Connect with us

Szlovákia

Bugár Béla: Magyarként a szlovák politika sűrűjében

Bugár Béla 2020-as visszavonulása ellenére továbbra is figyelemmel kíséri a szlovákiai magyarokat érintő történéseket. A most megjelent könyv egyfajta örökségként is felfogható, ami segíthet abban, hogy a következő generációk elkerüljék a múlt hibáit. Az alábbi interjút a könyv szerkesztője, Cúth Csaba készítette

Avatar photo

Közzétéve:

a megjelenés dátuma:

Ez a kormány most nagyon más, mint amelyik 2016-ban alakult, és erre többek között Fico személyiségében is kereshető a válasz. A Képen Cúth Csaba és Bugár Béla
BUGÁR BÉLA: Ez a kormány most nagyon más, mint amelyik 2016-ban alakult, és erre többek között Fico személyiségében is kereshető a válasz. A Képen Cúth Csaba és Bugár Béla
Cikk meghallgatása

Bugár az utolsó jelentős határon túli magyar politikus, akivel meggyűlt a baja Orbán Viktornak. A legmagasabb szintű szlovák politikában eltöltött 30 évéről nemrégiben jelent meg interjúkötete, melynek címe a cikk címét is adja. Bugár 2020-as visszavonulása ellenére továbbra is figyelemmel kíséri a szlovákiai magyarokat érintő történéseket.


Könyvek kedvezménnyel
A BALK nem kalapozik, csak annyit kérünk tőled, hogy könyvet rajtunk keresztül vásárolj! Te kedvezményt kapsz, és mi is jól járunk.

Könyvek kedvezménnyel, kattints ide!

CÚTH CSABA: A’90-es évekhez, illetve a 15 évvel ezelőtthöz hasonlóan az utóbbi időben ismét napirendre került Szlovákiában a nyelvtörvény kérdése. Voltak most nosztalgikus érzései?

BUGÁR BÉLA: Őszintén szólva, furcsa most újra erről hallani, miközben Szlovákia óriási gazdasági és politikai válsággal küzd. Ilyen helyzetben a nyelvtörvény előrángatása inkább figyelemelterelésnek tűnik. Nosztalgiát legfeljebb abból a szempontból érzek, hogy most, amikor ismét előkerült, az emberek talán rájönnek, mennyire fontosak voltak mindazok az eredmények, amelyeket elértünk.

Az évek során gyakran mondták ránk a kritikusaink, hogy nem hoztunk semmit a szlovákiai magyaroknak. Nos, most megnézhetjük, mi történik mindazzal, amit létrehoztunk, mert az új kormány akár teljesen szét is rombolhatja mindazt, amit a magyar közösség nyelvhasználatának érdekében elértünk.

CÚTH CSABA: Mi történhet, ha ez a szigorítás keresztülmegy? Milyen változásokat hozhat a mindennapokban?

BUGÁR BÉLA: Ha valóban megszigorítják a nyelvtörvényt, olyan helyzetek is előállhatnak, amelyek visszavisznek minket a Mečiar-korszakba. Például előfordulhat, hogy a magyar nemzetiségű állampolgárok kénytelenek lesznek szlovákul kérni a vonatjegyet, mert az új szabályok alapján a közlekedésben, de más területeken is kizárólag a szlovák nyelv használatát engedélyezik. Ez a hozzáállás rengeteg megalázó és diszkriminatív helyzetet idéz fel bennem, de emlékezzünk, a Mečiar-korszak 1998-ban azért is zárult le, mert igazságtalanságai elfogadhatatlanokká váltak nem csak a magyarok, hanem a szlovákok számára is.

CÚTH CSABA: 2020-ban megszűnt a szervezett magyar parlamenti képviselet Szlovákiában, ezért ez a téma ma már „külügyi kérdéssé” is vált – a szó rossz értelmében. Hogyan látja a magyar kormány szerepét ebben?

BUGÁR BÉLA: Egyetértek azzal, hogy a magyar kormánynak nem szabad csendben maradnia. A két kormány között állandó és közvetlen kommunikációra van szükség, különösen, ha a szlovák fél olyan intézkedéseket hoz, amelyeket magyar oldalról sértőnek vagy diszkriminatívnak érzünk. Jelezniük kellene a szlovák félnek, hogy a nyelvtörvény változásai milyen következményekkel járnak. Például fel kellene hívni a szlovák miniszterelnök, Robert Fico figyelmét a törvény buktatóira, és arra, hogyan befolyásolja ez a kisebbségi magyar közösséget.

