Elkerülheti-e a NIS szerb olajcég az amerikai szankciókat?

A Szerbiai Kőolajipari Vállalat (NIS) az Egyesült Államok által bevezetett szankciókra válaszul kérelmet nyújtott be az illetékes amerikai hatóságokhoz a szankciók elhalasztására, hogy a cég folytathassa normális működését.

Ezt a kérelmet a magyar kormány is támogatta, akárcsak korábban a horvát Janaf is, amelynek vezetősége szintén az amerikai adminisztrációhoz fordult, hogy a NIS-re kivetett szankciók alól mentesítést kapjanak.

Köztudomású, hogy a nyersolaj a horvát Janaf kőolajvezetéken keresztül érkezik a NIS pancsovai olajfinomítójába, amíg az algyői vezeték nem épül meg.

Az amerikai adminisztráció január 10-én – mindössze tíz nappal Donald Trump hivatalba lépése előtt – bejelentette, hogy szankciókat vezet be több olyan vállalattal szemben, amelyek tulajdonosa az orosz „Gazpromnyefty”, azzal a céllal, hogy megakadályozzák az ukrajnai háború finanszírozását. Ennek következtében a NIS is felkerült a szankciós listára.

Nagyar és horvát támogatás a szerb olajcégnek

A belgrádi NIN arról ír, hogy a szakértők szerint a NIS kérelme ugyan jogszerű, de ez még nem jelent garanciát arra, hogy valóban teljesül a kérést. Ezzel a lépéssel a NIS vezetése leginkább időt próbál nyerni, hogy jobban felkészülhessen az esetleges tulajdonosváltásra, amelyet Washington elvár. Több lehetőség is szóba került, mint például az, hogy Szerbia állami tulajdonba veszi a NIS orosz részesedését.

Kapcsolódó cikk

Az USA csak bevezette a szankciókat a szerbiai NIS ellen (is)

A szerbiai szakértők úgy vélik, hogy a NIS és a szerb kormány helyesen cselekedett, amikor reagált a szankciókra, és biztatónak tartják, hogy ebben támogatást kaptak a Janaf vezetőségétől és a magyar kormánytól is, amely szintén abban érdekelt, hogy a NIS zavartalanul folytathassa működését.

A NIS hivatalos kérelmét az Egyesült Államok Pénzügyminisztériuma külföldi vagyonellenőrzési osztályának (OFAC) nyújtotta be, amely felelős a szankciók végrehajtásáért.

Dubravka Đedović Handanović bányászati és energiaügyi miniszter elmondta, hogy a szerb kormány minimum 90 napos haladékot kért Washingtontól a szankciók végrehajtásával kapcsolatban.

A kérelem olyan általános vagy speciális engedélyek megszerzésére irányul, amelyek lehetővé tennék a NIS számára, hogy fenntartsa működését, amíg elfogadható megoldás születik a vállalat tulajdonosi struktúrájára és irányítására vonatkozóan. A miniszter hangsúlyozta, hogy a NIS regionális és stratégiai jelentőségű cég az energetikai stabilitás szempontjából, ezért létfontosságú, hogy továbbra is működhessen.

A miniszter asszony úgy nyilatkozott, hogy a szerb kormány támogatja a NIS számára szükséges engedélyek kiadását, a szankciók ugyanis veszélyeztetnék a vállalatot abban, hogy ellássa Szerbia lakosságát kőolajjal és kőolajszármazékokkal.

Hozzátette ugyanakkor, hogy a NIS alkalmazottainak és a lakosságnak nem kell aggódnia, mivel „az állami vezetés, ahogyan eddig is, védi Szerbia érdekeit”. Ez – mellékesen szólva – tiszta propaganda, amit nap, mint nap hallani a szerb kormány tagjaitól.

Đedović Handanović itt még azzal érvelt, hogy az amerikai illetékesek többször is világossá tették, hogy a szankciók nem Szerbia és annak állampolgárai ellen irányulnak, és ezért abban bíznak, hogy a párbeszéd konstruktív lesz, és nem veszélyezteti sem Szerbia, sem a régió energetikai stabilitását.

