Kinek jó, és kinek rossz az USAID megszüntetése a Balkánon?

A Trump-kormányzat január 24-én kiadott rendelete szerint szinte minden külföldi segélyt 90 napra felfüggesztenek, és ez hirtelen bizonytalanságba taszította az amerikai finanszírozású segélyprogramokat világszerte, így a Balkánon is.

A rendelet értelmében az Egyesült Államok Külügyminisztériuma és az USAID (az Egyesült Államok Nemzetközi Fejlesztési Ügynöksége) addig nem nyújthat külföldi segélyt, amíg egy magas szintű felülvizsgálat le nem zárul – kivéve Izraelt és Egyiptomot, valamint a sürgősségi élelmiszersegélyeket extrém esetekben.

Ahelyett, hogy csupán az új finanszírozásokat állították volna le, a kormányzat utasította az amerikai tisztségviselőket, hogy küldjenek ki úgynevezett „munkamegszakítási” parancsokat, ami azt jelenti, hogy még azok a pénzeszközök sem használhatók fel, amelyeket már korábban megkaptak az Egyesült Államoktól.

Donald Trump kormányzata értesítette az USAID összes alkalmazottját világszerte, hogy február 7-től adminisztratív szabadságra küldi őket, míg az Egyesült Államokba visszahívják az ügynökség külföldi munkatársait. Egyes kulcsfontosságú projektekhez tartozó alkalmazottak kivételt kaptak.

Az új amerikai elnök tovább fokozta a kritikákat a Truth közösségi oldalon azzal a bejegyzésével, hogy az USAID és más amerikai szervezetek milliárdokat sikkasztottak el a Demokrata Párt népszerűsítésére. Trump szerint a pénz nagy része arra ment el, hogy a média hamis híreket terjesszen, és kedvező képet fessen a Demokrata Pártról.

A magyar miniszterelnök nemrég arról beszélt, hogy a USAID az előző amerikai kormány alatt nemcsak az „ultraprogresszív Politicót”, hanem „lényegében a teljes magyar baloldali médiát” finanszírozta.

Az USAID három hónapos felfüggesztése a fegyverszállításokat is érinti, beleértve az Egyesült Államok által Tajvan és Ukrajna számára biztosított finanszírozást. Bár ezek az országok más forrásokból is kaphatnak fegyvereket, a döntés jelentős következményekkel járhat.

A felfüggesztés sokkolta az amerikai tisztségviselőket és segélymunkásokat, akik szerint az amerikai segélyek megszakítása jelentős károkat okozhat kulcsfontosságú programokban. Emellett Kína és más rivális hatalmak számára lehetőséget teremtenek arra, hogy Washington helyébe lépve megbízhatóbb támogatóként lépjenek fel.

Az Egyesült Államok egyébként az egyik legfontosabb támogatója a kínai civil szervezeteknek, amelyek az emberi jogok védelméért küzdenek.

Ha a segélyek teljesen megszűnnek, az Peking számára komoly geopolitikai előnyt jelenthet, ha pedig a felfüggesztés teljes leállássá válik, akkor „Peking ujjongani fog” örömében.

Az amerikai külügyminisztérium egyik sajtóilletékese szerint a felfüggesztés célja, hogy biztosítsák a programok hatékonyságát, és hogy azok illeszkedjenek Trump „Amerika az első” politikájához, vagyis ezentúl netalán ne a demokratákat, hanem a republikánusokat szolgálják ki.

Szerbia és az USAID

Az USAID hosszú éveken, évtizedeken át számos projektet finanszírozott világszerte, beleértve Szerbiát is. Míg a közvéleményben főként az a narratíva uralkodik, hogy az USAID támogatásai civil szervezetekhez és független médiumokhoz kerültek, valójában jelentős összegek érkeztek közvetlenül az állami intézményekhez is.

Az USAID támogatásaiból Szerbiában többek között részesült az igazságügyi, az egészségügyi, az európai integrációs, valamint a bányászati és energiaügyi minisztérium, a szerb nemzetgyűlés, a személyes adatok védelméért felelős biztos hivatala, az egyenlőségi biztos hivatala, továbbá számos önkormányzat országszerte.

