Milyen lesz Románia külpolitikája az elnökválasztás után?

Keleti szomszédunk államelnökjelölt választási hajrájának egyik legfontosabb kérdése, hogy az aspiránsok milyennek látnák a jövőben Románia külpolitikáját. Az Adevărul lap felkérésére Valeriu Turcan politikai elemző elemezte a nyolc elnökjelölt javaslatait. A volt elnöki tanácsadó szerint a jelöltek külpolitikai tervei között bár közbeszéd szintjén nincs jelentős különbség, ám a politikai tapasztalat sokakat tesz hitelessé, annak hiánya pedig hiteltelenné.

Mese habbal

A Románia Újjászületik (RR) mozgalom indította Mircea Geoană politikus, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnökeként is tevékeny Nicola Ciucă, valamint Marcel Ciolacu jelenlegi szocdemek (PSD) adta miniszterelnöknek bár vannak bizonyos tapasztalataik, ám az pozíciók prizmáján keresztül csak arra mer hivatkozni a szakértő, hogy Románia általuk jobban tudhat a jövőben majd tárgyalni saját érdekeiről az EU-val, mint a másik öt aspiráns bármelyikével, amelyek közül három nő (Lasconi, Birchall, Păcuraru), egy magyar (Kelemen Hunor), egy pedig magyargyűlölő (George Simion).

Az elnökválasztási verseny állása a Verifield felmérése szerint (Forrás: Libertatea)

Turcan úgy véli, hogy míg a jobboldali Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) elnöknője, Elena-Valerica Lasconi eléggé össze van zavarodva a nemzetközi kérdésekben, addig a fociultrából lett magyargyűlölő George Simion, aki az unionista turbóromán Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) vezetőjeként is ismert – olyan standard szövege van, mintha a vlachok még mindig Európa szolgái lennének. „Nem tudom, kik azok a szolgák, akik a csatlakozás óta 95 milliárd eurót kaptak és 30 milliárd euróval járultak hozzá a szövetség működéséhez, de Simion megnyilvánulásai mélyen megsértik a román nép önbecsülését”- vallotta az elemző a lapnak.

Turcan véleménye szerint Európa nem igazán prioritás ezen a mostani elnökválasztáson. „Bár érezhető, hogy politikusaink elégedetlenek Brüsszellel szemben, annak rendszere ellen, láthatóan többet akarnak elnökjelöltjeink is, ám amikor megkérdezik őket, hogyan tudnának jobban tárgyalni az unióval, akkor a vita mindig hirtelen véget ér. Miért is? Ha belemegyünk a részletekbe, akkor mindig azt tapasztalhatjuk, hogy Románia hiába tárgyal tisztességesen Brüsszellel, ám utána sohasem kapitalizál kellőképpen: Több tízmilliárd eurót szereztünk eddig tárgyalásaink során különféle fejlesztési projektekre, ám ezeket a pénzeket a gyenge hazai intézményi kapacitás miatt sohasem tudtuk felszívni! Nem Európával, hanem velünk van a probléma, intézményeink lassúságával és a mérhetetlen korrupciójával.”

Marcel Ciolacu (PSD) javaslatai:

• Románia nemzetközi pozíciójának erősítése az Európai Unióval, a NATO-val és a stratégiai partnerségekkel, különösen az USA-val való kapcsolatok erősítésével.

• Aktív gazdaságdiplomácia a külföldi befektetések vonzására, az újraiparosítás támogatására és a munkahelyteremtésre.
• Románia 2026-os OECD-csatlakozása a gazdasági fejlődés és az intézményi átláthatóság növelése érdekében.
• Energetikai és közlekedési infrastruktúra fejlesztése az észak-dél és a kelet-nyugati tengelyen, hogy Romániát összekapcsolják az Európából és a Kaukázusból érkező fő kereskedelmi útvonalakkal.
• Védelmi beruházások, köztük F-35-ös repülőgépek és Patriot védelmi rendszerek vásárlása a nemzetbiztonság megerősítése érdekében.
• Ukrajna támogatása az Oroszországgal vívott háború összefüggésében, beleértve a logisztikai támogatást és Ukrajna újjáépítését.
• A Moldovai Köztársaság gyors integrációja az Európai Unióba és a regionális stratégiai partnerség előmozdítása.
• Az elnök és a kormány közötti konfliktusok elkerülése külpolitikai kérdésekben és a nemzeti érdekek védelmében.

Nicolae Ciucă (PNL) javaslatai:

• Románia Európai Unióba való integrációjának megszilárdítása és egy szilárdabb európai külpolitika támogatása, amely megvédi az EU alapvető értékeit.

• Románia schengeni csatlakozása, amely alapvető célkitűzés a román állampolgárok szabad mozgásának biztosításához.
• Az EU bővítésének támogatása a Moldovai Köztársaság, Ukrajna és a nyugat-balkáni államok integrációján keresztül.
• Védelmi beruházások, a GDP 2,5%-át fordítva a biztonságra, a hadsereg korszerűsítésére és a regionális védelmi képességek erősítésére.
• Ukrajna támogatása szuverenitásának és területi integritásának megvédésében, tekintve, hogy ez befektetés Románia nemzetbiztonságába.
• A román gazdaság újraiparosítása és a befektetések külpiaci vonzása, különösen az ázsiai-csendes-óceáni térségben (Japán, Dél-Korea, Szingapúr).
• Csatlakozás az OECD-hez a helyes gazdasági gyakorlatok támogatása és a kormányzati átláthatóság javítása érdekében.
• A román diplomácia presztízsének helyreállítása, a gazdasági érdekek és a diaszpórában élő román állampolgárok védelmének támogatása.

