Egy belgrádi NGO szerint magyar mintára (is) készült a szerb ügynöktörvény

A belgrádi CRTA elemezte a szerbiai Szocialista Mozgalom képviselői által benyújtott törvényjavaslatot, amely az idegen ügynökök különleges nyilvántartásának létrehozását célozza. A törvényjavaslatot Aleksandar Vulin szerb kormányalelnök pártjának két vezetője terjesztette elő a parlamentben 2024. november 29-én. Az elemzés szerint a javaslat szövege jelentős mértékben hasonlít a már érvényben lévő orosz, magyar és grúz törvényekre, valamint a boszniai Szerb Köztársaság kormánya és a montenegrói szerbek által előterjesztett jogszabályra.

A CRTA véleménye

A CRTA (Kutatási, Átláthatósági és Felelősségi Központ, Centar za istraživanje, transparentnost i odgovornost) elemzése szerint bár a szerb törvényjavaslat látszólag „liberálisabb”, mivel csak azoknak a szervezeteknek kellene regisztrálniuk magukat idegen ügynökként, amelyek legalább 50%-ban külföldi forrásból finanszírozzák magukat. A törvény definíciói és mechanizmusai riasztó párhuzamokat mutatnak az orosz (típusú) jogszabályokkal.

A szerbiai ellenzékhez közeli Danas napilap és hírportál beszámolója szerint különösen a „politikai tevékenység” definíciója és a törvény végrehajtási mechanizmusai emlékeztetnek az autoriter rendszerekben alkalmazott módszerekre.

Kapcsolódó cikk

Gumicsont vagy valós fenyegetés? Ügynöktörvényt akarnak a szerbek Montenegróban

Az elemzés hangsúlyozza, hogy a javaslat legfőbb célja a civil társadalom és a független média megbélyegzése, hasonlóan ahhoz, ahogyan az orosz kormány a „külföldi ügynökök” fogalmát használja fel hatalmának megszilárdítására és az autoriter kontroll eszközeként.

A törvényjavaslat szerint „idegen ügynököknek” minősülnének azok a szervezetek vagy nonprofit egyesületek, amelyek külföldi finanszírozásból származó támogatások révén politikai befolyást gyakorolnak vagy politikai tevékenységet végeznek.

A „politikai tevékenység” meghatározása azonban a CRTA szerint rendkívül problémás, és szinte teljesen megegyezik az orosz törvényben használt definícióval.

A szerb törvényjavaslat a politikai tevékenységet minden olyan tevékenységként definiálja, amely a szerbiai intézmények irányába hat, és célja a politikai, közpolitikai vagy közérdek megfogalmazása.

Az orosz törvény ezzel szemben minden olyan tevékenységet magában foglal, amely a kormányzati döntéshozatalra, a közpolitikára vagy a közvéleményre kíván hatni a kormány politikájával kapcsolatban.

Politikai motivációk

A CRTA szerint a javaslat lényegében az orosz mintát követi, amely az autoriter rendszerekben előszeretettel alkalmazott módszer a független szervezetek ellehetetlenítésére. Az ilyen törvények alapvető funkciója a civil társadalom, a média és az egyének megbélyegzése, valamint mozgásterük korlátozása.

Kapcsolódó cikk

A Szerb Köztársaság levette napirendről az ügynöktörvényt

Az elemzés rámutat arra is, hogy a törvényjavaslat támogatói – köztük Aleksandar Vučić szerb elnök – nyilvános megszólalásaikban gyakran „hazaárulóként” és „külföldi bérencekként” bélyegzik meg a civil társadalom képviselőit és a kormánykritikus személyeket.

A törvényjavaslat rendelkezései szerint „külföldi ügynöknek” minősül az az „egyesület vagy nonprofit szervezet, amely pénzeszközeinek nagyobb részét külföldről kapja politikai befolyás gyakorlására, cselekvésre vagy más politikai tevékenységre”.

