Törvényjavaslat a külföldi ügynökök nyilvántartására Szerbiában

Aleksandar Vulin Szocialista Mozgalma, a kormányzó Szerb Haladó Párt (SNS) koalíciós partnere, törvényjavaslatot nyújtott be a Szerbiai Képviselőházban a külföldi befolyással élő ügynökök regisztrációjára – számolt be a lépésről a belgrádi Danas napilap. A Szocialista Mozgalomhoz tartozó Bojan Torbica és Đorđe Komlenski által benyújtott törvényjavaslat szerint a „külföldi befolyás ügynökei” közé tartoznak mindazok az egyesületek és nonprofit szervezetek, amelyek tevékenységüket túlnyomórészt külföldi finanszírozásból vagy más országok, nemzetközi szervezetek, illetve külföldi magánszemélyek támogatásával végzik.

A javaslat tartalma

A javaslat szerint a „túlnyomórészt külföldi finanszírozás” azt jelenti, hogy az adott szervezet az elmúlt egy évben bevételeinek több mint felét külföldi forrásból kapta.

Kapcsolódó cikk

ÚJABB MANIPULÁCIÓ? Vulinék javasolják, hogy Szerbia csatlakozzon a BRICS-hez

Az ilyen szervezetek politikai tevékenységet is folytathatnak, ami alatt a javaslat benyújtói olyan cselekményeket értenek, amelyek „veszélyeztetik a demokráciát, sértik Szerbia integritását, vagy megsértik az alkotmányban garantált szabadságjogokat”.

Ide tartozik továbbá a nemzeti, faji vagy vallási gyűlölet szítása is.

A törvényjavaslat értelmében minden ilyen szervezetnek kötelező feltüntetnie a kiadványain és a médiában megjelenő anyagain, hogy azok a Külföldi Befolyás Ügynökeinek Nyilvántartásában szereplő szervezetek támogatásával jöttek létre. A nyilvántartást a szerb igazságügyi minisztérium vezeti.

Ha egy szervezet nem regisztrálja magát a nyilvántartásban, a minisztérium az illetékes bíróságnál kérheti a szervezet működésének betiltását, valamint büntetőeljárást kezdeményezhet a felelős személyek ellen.

Büntetések és szankciók

A törvényjavaslat pénzbírságokat is kilátásba helyez.

Kapcsolódó cikk

Ügynöktörvényt akarnak a szerbek Montenegróban

Egy nonprofit szervezet 100 000 és 2 000 000 dinár (350 ezer és 7 millió) közötti bírsággal sújtható, míg a felelős személyek 5 000 és 200 000 dinár (17,5 ezer és 700 ezer forint) közötti pénzbírságot kaphatnak, ha:

• elmulasztják a regisztrációt,
• pontatlan adatokat adnak meg,
• nem tesznek eleget a nyilvántartásban szereplő adatok frissítésének,
• vagy elmulasztják a pénzügyi beszámolók benyújtását.

Torbica: Átláthatóságot a civil szférában

Bojan Torbica szerint a törvény célja a civil szektor tevékenységének nagyobb átláthatósága.

– Elképesztő, hogy vannak olyan szervezetek Szerbiában, amelyek nyíltan az állam és a nemzeti érdekek ellen dolgoznak

– mondta Torbica, aki hozzátette, hogy „Szerbiát ellepték a különféle hivatásos aktivisták, akik hatalmas külföldi finanszírozás mellett bármiért harcolnak, csak éppen a saját országuk és polgáraik érdekeiért nem.”

Torbica szerint a civil szektor finanszírozását átfogóan kell szabályozni, hogy megakadályozzák a pénzeszközök átláthatatlan mozgatását a szervezetek között, ami ellehetetleníti a források nyomon követését.

Kapcsolódó cikk

A Szerb Köztársaság levette napirendről az ügynöktörvényt, Szerbiában nincs róla szó

A törvényjavaslat hasonlóságot mutat a 2012-ben Oroszországban elfogadott törvénnyel, amely a külföldi ügynökök tevékenységének korlátozására irányult, és amelyet az orosz vezetés kritikus hangok elhallgattatására használt.

Hasonló javaslatot akart bevezetni idén a boszniai Szerb Köztársaság is, ám az Európai Unió és az Egyesült Államok kritikái miatt végül elálltak a törvény elfogadásától.

A kritikusok szerint a mostani szerbiai törvényjavaslatot a szerb vezetés a civil szféra korlátozására és a politikai ellenfelek elleni fellépésre használhatja, miközben a támogatók a nemzeti érdekek védelmét és az átláthatóságot hangsúlyozzák.