George Simion (AUR) javaslatai:

• Szuverén külpolitika, amely a nemzeti érdekek és a román állampolgárok jogainak védelmén alapul, mind az országban, mind a nemzetközi kapcsolatokban.

• Románia schengeni csatlakozása és az USA-ba utazó román állampolgárok vízumkötelezettségének megszüntetése.
• Újraegyesítés a Moldovai Köztársasággal ágazati (gazdasági, fiskális, kulturális) politikákon keresztül a két román állam integrációjának elősegítése érdekében.
• Aktív gazdaságdiplomácia a romániai vállalkozói szellem támogatására a külpiacokon, különösen Ázsiában, a Közel-Keleten és az indo-csendes-óceáni térségben.
• A szuverén nemzetekre épülő Európai Unió támogatása, az EU föderalizációjára irányuló minden kísérlet elutasítása és a külpolitikában az egyhangú szavazás fenntartása melletti kampány.
• Románia diplomáciai testületének reformja, a nemzeti érdekek hatékonyabb védelme és a román diaszpóra támogatása céljából.
• A román állampolgárok jogainak védelme az Európai Unióban, jogi segítségnyújtás révén diszkrimináció és alapjogok megsértése esetén.
• Román iskolák létrehozása a diaszpórában és kulturális rendezvények szervezése a románság nemzeti hagyományokhoz és kultúrához való kötődésének erősítésére.

Elena Lasconi (USR) tervei:

• Alapvető értékeken (demokrácia, jogállamiság, emberi jogok) alapuló külpolitika.

• Románia támogatja a Moldovai Köztársaság EU-ba történő integrációját, gazdasági és kulturális segítséget kínál, valamint határokon átnyúló közlekedési infrastruktúrát fejlesztését.
• Stratégiai kapcsolatok az Amerikai Egyesült Államokkal. A fennálló partnerség megerősítése befektetések vonzásával, a gazdasági cserék és együttműködés előmozdítása a védelem területén, beleértve a védelmi ipart is.
• Ukrajna támogatásának folytatása az orosz agresszióval szemben, gazdasági, katonai és logisztikai támogatással, Románia nemzetbiztonságának és demokratikus értékeinek védelme érdekében a térségben.
• Aktívabb külpolitika elfogadása, amely előmozdítja Románia gazdasági érdekeit az EU-ban, beleértve a schengeni övezethez való csatlakozást és az európai energiapolitika megtárgyalását.
• Befektetők vonzása kulcsfontosságú területekről, beleértve a technológiát és az energiát, a román gazdaság megerősítése és az innováció támogatása érdekében.

Mircea Geoană (RR) javaslatai:

• Románia képviseletének megreformálása az Európai Tanácsban. Az „Európai Ügyek Tanácsa” létrehozása, amely koordinálja Románia álláspontját a főbb európai ügyekben, és biztosítja a nemzeti érdekek hatékonyabb tárgyalására a közös agrárpolitika (KAP) reformjában, Schengen kiterjesztésében és a bankunió megszilárdításában.

• Erősebb szerepvállalás a 2027-2035 közötti időszakra vonatkozó Európai Uniós költségvetés tárgyalásában, azzal a céllal, hogy támogassák a romániai infrastruktúra-, energia- és vidéki régiók fejlesztését.
• Románia aktív szószólója lesz a Moldovai Köztársaság Európai Unióba történő integrációjának, konkrét gazdasági és politikai intézkedésekkel támogatja Európa-párti útját.
• Regionális partnerség újjáélesztése Lengyelországgal, Csehországgal, Horvátországgal, Albániával és a régió más országaival, különösen a Három Tenger Kezdeményezés keretében, Közép- és Kelet-Európa biztonsági és gazdasági együttműködésének erősítése érdekében.
• Új gazdasági és politikai partnerségek kialakítása Ázsia (Japán, Dél-Korea, India), Közel-Kelet (Egyesült Arab Emírségek, Szaúd-Arábia) és Kaukázus (Azerbajdzsán, Grúzia) fontos államaival, azzal a céllal, hogy diverzifikálja Románia külkapcsolatait.
• Románia-USA-Izrael technológiai szövetség létrehozása a digitalizáció területén, különös tekintettel az Ipar 4.0-ra, az innovációra és a technológiatranszferre.
• Ukrajna támogatásának folytatása a szuverenitásért és a területi integritásért vívott harcában, valamint a közös gazdasági tér megteremtésében Románia, Ukrajna és Moldova között az ország újjáépítése érdekében.
• Románia átalakulása a nemzetközi színtéren az ország gazdasági és stratégiai érdekeit védő, a regionális és globális stabilitáshoz aktívan hozzájáruló főszereplővé.
• Koordinációs mechanizmus létrehozása az összes külpolitikáért felelős intézmény között, Románia pozícióinak erősítése érdekében a jelentősebb nemzetközi szervezetekben, valamint a globális döntésekbe való erőteljesebb beleszólás érdekében.