Az USAID támogatásának köszönhetően mentőautókat adományoztak a szerb egészségügyi rendszernek, felújították a bíróságokat és bevezették az elektronikus ügykezelési rendszert. Az ügynökség iskolák, óvodák és helyi közösségi központok renoválását finanszírozta, valamint 83 önkormányzat számára tette lehetővé az e-közigazgatás bevezetését.

A szervezet jelentős humanitárius segítséget nyújtott a 2014-es árvizek után és a koronavírus-járvány idején, több millió dollár értékben. Az USAID pénzügyi forrásaiból újították fel a belgrádi Ifjúsági Központot (Dom omladine Beograda) is.

Az amerikai ügynökség milliókat adományozott a gazdasági versenyképesség és a jogállamiság megerősítésére, a közigazgatási intézmények hatékonyabb működésére, a média függetlenségének javítására és a korrupció elleni harcra. Az USAID támogatásával jött létre a Nemzeti Szövetség a Helyi Gazdasági Fejlődésért, vagyis a NALED, amelynek a célja az üzleti környezet javítása.

2001 óta az USAID több mint 882 millió dollárt fektetett be Szerbiában a gazdasági és demokratikus fejlődés támogatására.

Természetesen Koszovóban is volt támogatás (Forrás: X platform)

Mi történik az USAID megszűnésével?

Az USAID megszüntetése komoly következményekkel járhat Szerbia számára, állítja a belgrádi NIN hetilapban Ana Toskić Cvetinović, a Partneri Srbija ügyvezető igazgatója, aki szerint „Szerbiában azt nem kommunikálják, hogy az USAID programjai kormányközi megállapodásokon alapulnak, és főként az intézményi fejlődést, valamint a közszolgáltatások fejlesztését célozták meg. A projektek a szerb és amerikai kormány prioritásaihoz igazodtak, így hamis az az állítás, hogy szubverzív vagy illegális tevékenységekről lenne szó.”

Toskić Cvetinović hangsúlyozta, hogy az USAID nemcsak civil szervezeteket támogatott, hanem állami intézményeket is, például bíróságokat, ügyészségeket, valamint korrupcióellenes programokat, ami bizonyára kevésbé ízlik a szerb vezetésnek.

A Partneri Srbija ügyvezető igazgatója szerint az állam a legnagyobb kedvezményezett, a civil szektorban pedig a társadalom azon csoportjai kaptak segítséget, amelyeket az állam nem tud megfelelően ellátni, például a családon belüli erőszak áldozatai. Az állam ezt elhallgatja, miközben az amerikai szervezetet politikai fegyverként használja a civil szektor ellen.

A Fehér Ház szóvivője, Karoline Leavitt közben bírálta az USAID-et 1,5 millió dollárnyi támogatás miatt, amelyet a sokszínűség, méltányosság és befogadás (DEI) előmozdítására fordítottak Szerbiában. Leavitt szerint ezek a programok „feleslegesek és értelmetlenek”, és csak az adófizetők pénzének „pazarlását” jelentik.

Richard Grenell, Trump egykori balkáni különmegbízottja szerint az USAID pénzügyi forrásait helytelenül használták fel a Nyugat-Balkánon.

A szerb kormányzathoz közeli Grenell szerint a washingtoni politikusok meggondolatlanul költötték el az amerikai adófizetők pénzét: nilliárdokat adtak baloldali civil szervezeteknek, hogy azok radikális politikát valósítsanak meg.”

A milliárdos Elon Musk, aki Trump adminisztrációjában az állami működés hatékonyságáért felelős osztály (DOGE) vezetője, szintén támadta az USAID-et. Musk „bűnszervezetnek” nevezte a szervezetet és kijelentette: „eljött az ideje, hogy megszűnjön”.

Bosznia-Hercegovina is érintett

A boszniai Klix hírportál az ügy kapcsán a kérdésben magát az USAID-et, valamint annak bosznia-hercegovinai irodáját kereste meg, a helyi képviselet a USAID amerikai vezetőit nevezte meg illetékesként, akik rövid közleményben tisztázták a döntés következményeit.