A CRTA által végzett elemzés szerint hasonló meghatározások vannak az orosz, magyar és grúz változatban is, viszont ezeknél a törvényeknél eltérések mutathatók ki a nyilvántartásba vétel kritériumainál, az orosz törvény nem is tartalmazza ezt a kritériumot.

A szerbiai civil szervezet szerint, ha a törvényjavaslatot elfogadják, az jelentős hatással lehet a szerbiai civil társadalom és média működésére, korlátozva a kritikus hangokat és tovább erősítve az autoriter tendenciákat.

A CRTA szerint a javaslat olyan eszköz, amely nemcsak a civil szféra ellehetetlenítésére alkalmas, hanem arra is, hogy a kormány még szorosabb kontrollt gyakoroljon az ország közélete felett.

Kapcsolódó cikk

Törvényjavaslat a külföldi ügynökök nyilvántartására Szerbiában

Az elemzés konklúziója szerint a törvényjavaslat egy újabb lépés Szerbia politikai berendezkedésének autoriter irányba történő elmozdulása felé, szoros párhuzamot mutatva azokkal az országokkal, amelyekben a demokratikus intézmények már jelentősen meggyengültek.

A törvényben maga a CRTA is érintett, jelenlegi partnerei között számos külföldi nagykövetség és alapítvány van, Svédország, Kanada, Hollandia, Nagy-Britannia, Németország, Franciaország, Csehország és az Európai Unió, a Microsoft és a Google, valamint a két legfontosabb amerikai szervezet az USAid és NED (National Endowment for Democracy), az utóbbit a Reagen-kormányzat hozta létre 1983-ban a demokratikus intézmények fejlesztésére a szovjet tömb országaiban, majd szerte a világon.

Jelenleg ezek az országok és szervezetek támogatják a CRTA szerb NGO-t, amely leginkább a választások figyelésével tette ismertté magát

Egy ellenzéki ügyvéd véleménye

Čedomir Stojković ellenzéki ügyvéd – aki gyakran bírálta és jelentette fel a különböző vezető funkciókat betöltő Aleksandar Vulin jelenlegi szerb kormányalelnököt – most az X platformon megjegyezte, hogy a törvényjavaslattal Szerbia azokat bélyegzi meg, akik együttműködnek az Európai Unióval a csatlakozás előtti szociális reformokban, valamint a korrupció és a bűnözés felderítésében.

Az ügyvéd megjegyzi, hogy a törvény az Európai Uniót is ellenségként, annak ellenére, hogy több milliárd eurót ad Szerbia „felépítésére”.

Stojković szerint a miniszterelnök-helyettes által szorgalmazott törvényjavaslatnak az a célja, hogy mindenkit
ellenséges „külföldi ügynöknek” jelöljenek meg aki együttműködik az Európai Unióval a bűnözés és a kormányzati korrupció felderítésében, amivel magát az Európai Uniót is ellenségnek minősíti.

Kapcsolódó cikk

Aleksandar Vulin: Nem az Európai Unióban van Szerbia helye

Az ügyvéd hozzátette, hogy a törvény egyben Európa-ellenes értékeket vezet be Szerbiában, mert azt akraja rákényszeríteni az országra, hogy az Európai Unióból származó pénzt „külföldi ügynökök ellenséges pénzeként” kezelje.

Ezért nyilvánvaló, hogy a belgrádi antidemokratikus kormány mélyen elkötelezett Szerbia Európai Unióhoz való csatlakozási folyamatának de facto megszakítása mellett, hogy megakadályozza a maga bukását, és meghosszabbítsa a korrupciót, a bűnözést és a törvénytelenséget.

Stojković egy másik bejegyzésében azt írta, hogy Vulin 2012-ben 205 ezer eurót kapott a Kremltől lakásvásárlásra, miközben azt hazudta, hogy a feleségének a kanadai nagynénje adta kölcsön nekik az említett összeget.

Erre egy hozzászóló megjegyezte, hogy a szerb kormány alelnöke most azt szeretné tudni, hogy milyen „kanadai nagynéniktől” kapják a szerbiai civilek a pénzt.