A vasútállomás, amely nem tudta legyőzni a gravitációt

Nehéz eldönteni, hogy igazi tragédia vagy politikai thriller zajlik-e Szerbia második legnagyobb városában. Az újvidéki vasútállomás története minden elemében tökéletes dráma, amelyben a valóság és a balkáni bürokratikus fantázia határai teljesen elmosódnak. A helyzet már-már tiszteletlenül nevetséges lenne, ha nem halt volna meg tizenöt ember, és nem sérült volna meg kettő súlyosan a november 1-jei balesetben.

Az újvidéki vasútállomáson történtek miatt a bűnügyi rendőrség (Uprava kriminalističke policije, UKP) tagjai őrizetbe vették a belgrádi székhelyű Szerbiai Vasutak (Železnice Srbije) egyik menedzserét, és átmenetileg rács mögé került az állomáson végzett munkálatok ellenőrzéséért felelős műszaki bizottság három tagja is, egynek viszont nyoma veszett.

Mint kiderült, a pompás szalagátvágással és politikusi vigyorokkal felavatott vasútállomás nem rendelkezett használati engedéllyel – de a Balkánon erre is találnak megoldást: a műszaki engedélyt egy próbaüzemi engedéllyel helyettesítették, amely egy évig hivatott pótolni az eredeti dokumentumot. És mi történik, ha még ezt sem sikerül beszerezni? Akkor egyszerűen hamisítanak egyet.

A Vreme által közzétett hamisított dokumentum

Az ügyészség szerint éppen ez történt: valaki ugyanis vette a fáradságot, hogy a valóságot kicsit a politikai és gazdasági igényekhez igazítsa. A Vreme hetilap felfedezése szerint tavaly április óta létezett a próbaüzemi engedély, amely idén áprilisig volt érvényes, vagyis megdől az a korábbi állítás, hogy a vasútállomás használatbavételi engedély nélkül működött.

Egy apró részletet azonban talán észben kellett volna tartani: a papír önmagában nem tartja meg a tetőt.

Papír van, biztonság nincs

Az építési és közlekedési infrastruktúrát érintő szerbiai jogszabályok szerint minden új létesítmény üzembe helyezése előtt kötelező megszerezni az úgynevezett használati engedélyt (upotrebna dozvola).

Az építkezések befejezését követően azonban gyakran előfordul, hogy a projekt nem rendelkezik végleges használati engedéllyel, hanem egy ideiglenes próbaüzemi engedély (dozvola za probni rad) alapján működik, amely egy évig érvényes, és lehetőséget biztosít a tényleges használat melletti további tesztelésre.

Az újvidéki vasútállomás és környéke a történtek után

Az újvidéki vasútállomás esete azonban arra utal, hogy a próbaüzemi engedélyek rendszere súlyos visszaélésekre adhat lehetőséget. A Vreme írása szerint a vasútállomás engedélye hamisított volt, és ennek következtében több vasúti és műszaki vezetőt is letartóztattak.

A szerbiai korrupcióellenes hatóságok szerint az érintettek szándékosan manipulálták a műszaki felülvizsgálati dokumentumokat, hogy a projektet időben átadhassák anélkül, hogy az megfelelt volna az összes műszaki és biztonsági előírásnak.

Ha a baleset jogi vonatkozásait vizsgáljuk, akkor a szerbiai büntető törvénykönyv alapján több bűncselekmény is történt. Az egyik a hivatali visszaélés (zloupotreba službenog položaja), hiszen az ügyben érintett vasúti tisztségviselők és műszaki ellenőrök közül többen tudatosan hagyták jóvá a hamisított műszaki jelentést, ami hanyagságra és gondatlanságra (nesavesno poslovanje) utal.

Ráadásul a technikai bizottság tagjai nem végezték el megfelelően a létesítmény állapotának ellenőrzését, ezért nem is észlelték a szerkezeti problémákat, amivel súlyos bűncselekményt követtek el a közbiztonság ellen (teško delo protiv opšte sigurnosti).

A szakértői jelentések szerint a műszaki hiba állítólag előre látható volt, és egy alapos ellenőrzéssel észlelni lehetett volna a szerkezeti instabilitást.

Ezt látni kellett volna!

A nyomozás során kiderült, hogy a műszaki ellenőrök papíron mindent rendben találtak, viszont egy olyan építményről adtak ki biztonsági tanúsítványt, amely legfeljebb egy párhuzamos valóságban létezik, merthogy a helyszínt fel sem keresték.

Kapcsolódó cikk

Új polgármestert „dagasztottak” a haladók Újvidéken

Ha a műszaki ellenőrök a helyszínen lettek volna, és lelkiismeretesen megnézték volna a szerkezetet, akkor akár szabad szemmel is láthatták volna, hogy az előtető éppen leszakadni készül, ezért Nenad Stefanović belgrádi főügyész szerint az elkövetők felelőssége egyértelmű, miután a vasútállomás szerkezeti hibái már a baleset előtti napokban láthatók voltak.

Tehát az ellenőröknek elég lett volna ránézniük az előtetőre, és talán elkerülhető lett volna a tragédia, de ki gondolta volna, hogy a technikai ellenőrzéshez szemrevételezésre is szükség van?

Az újvidéki vasútállomás használatbavételéhez az építésügyi és tervezési törvény szerint a létesítmény műszaki vizsgálatára mindenképpen szükség lett volna, ezért lehet ok-okozati összefüggés a most őrizetbe vett gyanúsítottak által hanyagul elvégzett műszaki átvizsgálás során tapasztalható mulasztások és az előtető beomlása között.

Korrupció és gravitáció

Az állomás 2024 júliusában pompás ünnepség keretében került megnyitásra, immár másodszor. Az eseményen ott volt Maja Gojković, a Vajdaság tartományi kormányának vezetője, a szerb radikálisok öreganyja, aki még mindig tisztségében van, pedig tavaly nyáron éppen ő nyilatkozta, hogy az újvidéki vasútállomás „a legbiztonságosabb Európában”.

De ott fotózkodott Milan Đurić, Újvidék polgármestere is, akinek éppen ma választották meg az utódját egy tojásdobáló versennyel párhuzamosan, továbbá ott virított Jelena Tanasković, a Szerbiai Vasúti Infrastruktúra ügyvezető igazgatója, és természetesen Goran Vesić, a szerbiai infrastruktúra „szőke hercege” is.

Ők mind magabiztosan pózoltak a kamerák előtt, és biztosították az újvidéki polgárokat arról, hogy az új állomás egy modern, európai színvonalú létesítmény. Az egyetlen apró gond az volt, hogy a fizika törvényei nem vették figyelembe az újvidéki politikai elvárásokat, és a tető végül összeomlott.

Kapcsolódó cikk

Az újvidéki vasútállomáson történtekért a felelősség a szerb elnököt terheli?!

Az ügy kiváló példája annak, hogyan működik a balkáni közigazgatás. Adott egy vasútállomás, amelyet mindenképpen át kell adni, ezt kívánják a politikai dicsőségre vágyó vezetők, akik szeretik magukat a siker szimbólumának tekinteni.

Az abszurd ebben a történetben az, hogy bár a botrányban közvetlenül érintett személyeket most letartóztatták, a valódi felelősök – azok, akik az ilyen rendszert működtetik – valószínűleg sosem kerülnek bíróság elé. Ők most is és ezentúl is más és más helyszínek szalagjait vágják át, újabb és újabb „biztonságos és modern” projekteket átadva a nagyérdeműnek.

Ebből pedig az a tanulság, hogy lehet ugyan politikai propagandát építeni omladozó szerkezetek köré, a gravitáció azonban nem alkuszik.