Szakértői kormány = a válságból való kilábalás kulcsa?

A szerb államfő az utóbbi időben azt emlegette, hogy a tiltakozásokban résztvevő egyetemisták hamarosan egy szakértői kormány felállítását követelik, amit ő hónapok óta erélyesen ellenez, legalábbis, ha a kezdeményezés nem az övéitől ered, vagy ha nem a saját fejéből pattan ki.

Miután a diákok hétfőn közzétették a hatodik követelést, ami viszont nem erre, hanem Vučić kórházi látogatására vonatkozott, kedden már elhangzott a javaslat: a szakértői kormány felállítása, amely a blokádban lévő egyetemi hallgatók egy része szerint az egyetlen lehetőség a válság megoldására.

Ebben sincs azonban egyetértés, kiderült ugyanis, hogy nem volt róla széles körű diskurzus, és vannak egyetemi plénumok, amelyek ellenzik ezt az elképzelést.

Kilábalni a válságból

A szakértői kormány ötletével először az Újvidéki Egyetem néhány kara állt elő, és támogatja az ötletet az Újvidéki Orvostudományi Kar, az Újvidéki Közgazdasági Kar, a Szabadkai Közgazdasági Kar, a Szabadkai Építőmérnöki Kar, az Újvidéki Műszaki Főiskola, az Újvidéki Mezőgazdasági Kar, a Zombori Pedagógiai Kar, az Újvidéki Jogi 0Kar, valamint az Újvidéki Óvóképző Főiskola.

Elsősorban azért vélik úgy, hogy ez az egyetlen megoldás, mert több mint öt hónappal az újvidéki vasútállomáson történt tragédia után, amelyben tizenhat ember meghalt, egy pedig súlyos sérüléseket szenvedett, nem született eredmény a nyomozásban, továbbra sem tudni, ki a felelős ezeknek az embereknek a haláláért.

Az egyetemi hallgatók a tragédiát követően fogalmazták meg négy követelésüket, amelyekből a gyakorlatban tulajdonképpen egyelőre egyet sem teljesítettek teljes mértékben.

Kapcsolódó cikk

Népgyűlésre fel: feléled a közvetlen demokrácia Szerbiában?

Az egyetemisták szerint ez idő alatt Szerbia mély társadalmi és politikai válsággal került szembe, amely két hónappal ezelőtt a kormány bukásában csúcsosodott ki, és amely napról napra egyre súlyosabbá válik a kormányzat felelőtlensége és a hatalmon maradáshoz való ragaszkodása miatt.

Szerintük „a rezsim a diákság és a polgári tiltakozások letörésére tett kísérleteiben folyamatosan erőszakhoz folyamodik – mind verbálisan, mind fizikailag –, nem riadva vissza súlyos testi sérülések okozásától, valamint a legundorítóbb médiakampányok lefolytatásától a rezsimhez kötődő médián keresztül.”

Elmondásuk szerint a hatalom képviselői is felismerték a diákok követeléseinek lényegét, amit az is jól mutat, hogy ezek a követelések immár négy hónapja változatlanul nem teljesültek – akár alkalmatlanság, akár politikai akarat hiánya miatt.

Az egyetemisták úgy vélik, hogy „bármilyen ok is álljon a háttérben, az eredmény ugyanaz: a hatalom nem akarja teljesíteni követeléseiket”.

Ők egyébként az elejétől kezdve kiemelik, hogy követeléseik teljesítése az igazságszolgáltatás hatáskörébe tartozik – mégsem az igazságszolgáltatás, hanem folyamatosan az államfő vagy a kormány próbált meg kommunikálni velük, ahelyett, hogy hagyták volna az intézményeket függetlenül dolgozni.

Szerintük az igazságszolgáltatás elfogadhatatlan mértékű nyomás alatt áll a végrehajtó hatalom részéről, holott a társadalmi válságból való kilábalás egyetlen kulcsa a diákok követeléseinek teljesítése, amire, mint bebizonyosodott, a jelenlegi kormányzat képtelen.

