A házelnök kéri: a szerb nyelv legyen hivatalos Montenegróban

A szerb, mint Montenegró hivatalos nyelve egyenes úton vezetne az állam széteséséhez – állítják egyesek. Ezzel szemben felmerül az igény, hogy mindenki az anyanyelvét használhassa, és ha szerbnek vallja magát, akkor ezt úgy tehesse, hogy a szerb legyen rögzítve az alkotmányban Montenegróban. A montenegrói feszültségek úgy tűnik nem csillapodnak.

A nyelv az oka mindennek

Ahogy megszokhattuk a montenegrói belpolitikában időről időre felmerülnek bizonyos identitáspolitikai elemek úgy, mint a nyelv, a történelem, kultúra vagy éppen a vallás.

Elég csak a montenegrói történelemmel kapcsolatosvitákra gondolni, a DPS (a Szocialisták Demokratikus Pártja, Demokratska partija socijalista) bukásának egyik okaként számon tartott egyházügyi törvényre, vagy éppen az elmúlt év állampolgársági kérdéseire gondolni.

Kapcsolódó cikk

Belgrád nem bánná, ha újra lenne tengere, az új projekt neve Szerbia és Montenegró?

Ennek kapcsán úgy tűnik, hogy egy újabb fejezetét láthatjuk azoknak a törekvéseknek, amelyek a szerb politika és a montenegrói szerb pártok céljait igyekeznek megvalósítani.

Ahogy a BALK-on beszámoltunk róla, már 2024 nyarán megjelentek olyan hírek, hogy a montenegrói szerbek a szerb-montenegrói kettős állampolgársággal kapcsolatos törekvéseiről, az esetleges identitásbeli kérdésekről szóltak.

Ezúttal a nyelv kerülhet a fókuszba, Andrija Mandić, a montenegrói szerb politika központi szereplőjének köszönhetően. 2007 óta ugyanis Montenegróban a hivatalos nyelv a montenegrói, amelyet az alkotmány is rögzít. Ezzel párhuzamosan a szerb nyelv hivatalos, államnyelvi státusza a montenegrói alkotmányban nem biztosított.

Milatović nyitott

Bár az elmúlt hetekben a montenegrói politika kifejezetten a diáktüntetésektől, az alkotmánybírók kinevezéséről vagy éppen a sportcsapatok szereplésétől volt hangos, ismét a felszínre került az a kérdés, amely a montenegrói szerbek vélt vagy valós revizionista törekvéseivel hozható összefüggésbe, ugyanis azt talán kijelenthetjük, hogy nem bánnák, ha Belgráddal ismét egy államban, államközösségben élhetnének.

Szép az élet vidéken, a montenegrói államfő és édesapja elejtettek egy fát (Forrás: Facebook, Jakov Milatović)

A kérdés ezúttal a leghangsúlyosabban Jakov Milatović megnyilvánulása kapcsán merült fel, ugyanis a montenegrói elnök kijelentette, hogy nyitott arra a párbeszédre, amelyet Andrija Mandić kezdeményezne a szerb nyelv montenegrói használatának a kérdéséről.

Ennek kapcsán a legnagyobb ellenzéki párt, az országot 2020-ig kormányzó, ma ellenzéki DPS elnökségének tagja, Nikola Rakočević is megszólalt, miszerint a montenegrói állam vesztét jelentheti ez a párbeszéd.

Bár a kérdést a fent említett Mandić dobta be a montenegrói közbeszédbe– egy belgrádi lapnak, a Politikának nyilatkozva a múlt hét végén, – mindezidáig nem szólalt meg az interjú óta. Felsejlik a témaválasztás mögött a 2023-as népszámlálás eredménye, amelyről mi is beszámoltunk, hiszen ennek adatai szerint a magukat szerbnek valló emberek aránya nőtt a kis balkáni országban.

Párbeszédre van szükség!

Jakov Milatović elnök jogosnak tartja Andrija Mandić parlamenti elnök kezdeményezését a szerb nyelv hivatalossá nyilvánítására, és kijelentette, hogy széles körű politikai és társadalmi párbeszédet kell kezdeményezni ebben a kérdésben.

Ezzel párhuzamosan Rakočević és a DPS álláspontja szerint a szerb nyelv beemeléséről az alkotmányba hallani sem akarnak, jelezve, hogy semmi szükség ilyen irányú párbeszédre.

A kérdésnek ugyanakkor két másik eleme is van. Az egyik az ez év április 13-án tartandó önkormányzati választás, amely során Nikšićben és Herceg Noviban választanak önkormányzati képviselőket.

Kapcsolódó cikk

Egy puccs anatómiája, a tisztánlátás egyelőre elmarad

Ennek kapcsán felmerül a kérdés, hogy Mandić nyilatkozata mennyire szól a belpolitika tematizálásának és az önkormányzati választásoknak, és mennyire a hosszútávú szerb céloknak Montenegróban.

A másik pedig az európai uniós integráció kérdése. A nyelvhasználat kapcsán ugyanis a montenegrói szerb pártok előszeretettel érvelnek a kisebbségi nyelvhasználat mellett, mint európai uniós érték, amelyből az ő következtetésük szerint akár az alkotmányba történő belefoglalása a szerbnek, mint hivatalos nyelvnek, elképzelhető lenne.

Ugyanakkor arról nem esik sok szó, hogy éppen a montenegrói szerb pártokat szokás hagyományosan euroszkeptikus jelzőkkel illetni.

Ugyanakkor a számos nyilatkozat rámutatott arra, hogy a nyelvkérdést abban az esetben, ha a szerb nyelv státuszát hivatalosként kívánják meghatározni, egy széleskörű politikai és társadalmi konszenzus kellene, hogy övezze, amelyre azonban jelenleg nem látszik semmiféle esély.

Mélyülő válság

A válság egyik legfontosabb jele, hogy 2025 elején a szerb parlamenti pártok a házelnök (Andrija Mandić) vezetésével a parlament alkotmányügyi bizottságának intézkedései révén lényegében átvették az Alkotmánybíróság irányítását.

Az ellenzék szerint ezzel megsértették az alkotmányt, és megkérdőjelezték a kulcsfontosságú intézmények legitimitását, ami nyílt konfliktusokhoz vezethet az ország politikai életében, a parlamenti többséget adó PES! pedig nem mutatott kompromisszumkészséget ebben a kérdésben.

A parlamenti légkör minden bizonnyal feszült marad, és kevés kilátás van a konstruktív politikai párbeszédre. Ehhez az is hozzátartozik, hogy a montenegrói szerb pártok érezhetően nyeregben érzik magukat.

Már csak azért is, mert jelenleg mind a boszniai szerbek, mind pedig a koszovói szerbek kiemelt konfliktusokban találhatják magukat. Ezzel szemben a montenegrói szerb pártok kifejezetten abban a szerepben vannak, akik a közbeszédet megszabhatják, a politikai agendát és lényegében a kormányzást is irányíthatják.

Nagy kérdés, hogy mit hoznak az áprilisi önkormányzati választások, ugyanis jó lakmuszpapírjai lehetnek az ország jelenlegi irányának, irányításának.