A bojkott alábbhagyott, de még erőre kaphat

A horvátországi kiskereskedelmi bojkott legérdekesebb fejleménye, hogy átterjedt Romániára és Bulgáriára. Miután ezzel az illetékes kollégák nyilván majd foglalkoznak, mi igyekszünk összefoglalni a horvátországi helyzetet.

Lehet, hogy abbahagyják, de lehet hogy nem

Bár a kommentátorok azon a véleményen vannak, hogy a bojkott kifújta magát, a szervezők más véleményen vannak. Josip Kelemen, a bojkott vezéralakjának véleménye szerint az üzletek bojkottja sikeres volt, két célt már sikerült elérni, de egyet még nem.

– A bojkott az ellenállás, az egyet nem értés kimutatásának eszköze. Nagy hatalma van, cselekvésre serkent, és sürgős fordulatot igyekszik kiváltani azok viselkedésében, akik ellen irányul

– írta Kelemen Facebook-bejegyzésében, amelyben arról is értekezett, hogy a fogyasztók első horvátországi bojkottja egyesítette az embereket, tudatosította bennük a „fogyasztók erejét”, csökkentette az általános fogyasztást, és mint látjuk, reakciót váltott ki.

– A bojkott működött, függetlenül attól, hogy mit mondanak erről a másik oldalon

– írta Kelemen az említett közösségi csatornán.

Kicsit soványabb lett a mosogatógép tabletta, korábban 100 darab 1,6 kiló volt, mostanság már csak 1,3 kg (Forrás: Facebook, Halo, inspektore)

A bojkott a szervezők szerint egyfajta hangosbeszélőként szolgált, amellyel mindenkit egyszerre és tömegesen tájékoztattak és bevontak. A fogyasztókat cselekvésre szólították fel. A kiskereskedőket (és a lánc minden tagját a termelőkig), valamint a szolgáltatókat arra kényszerítette, hogy reagáljanak.

Az államot (illetékes minisztériumokat, ügynökségeket, ellenőrzéseket és a Horvát Nemzeti Bankot) felszólították, hogy hajtsa végre azokat az intézkedéseket, amelyek az infláció megfékezését célozzák, és rendezze a helyzetet a piacon.

Most és korábban

Kitartás, fogyasztó elvtársak!

A szervezők egyúttal beismerték, hogy a harmadik általános bojkott nem volt olyan tömeges, mint az első, de véleményük szerint még mindig jó eredményeket hozott.

– A bojkott első péntekétől a harmadik péntek éjfélig tartó három hét alatt összesen 108 millió euróval kevesebbet költöttünk, ebből 75 millió euróval kevesebbet csak a bojkott három péntekjén. A 19 megfigyelt napból 16 nap alatt a fogyasztás csökkenését jegyezték. Ezért nem csüggedünk. És nem adjuk fel

– tették hozzá a bojkott szervezői.

Meglátásuk szerint a horvát fogyasztók bojkottjával két célt sikerült elérni: (1) bebizonyították, hogy a fogyasztóknak van kollektív erejük, képesek szolidaritást mutatni, mozgósítani, kiállni magukért; (2) szembesítették a hatalmas, indokolatlan árnövekedés problémájával mindazokat akik ezt a problémát okozták, valamint azokat, akiknek ezt meg kellett volna akadályozniuk.

Bevallásuk szerint a harmadik célt – az áremelkedés megállítását és az árak stabilizálását nem sikerült elérniük. A platform szerint ez a kormány dolga.

Mindebből csak annyit lehet levonni – mert ezt konkrétan senki sem mondta ki – hogy úgy tetszik, a bojkott abbamarad. Persze, a folytatása bármikor lehetséges, és mintegy fenyegetésként ott lebeg úgy a kormány, mint a kereskedők, beszállítók, stb. feje felett.

A kormány (állítólag) gőzerővel építkezik

Mint hírül adtuk, a kormány villámgyorsan reagált, további élelmiszerek árának befagyasztásával és ezzel elkerülte, hogy a népharag ellene forduljon, de ezen felül keveset tud tenni.