A Janaf is mentességet kért

Mielőtt a NIS, valamint a szerb és a magyar kormány a szankciók elhalasztását kérte volna, a horvát Janaf is Washingtonhoz fordult, hogy mentességet kapjon az embargó alól, és teljesíthesse a NIS-szel kötött, 2026-ig érvényes szerződését.

Kapcsolódó cikk

A horvátok a Janafért aggódnak a NIS elleni szankciók után

Vladislav Veselica, a Janaf igazgatótanácsának tagja kijelentette, hogy formálisan kérték az amerikai hatóságoktól a nyersolaj szállításának engedélyezését a NIS számára 2026 végéig. A horvát vállalat egy washingtoni ügyvédi irodát bízott meg azzal, hogy képviselje érdekeit az OFAC előtt.

Veselica arról is beszélt, hogy A NIS a Janaf legnagyobb ügyfele, a horvát cég 10 millió tonna kőolaj szállítására kötött szerződést a NIS-szel, így a szerb cég elleni amerikai szankciók a Janafot is sújtják, amit – mondjuk úgy – „járulékos kárnak” lehet tekinteni.

Andrej Plenković horvát miniszterelnök még decemberben kijelentette, hogy az Európai Unió vezetői dolgoznak egy megoldáson, amely segítené Szerbiát a szankciókkal kapcsolatos problémák elkerülésében, és ezzel a Janaf és a NIS közötti szerződés is érvényben maradhatna.

Trump döntésén múlik?

Miodrag Kapor szerb energetikai szakértő szerint nehéz megjósolni, hogyan reagál majd az amerikai adminisztráció a NIS kérésére, de egy biztos: az Egyesült Államok élén egy kiszámíthatatlan elnök, Donald Trump áll.

A szerb szakértő szerint Trump ismert arról, hogy ad-hoc döntéseket hoz, amelyek az ő személyes megítélésétől és ideológiai tanácsadóitól függenek. Kérdéses, hogy Trump mennyire hajlandó módosítani Biden-adminisztráció döntését.

Kapcsolódó cikk

Vučić: Szerbia nem kobozza el senki tulajdonát sem

Ugyanakkor az amerikai kongresszusnak is jóvá kell hagynia az esetleges módosításokat, ahol a Republikánus Párt többsége nem túl nagy, ezért nem biztos, hogy támogatnák Trump minden döntését. Sok republikánus képviselő is ellenzi az orosz agressziót Ukrajnában, ezért kétséges, hogy a NIS szankcióinak felfüggesztését megszavazzák-e.

Ha az amerikai adminisztráció nem ad felmentést a Janaf számára, vagy nem halasztja el a NIS szankcióit, akkor a vállalat számára az egyetlen lehetőség az orosz tőke kivonása marad.

A szankciók végrehajtására mindössze 45 nap áll rendelkezésre, és az egész folyamatnak február 25-ig be kell fejeződnie, a pénzügyi tranzakciók végső határideje pedig március 12. Ha addig nem találnak új tulajdonost a NIS számára, akkor marad a csőd vagy a fizetésképtelenség.

A szerb CAPITAL portál úgy értesült, hogy ha 25-ig nem változik meg a tulajdonosi szerkezet, vagyis ha addig nem zárják ki az orosz társtulajdonosokat, akkor február 26-án valamennyi külföldi bank zárolja a NIS számláit, amiről már tájékoztatták Jorgovanka Tabaković szerb nemzeti banki kormányzót.

A szerb olajcégnek Bosznia-Hercegovinában három cége van: Banja Lukában a NIS Petrol és a Jadran-Naftagas, Szarajevóban pedig a G-Petrol, ezek 42 benzinkutat üzemeltetnek (Forrás: X platform)

Ez a szerbiai bankok számára is hátrányos lehet, hiszen maguk is felkerülhetnek a „fekete listára”, ha nem teszik meg ugyanezt.

A NIS-nek egyébként több mint 400 benzinkútja van Szerbiában, Bosznia-Hercegovinában, Romániában és Bulgáriában. A szerb olajcég Bosznia-Hercegovinában három céget működtet: Banja Lukában a NIS Petrolt és a Jadran-Naftagast, Szarajevóban pedig a G-Petrolt, ezek összesen 42 benzinkutat üzemeltetnek.