Belgrád nem bánná, ha újra lenne tengere, az új projekt neve Szerbia és Montenegró?

Joseph Borellt, az Európai Bizottság alelnökét, az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjét kereste meg levélben az Európai Parlament öt képviselője, akik aggódnak Montenegró függetlenségéért és szuverenitásáért. A levélírók a szerb befolyás kiterjedését emelték ki Montenegróra és a régióra, de arra is utaltak, hogy Oroszország politikája destabilizálja a térséget. Áttekintő a montenegrói folyamatokról, a szerb-montenegrói kapcsolatokról és arról, hogy mi folyik a Balkánon.

Függetlenség és nemzetépítés

A 2006-ban függetlenedő Montenegróban a Szocialisták Demokratikus Pártja (Demokratska partija socijalista, DPS) egyeduralmának lezárulásáig általánosságban a montenegrói identitás erősítésének és a nemzeti intézményrendszer kiépítésének lehettünk tanúi. A montenegrói nyelv standardizálásán és az akadémiai élet kiépítésén keresztül számos elemében igyekezett a kormányzat megszilárdítani a montenegrói identitáshoz és nemzetépítéshez kapcsolódó rendszert.

Kapcsolódó cikk

A legnagyobb és legstabilabb kormány?

A Szerbiával történt 2006-os szakítás ugyan korántsem volt a régióban a legdurvább szétválásnak nevezhető, ám a DPS 2020-as bukását követően újra nyitottá vált a belpolitikai verseny Montenegróban, és előléptek a szerbbarát pártok. A BALK Magazin olvasói már számos írásunkban értesülhettek a montenegrói belpolitikát meghatározó törésvonalakról, valamint a szerb pártok tevékenységéről Montenegróban.

A 2023-as választásokat követően ugyanakkor a hatalomra kerülő Európa Most Mozgalom! (Pokret Evropa sad!, PES!), rákényszerülve a szerb pártok támogatására, kényelmetlen helyzetben találhatja magát, amelyre az Európai Néppárt képviselői is felhívták Josep Borrell figyelmét.

Michael Gahler, Milan Zver, Matej Tonin, Tomislav Sokol és Davor Ivo Stier Európai Parlamenti képviselők a Borrellnek címzett levelükben kifejezték aggodalmukat, hogy hosszú távú következményei lehetnek annak, ha Montenegróban megváltozik az állampolgársági törvény. Montenegróban jelenleg meglehetősen szigorú, úgynevezett korlátozó állampolgársági törvény van életben, amelyet még 2008-ban fogadott el a DPS.

Davor Ivo Stier horvát EP-képviselő kérdést intézett a montenegrói állampolgársági törvény esetleges változásával kapcsolatban a még hivatalban lévő uniós külügyi és biztonságpolitikai biztosnak (Forrás: Facebook)

Eszerint a montenegrói állampolgárságon kívül más ország állampolgárságával is rendelkezhet az a személy, aki azt Montenegró 2006. június 3-i függetlenségének kikiáltása előtt szerezte meg, vagy ha van kétoldalú megállapodás egy másik országgal. Ugyanakkor a podgoricai helyhatósági választások előestéjén – amelyet szeptember 29-én tartanak – a montenegrói szerb pártok miatt ismét a közbeszéd elkezdett a kérdéssel foglalkozni.

Fenyegetés a láthatáron?

Egy montenegrói civil szervezet által készített elemzésből kitűnik, hogy még július közepén Andrija Mandić (Új Szerb Demokrácia) parlamenti elnök felkérte a parlament szakértői csoportját, hogy készítsen tanulmányt az alábbi témában: A joggyakorlás összehasonlító gyakorlata a kettős állampolgárságra.

Az elemzés megjelenése után számos további értesülés került napvilágra. Az egyik az, hogy a szerbbarát tömb képviselői (élükön Andrija Mandić és Milan Knežević) már bemutatták Milojko Spajić miniszterelnöknek a montenegrói állampolgárságról szóló törvény módosítására, azaz a Szerbiával való kettős állampolgárság bevezetésére irányuló javaslataikat. Vagyis inkább követeléseiket, ismerve a szerb pártok helyzetét a jelenlegi kormánystruktúrában.

Fontos megemlíteni, hogy Montenegrónak jelenleg nincs megállapodása Szerbiával a fent említett konstrukcióban. Ugyanakkor a törvényt egyszerű kormányhatározattal módosítani lehetne, nem lenne szükség sem alkotmánymódosításra, sem népszavazásra.

A megjelent hírek szerint a nyári kormányátalakítás során ez volt az egyik feltétel, amelyet a szerb pártok szabtak Spajić támogatásáért cserébe.

Mitől tartanak?

Számos jogász és párt bírálta Knežević és Mandić ötletét, úgy értékelve azt, hogy a kettős állampolgárság Szerbiával történő bevezetése komoly lehetőséget ad arra, hogy egy esetleges, az ország státuszáról szóló új népszavazáson a szerbek az általuk óhajtott eredményt érjék el.

Kapcsolódó cikk

HAGYOMÁNYOSAN BARÁTI ÉS ELLENSÉGES: Belgrádban a montenegrói elnök

Mi lehet ez az óhajtott eredmény? Nos, nem nehéz a kérdésre válaszolni. Belgrád ugyanis nem bánná, ha újra lenne tengerpartja. A két ország unifikálása ilyen esetben könnyen megvalósítható lenne, a montenegrói parlamenti választásokat pedig befolyásolhatnák a szerb politikai érdekek.

A néppárti képviselők által Borrellnek írt levél egyik szerzője, Davor Ivo Stier horvát politikus úgy nyilatkozott, hogy Montenegróban kiemelten van jelen egy olyan csoport (a szerb pártok), amely úgy osztaná meg a politikai színteret és társadalmat, ami biztosan nem járul hozzá Montenegró európai perspektívájához.

Sőt, tovább is mennek, miszerint Montenegró és a régió „szerb világ” felé történő terelése ellentétes azzal, amit az EU kínál: az európai értékeken alapuló európai integráció.

Ezen túl a politikus nemcsak a szerb befolyás kiterjedését emelte ki Montenegróra, de arra is utalt, hogy Oroszország politikája destabilizálja a térséget. (Elég csak Oroszország és a montenegrói szerb pártok kapcsolataira gondolni.)

Stier nyilatkozatán túl azonban van még két sokkal fontosabb kérdés: mekkora a valós lehetősége ennek a törvénymódosításnak? Eddigi ismereteink szerint valószínűsíthető, hogy a montenegrói szerb pártok megpróbálkoznak a fent leírtakkal. A sokkal fontosabb kérdés azonban továbbra is az, hogy a montenegrói miniszterelnök meddig megy el, hogy hatalmát megtartsa.

Egy parlamenti választás esetén ugyanis a PES! vezetője könnyen olyan helyzetben találhatja magát, hogy a következő választáson már nem szorul rá a szerb pártok támogatására, ugyanis a szerb pártok fogják kormányozni Montenegrót. Ezúttal már nemcsak de facto, hanem de jure is.

Személyes tapasztalat

A szerző 2023 őszén egy konferencián vett részt Prágában. A konferencia egyik montenegrói előadója, aki maga egyetemi tanár, hosszasan bizonygatta egy két panel közötti szünetben, hogy a montenegrói szerb pártok arra készülnek, hogy „visszavegyék” Montenegrót.

Ez akkor még csak egy erős fantáziálásnak tűnt. Egészen a múlt heti fejleményekig…