Éppen emiatt, mint hangsúlyozzák, „elengedhetetlen, hogy Szerbia olyan kormányt kapjon, amely képes ezek teljesítésére. Mivel a diákok a kezdetektől fogva rendszerszintű változásokat követelnek és elkötelezettek a pártsemlegesség mellett”, ezért úgy vélik, hogy a független szakemberekből álló kormány jelentené a legmegfelelőbb megoldást a mostani politikai válságra.

Hogy nézne ki a szakértői kormány?

A szakértői kormány olyan végrehajtó hatalmi forma, amelyet szakemberek alkotnak, akik bizonyított tudással, tapasztalattal, erkölcsi és társadalmi integritással rendelkeznek – közölték a niši egyetem hallgatói.

Arra is felhívták a figyelmet: fontos, hogy ezeket az embereket az egyetemisták és a polgárok is elfogadják, merthogy a jelöltek valódi tudással, hiteles közéleti munkával és erkölcsi tartással, nem pedig párttagsági könyvvel rendelkeznek.

A szakértői kormány az egyetemi hallgatók elvárása szerint „stabilizálná az intézményrendszert, teljesítené az egyetemisták követeléseit, majd megteremtené a jogállamiság és a demokratikus rend megerősödésének feltételeit, és egy független választás lebonyolításának körülményeit”.

Hangsúlyozzák: a szakértői kormány a jogi ellenállás egy formája, a normalitásba vetett remény, és a gyógyulás kezdete lehet.

Az egyetemi hallgatók látásmódja szerint az ilyen kormány fő feladata lenne, hogy lehetővé tegye a törvények és rendeletek szelekció nélküli alkalmazását, ezáltal pedig biztosítsa az államapparátus és az igazságszolgáltatási rendszer igazságos és méltányos működését – mert ez a diákok követeléseinek teljesítéséhez és a mély társadalmi válságból való kilábaláshoz vezető út.

Ensar Preljević, az Újvidéki Orvostudományi Kar hallgatója az N1-nek nyilatkozott arról, hogy a hallgatók nem akarják, hogy az ellenzék vagy bárki, aki korábban hatalmon volt, része legyen a szakértői kormánynak, mert „erkölcsös szakemberekből” álló testületet szeretnének, amely három cél teljesítését vállalja magára, miközben meghatározott ideig tartó mandátummal rendelkezik.

Hangsúlyosan kiemelik, hogy nem az a céljuk, hogy bárkit hatalomra juttassanak, hanem hogy békés megoldást találjanak a társadalmi válságra. A szakértői kormány mandátuma 8–12 hónapig tartana, és a jelölt, a miniszterelnök, valamint a miniszterek írásos garanciát vállalnának arra, hogy a mandátumuk lejártát követő nyolc évben nem vesznek részt a politikában.

Három fő feladat

Az egyetemi hallgatók szerint a szakértői kormánynak három célt kellene kitűznie: a diákok követeléseinek teljesítéséhez szükséges feltételek megteremtését, olyan intézkedések elfogadását, amelyek biztosítják a demokratikus választások feltételeit, továbbá javaslatok benyújtását a sztrájktörvény, valamint az országgyűlésről és a kormányról szóló törvények módosítására.

A belgrádi egyetemek közül egyelőre csak a Bölcsészettudományi Kar plénuma nyilvánult meg, amely ellenzi a szakértői kormányt. Azt állítják, hogy a hallgatói mozgalmon belül nem folyt „intenzív politikai vita” erről az opcióról.

A belgrádi bölcsészek plénuma szerint a „szakértelem kultusza” elhallgattatja a „nem szakértőket”, és ezáltal a politika a kiválasztottak „játszóterévé” válik, nem pedig a szabad döntések meghozásának helyévé (Forrás: Danas)

Úgy vélik, a szakértői kormány iránti törekvés valódi célja a diákmozgalom elnyomása és a hallgatói követeléseket célzó rendszerszintű megoldás elkerülése.

Leszögezték, hogy „a szakértők koncepciója ebben a kontextusban részben azt szolgálja, hogy elterelje a figyelmet, mert nincs olyan aktus vagy dokumentum, amely hivatalosan kijelentené, hogy valaki szakértő”.