Az USAID-tól a Klix azt a választ kapta, hogy a teljes körű felülvizsgálat érdekében, minden olyan programot és támogatást felfüggesztenek és felülvizsgálnak, amely nem rendelkezik a külügyminiszter által jóváhagyott mentességgel, mert szeretnének megbizonyosodni arról, hogy a projektek hatékonyak-e és összhangban állnak-e az ‘America First’ által megfogalmazott külpolitikai irányelvekkel.”

A közlemények alapján bizonyos típusú programok továbbra is finanszírozásban részesülhetnek – főként azok, amelyek a demokrácia fejlesztésére és a jogállamiság erősítésére irányulnak. Ezek támogatása az átfogó három hónapos felülvizsgálat után folytatódhat.

Az USAID Bosznia-Hercegovinában évente több tízmillió dolláros támogatást nyújtott különböző programok számára. 2024-ben az USA több mint 34 millió dollárt utalt át az országnak különféle segélyprogramok keretében.

Azok az állami és civil szervezetek, amelyek tevékenysége nincs összhangban az amerikai külpolitikai célokkal, valószínűleg jelentős forrásoktól esnek el. A legnagyobb vesztesek közé tartozhatnak az önkormányzatok és szervezetek a boszniai Szerb Köztársaság (Republika Srpska) területén, amelyek gyakran kaptak USAID-finanszírozást.

Egy 2024 augusztusában közzétett amerikai nagykövetségi jelentés szerint 1995 óta több mint 638 millió dollár amerikai segély érkezett a boszniai Szerb Köztársaságba. Az USA támogatásával zajló projektek egy része jelenleg is folyamatban van.

Bár a boszniai Szerb Köztársaság nem rendelkezik önálló külpolitikával, vezető politikusai többször is nyíltan támogatták Oroszországot, ami Washingtonban aggodalmat keltett. Ennek következményeként az amerikai kormány dönthet úgy, hogy teljesen megvonja a támogatásokat az entitástól és annak intézményeitől.

Emellett a boszniai Szerb Köztársaságban működő civil szervezetek is veszélyben lehetnek, ha tevékenységük nincs összhangban az amerikai politikai prioritásokkal. Milorad Dodik elnök oroszbarát politikája miatt ezek a szervezetek „járulékos áldozatai” lehetnek az USAID leállásának.

Milorad Dodik – a szuverenistákhoz hasonlóan örül az USAID felfüggesztésének, az X platformon két nappal ezelőtt tett véleménye is ezt igazolja.

A boszniai szerb vezető az utóbbi napokban több üzenetet is küldött az X platformon az amerikai elnöknek az USAID-dal kapcsolatban. Az egyikben megjegyezte, hogy az USAID által vezetett bűnszervezet célja a Boszniai Szerb Köztársaság megdöntése volt, a másikban pedig kifejti, hogy a kitalált rosszindulatú befolyás elleni küzdelem leple alatt az USAID az amerikai nép pénzét használta fel a Donald Trump jelenlegi amerikai elnök elleni küzdelem finanszírozására. Dodik ezekkel az üzenettel aligha zavar túl nagy vizet a tengeren túlon, már csak azért sem, mert ékes szerb nyelven írta, és cirill betűkkel formázta meg a mondadóját (Forrás: X platform)

A boszniai szerb entitás elnöke, úgy fogalmazott, hogy az USAID óriási összegeket költött Bosznia-Hercegovina destabilizálására és a gyűlölet szítására az emberek között.

Dodik megjegyezte, hogy az USAID négy év alatt 402 millió dollárt költött Bosznia-Hercegovinában, ami helyi pénzben 800 millió konvertibilis márka, majd feltette a kérdést, hogy „vajon javítottak vagy építettek-e valakinek házat? Vásároltak-e gyógyszereket? Ajándékoztak-e valakinek traktort? Fizették-e egyetlen gyerek oktatását is? Adtak-e ingyenes iskolai kirándulást? Finanszírozták-e valaki gyógykezelését, vagyis kinek segítettek?

Ezzel kapcsolatban a boszniai szerb vezető úgy fogalmazott, hogy az USAID a béke helyett feszültséget szított, de most a feledés homályába veszik.