Gyakorlatilag az országos szolgálatokat tudja ráküldeni a kereskedők, beszerzők, fuvarozók és egyéb szegény legények nyakára, de ez hosszan tartó folyamat és nem valószínű, hogy bármit is enyhítene az inflációs nyomáson. A helyzet azért is „cikis”, mert a horvát GDP növekvésének egyik jelentős összetevője a személyi fogyasztás.

Addig is, amíg a nemzeti bank és a pénzügyminisztérium szakértői nem találnak ki valami okosat, a Plenković-kormány azt csinálja amit eddig is: beruház és építkezik. Most a horvát vasúti hálózat került sorra.

A fiúk a síneken dolgoznak, ahogy a Horvát Vasutak illusztrátora látja (Forrás: Hrvatske željeznice)

A Horvát Vasutak (Hrvatske željeznice, HŽ) Infrastruktúra részlege közbeszerzési eljárást írt ki a Dugoszelo-Novszka vasútvonal meglévő meglévő vágányának rekonstrukciójára és második vágányának megépítésére, a projekt becsült értéke 620 millió euró, ami, mint mondják, a Horvát Köztársaság történetének legnagyobb vasúti projektje.

Ez első pillantásra impozáns, ám a valóságban a Dugoszelo-Novszka vasútvonal szakasza csupán 83 km hosszú. A kivitelezés tervezett időtartama pedig kereken 5 év. Erre a tapasztalatok szerint már startban rá lehet számítani két év késést – de csak akkor, ha minden jól megy.

Oké, a jelzett 83 kilométeres szakaszon nem csak pályafelújítást végeznek majd, hanem e mellé még egy párhuzamos vágányt is felhúznak, illetve korszerűsítik az állomásokat és a jelzőrendszert, de akkor is.

Meg, hogy az eset még érdekesebb legyen, a pálya a huszadik századi szabványok szerint készül, azaz 160 km/h sebességet lehet majd elérni rajta. A kínaiak hét év alatt a komplett horvát vasúti hálózatot átépítenék és a sebesség is nyilván kicsit más lenne. Na de sebaj, ez Butković közlekedésügyi miniszter gondja, nem holmi firkászoké.

A HŽ Holding csendben visszatér

Ezzel párhuzamosan, sokkal kevesebb hírveréssel kísérten, a kormány, a közlekedési minisztérium és a pénzügyminisztérium csendben nekilátott a vasúti ágazat jelentős, 773 millió euró értékű pénzügyi szerkezeti alakításának.

Ez a pénzügyi szerkezetátalakítás csak egy része a vasúti ágazat átfogó szerkezetátalakítására irányuló projektnek, aminek végső soron egy állami tulajdonú holdingtársaság újbóli létrehozását kell eredményeznie, amelybe minden vasúttársaság integrálódna – a HŽ Passenger Transport, a HŽ Infrastruktura és a HŽ Cargo.

Kapcsolódó cikk

A VASUTAKÉ A JÖVŐ? 245 millió eurós új vasútvonal Horvátországban

A Jutarnji list információi szerint intenzív munka folyik a holding létrehozásán, követve azt a modellt, ahogyan Szlovénia létrehozta a Szlovén Vasutak Holdingját, és a terv az, hogy ez év végéig létre is jöjjön ez a holding.

A néhai Holdingot 2012-ben szüntették be, azzal a logikával, hogy ez igencsak emlékezetett az egykori szocialista masztodonra. Az akkori elképzelések szerint a részekre bontott, elvileg karcsúsított társaságnak – a Holding felszámolását nagy elbocsátások kísérték – sikeresebben kellett volna kezelnie a vasúti szállítást és a vasúti hálózat felújításának feladatait, de ebből végül nem hogy semmi nem lehet, de katasztrófába fulladt.

Csak emlékeztetőül: ha az ember Eszéken felszáll a vontra, 16 óra múlva érkezik meg Splitbe – ha minden rendben van.

Tart az még tovább is, többszöri átszállással, de mit várjunk cirka 23 euróért szezonon kívül? (Forrás: Hrvatske željeznice)

Ez a 21. század a horvát vasutaknál, nem egy Hollandia!