Szerintük ez egy önkényes kategória, amit arra használnak, hogy az adott személyt mentesítsék bármilyen érdektől – de szerintük ez nem működik, hiszen minden valamennyire ideológiailag színezett, ezért kategorikusan ellenzik, hogy a hallgatók szakértői kormány megalakításának javaslatával álljanak elő.

Mit mond az ellenzék?

A szerb ellenzék a múlt hónap végén állt elő saját elképzelésével az átmeneti kormányról. Ezt „a nép bizalmi kormányának” nevezték, és röviden ismertették céljait és szerkezetét. Miroslav Aleksić (Néppárt) magyarázata szerint ez a kormány 9 hónapig működne, célja pedig az lenne, hogy megteremtse a tisztességes és becsületes választások minimális feltételeit, valamint hogy teljesítse a hallgatók követeléseit.

Kapcsolódó cikk

Bizalmi kormányt akar az ellenzék, alig örül neki valaki

Ami a kormány összetételét illeti, elsőre nem politikai testületként írták le, hanem inkább szakértőiként, mégpedig ezzel a konkrét megfogalmazással: „olyan személyekből állna, akik ellen soha nem indult eljárás korrupció miatt, és akiket nem hoztak kapcsolatba bűnszervezetekkel”, így „nem lesz fontos, hogy milyen politikai meggyőződésűek”.

A javaslatot támogatta a Zöld–Baloldali Front, a Szabadság és Igazságosság Pártja, a Szerbia–Központ, a Szerbiai Népi Mozgalom és a NADA koalíció. A javaslatot nem támogatta a Demokrata Párt és az Ökológiai Felkelés, akik a hallgatók válságmegoldási javaslatára vártak – de egyelőre nem nyilatkoztak, hogy azt most támogatnák-e.

Volt már átmeneti kormánya Szerbiának

Slobodan Milošević rezsimjének bukását követően, 2000. október 5-e után egy átmeneti kormány alakult meg annak érdekében, hogy biztosítsa a stabilitást és három hónapon belül szabad és tisztességes választásokat szervezzen.

Ennek élén Milomir Minić állt a Szerbiai Szocialista Pártból, alelnökei pedig Nebojša Čović (a Szerbiai Demokratikus Ellenzék – DOS képviselője) és Spasoje Krunić (a Szerb Megújhodási Mozgalom – SPO képviselője) volt, ami az átmeneti kormány egyik jellemzője: részt vettek benne a hatalom és az ellenzék fontos politikai szereplői is.

A Szerb Haladó Párt korábbi kormányzati ciklusaiban is voltak olyan kormányok, amelyek nem voltak teljesen politikai jellegűek, és szakértők is részt vettek bennük.

E szakértők közül – legyenek gazdasági, sport vagy kulturális területről – néhányan később „álcázott haladópártiaknak” bizonyultak, míg mások, akik valódi tudással és tekintéllyel rendelkeztek, egyszerűen „elhasználódtak” a rezsim gépezete által. Ez természetesen nem az a koncepció, amit a diákok elképzeltek.

Bizonyos értelemben Milan Panić kormányát is lehet „szakértői kormányként” értelmezni, de fontos hangsúlyozni, hogy az ő kormányfői tevékenysége egy politikai kompromisszum eredményeként jött létre, és sajátos történelmi kontextusban működött a miloševići időkben, a cél viszont ugyanaz volt, mint Đuro Macut esetében: a diktátor időt akart nyerni

Aleksandar Vučić már több alkalommal egyértelműen elutasította bármilyen átmeneti kormány ötletét, ám legutóbbi megszólalásaiban részben visszakozott, és azt mondta, hajlandó elfogadni egy átmeneti kormányt – de csakis akkor, ha azt a „sajátjai”, vagyis a Szerb Haladó Párt javasolná neki, vagy esetleg az ötlet a saját fejéből pattanna ki.

Nem elképzelhetetlen, hogy a szerb elnök éppen ezért tette meg a „pártonkívüli” Đuro Macutot az új kormány vezetőjének, hogy elébe menjen az eseményeknek, és ezzel zárja ki a szakértői kormány megalakítására vonatkozó egyéb kezdeményezéseket.