Vučić keményebb fellépést vár a rendőröktől a diákok ellen

Új szintre lépett az állami retorika a diáktüntetésekkel és egyetemi blokádokkal kapcsolatban Szerbiában. Aleksandar Vučić szerb elnök nyíltan bírálta a rendőrség munkáját az újvidéki testnevelési karnál történt incidens kapcsán, és keményebb rendőri fellépést követelt az egyetemeket zárlat alatt tartókkal szemben.

Vučić nyílt bírálata

A hét elején példátlan jelenetek játszódtak le a Sport- és Testnevelési Karnál (DIF), ahol a hónapok óta tartó hallgatói blokád megtörésére rendőri erőt hívott segítségül Patrik Drid, az egyetem dékánja.

Az erőteljes rendőrségi beavatkozás során több diák megsérült, és a dékánt is el kellett kísérni a helyszínről a mentők segítségével, állítólag ő is sérüléseket szenvedett egy incidens során. A kormánypárti médiának nyilatkozva elmondta: attól tartott, hogy valaki leszúrja a tömegben, mert a rá támadóknál kések is voltak, vagyis fel voltak fegyverezve.

A szerb köztársasági elnök az események kapcsán „leplezetlen gonoszságnak” nevezte a blokádot, és nyíltan bírálta a rendőrség fellépését. Az elnök elmondta, hogy nem elégedett az állami szervek reakciójával, és a jövőben határozottabb fellépést vár el minden olyan helyzetben, ami veszélyezteti az állami intézmények működését.

– Hosszasan gyűjtöttem a bátorságot, hogy felhívjam Patrik Drid dékánt, 45 percig gondolkodtam, hogy mit mondjak annak az embernek, akit meglincseltek csak azért, mert dolgozni akart. Nem vagyok elégedett a rendőrség munkájával – de ezt most csak ennyiben hagyom

– nyilatkozta a rá jellemző radikális túlzással Vučić az Újvidék–Árpatarló (Ruma) útvonalon épülő Ürögi-hágó (Iriški venac) alagút bejárásakor.

Vučić keményebb fellépést vár a rendőröktől a diákok ellen 2

Kapcsolódó cikk

Rendőri erőszak Újvidéken a diákok és a civilek ellen

Az elnök élesen bírálta a „bűnözői blokádokat” fenntartó tüntetők tevékenységét, amivel hatalmas károkat okoznak, különösen a turizmusban és a szolgáltatási szektorban idéztek elő drámai visszaesést, ami a turizmus esetében meghaladja a 22 százalékot az év első negyedévében.

Ezzel kapcsolatban megesküdött arra, hogy mindaddig követelni fogja mindazok felelősségre vonását, akik az utóbbi hat hónapban részt vettek az ország rombolásában és megsemmisítésében, valamint a normális emberi értékek felszámolásában.

Vučić azt is hangsúlyozta, hogy az ország továbbra is az európai integráció útján halad, ám a Brüsszelből érkező látogatásokkal kapcsolatban nincs különösebb elvárása. Az Európai Unió bővítési biztosa, Marta Kos látogatásáról azt mondta, hogy „nem vár semmit tőle, csak egy kis objektivitásban reménykedik.”

A szerb köztársasági elnök a rend helyreállítását és az állami működés zavartalanságát tartja elsődlegesnek, ennek érdekében pedig elengedhetetlennek látja, hogy a rendőrség a jövőben határozottabban és gyorsabban reagáljon a „hasonló kihívásokra”.

Az ellenzék az ablakon mászik be

Patrik Drid, az egyetem dékánja szerint a rendőrségi beavatkozás elkerülhetetlen volt. Állítása szerint az épületbe idegenek hatoltak be, akik nem hallgatói a karnak, és emiatt döntött úgy, hogy rendőrségi segítséget kér.

– Az egyetemi autonómia nem azt jelenti, hogy az intézmény területét politikai akciók színterévé tegyék

– fogalmazott Drid, aki – emlékeink szerint – tegnap még azt mondta, hogy azért hívta ki a rendőröket, mert a diákok megakadályozták őt a munkához való jogának érvényesítésében, mára azonban már egy kicsit kiszínezte a történteket.

Ez viszont rímel azzal, hogy Ivica Dačić szerb belügyminiszter a tegnapi rendőri akciót magyarázva azt mondta, hogy szerinte az egyetemi épületbe „ismeretlen személyek másztak be az ablakokon”, és a rendbontók között nemcsak diákok, hanem ellenzéki aktivisták is voltak.

Az akadémiai közösség és a civil társadalom azonban másképp látja a történteket. A “Szabad Egyetem” hálózat közleményében „az egyetemi autonómia elleni súlyos támadásként, a szólásszabadság eltiprásaként” értékelte az eseményeket.

A „hálózat” a rendőrség fellépését brutálisnak és megalázónak nevezte, rámutatva, hogy a diákokat „földre vitték, bántalmazták és megalázták” – mindezt egy békés tüntetés során.

Represszívebb korszak következik

A történtek után az ellenzék követeli Ivica Dačić belügyminiszter lemondását, és számos független elemző is úgy véli, hogy a DIF-nél történt események sorsdöntőek lehetnek a kormány és az állampolgárok viszonyában.

Sokan attól tartanak, hogy a mostani eset precedenst teremthet, és más felsőoktatási intézmények is rendőrségi segítséget kérhetnek a blokádok felszámolásához.

Az államfő viszont nem hátrál meg. Kijelentette, hogy a következő választásokon új szereplők tűnnek fel, de a „felelősség politikája” győzedelmeskedni fog. Vučić hangsúlyozta, hogy az ország nem engedheti meg magának, hogy gazdaságát és társadalmi stabilitását „bűnözői akciók” veszélyeztessék, amelyek célja szerinte nem más, mint a belső rend bomlasztása.

A kormány elítéli az egyetemi zárlatok esetében tapasztalható „brutális erőszakot” és a „civilizációellenes cselekedetet”, amelyhez hasonló „csak a Vadnyugat legkorábbi szakaszában volt tapasztalható”, ezt az elmésséget Žarko Mićin, Újvidék nemrég „rendőrpajzsokon” megválasztott polgármestere ötlötte ki, ki tudja milyen vadnyugati filmek alapján.

Az egyetemi autonómia Szerbiában elvben jogilag biztosított intézmény, amit még a XX. század elején foglaltak törvénybe. Még a legviharosabb időkben – például az 1968-as nagyszabású hallgatói tüntetések során – sem történt rendőri behatolás az egyetemek területére.

A mostani eset így „történelmi szempontból” is kivételesnek számít, és nem kizárt, hogy egy új, agresszívabb és represszívebb korszak kezdetét jelenti az elvek sutba vágása mellett.