Még 2016 előtt az egyszínű Smer-kormány egy olyan oktatásügyi törvényt fogadott el, amely megnehezítette volna a magyar iskolák működését, mivel létszámkorlátokat szabott. Akkor A Híddal ellenzéki pártként leültünk tárgyalni Ficoval, és részletesen elmagyaráztuk neki, hogy ez milyen hatással lesz a magyar iskolákra. Sikerült is elérnünk, hogy elhalasszák a törvény életbe lépését, és később, amikor kormányra kerültünk, megszüntettük a jogszabályt.

A könyvbemutató plakátja

A könyvbemutató plakátja

CÚTH CSABA: Pályafutása során több magyar pártot is vezetett Szlovákiában, 1998 előtt a Magyar Kereszténydemokrata Mozgalmat (MKDM), majd 8 évig a Magyar Koalíció Pártját (MKP), végül 2009-től a Hidat. Hogyan alakult a kapcsolatuk mindenkori magyarkormánnyal?

BUGÁR BÉLA: Az MKDM és az MKP idején Magyarország rendszeresen meghívott minket különféle találkozókra, mi több, segítettek a nemzetközi kapcsolataink kiépítésében is. Ez már csak azért is egyszerűbb volt, mert egy etnikailag homogén magyar pártról beszéltünk. Amikor viszont megalapítottuk a Híd pártot, amely már nem csak a magyarokat képviselte, már bonyolultabbá vált a kapcsolatépítés.

A FIDESZ-es magyar kormányoknak 2010 után nem nagyon sikerült megtalálniuk a megfelelő módot arra, hogy kapcsolatot tartsanak egy olyan párttal, amely szlovák tagokat is integrált, bár például az ukrán párt színeiben mandátumhoz jutó parlamenti képviselőt tőlünk eltérően meghívták a Magyar Állandó Értekezletre. Az igazi probléma az volt, hogy megjelent egy új magyar párt, amely nem volt mindig egy hullámhosszon a magyar kormánnyal.

Azért is adta volna magát a kapcsolattartás, mert közben kétszer voltunk kormányon. Egy rövid ideig felvették ugyan a kapcsolatot a minisztereinkkel, de miután beszerezték tőlük a legfrissebb információkat, egyből elmentek a politikai ellenfelünkhöz, a Magyar Közösség Pártjához és ott már mint közös sikereiket kommunikálták.

CÚTH CSABA: Orbán köröm alatti tüskének, Kövér magyarul beszélő szlováknak nevezte Önt, pedig korábban kifejezetten jó kapcsolatot ápoltak…

BUGÁR BÉLA: Amikor a Selye János Egyetem támogatásának megnyirbálására válaszul visszautasítottam Medgyessyék idején az egyik magyar állami kitüntetést, a Fideszesek a tenyerükön hordoztak, de miután én mindig is partneri viszonyban gondolkodtam, és sosem hagytam, hogy utasítgassanak, egy idő után megromlott a kapcsolatunk, különösen a Híd megalakulása után.

Egyik alkalommal Andrej Danko, az SNS elnöke és a parlament akkori elnöke egy asztalhoz ültetett minket. A beszélgetés során a kisebbségi témákban elért eredményeinkről szóló résznél átadta nekem a szót, miközben Kövér kerülte a tekintetemet és amikor a végére értem azt mondta, ez nem minden.

A könyvbemutató egyik pillanata, a felállás ugyanaz, mint a fenti képen

A könyvbemutató egyik pillanata, a felállás ugyanaz, mint a nyitóképen

CÚTH CSABA: A 2010 után Magyarországról érkező támogatás azonban nem segítette a magyar kormány stratégiai partnerének számító politikai formációkat, hiszen azóta sem kerültek be egyszer sem a parlamentbe. Elkényelmesedtek volna?

BUGÁR BÉLA: Hozzászoktak, hogy Magyarországról mindig csurran-cseppen valami. Az volt a cél, hogy a Magyarországról érkezett támogatások révén minél több embert, polgármestereket, önkormányzati képviselőket láncoljanak magukhoz. Azonban az anyagi biztonság ellenére a választók egy része kiábrándult, mert úgy érezték, hogy a politika már nem az ő érdekeiket képviseli, Szlovákiában nem tudnak eredményeket elérni.

Folyamatosan ellenünk politizáltak és mindig azzal értettek egyet, aki bennünket ütött ahelyett, hogy megtalálják velünk a közös hangot. Hányszor hallgattuk, hogy mekkora árulás kormányra lépni a Smerrel és az SNS-szel, miközben most meg az ő kegyeiket keresik, pedig nincsenek koalíciós kényszerben, mint mi voltunk 2016-ban. Ennek a politikának az lett az eredménye, hogy sok magyar szavazó szlovák pártok felé fordult.

CÚTH CSABA: Az Ön által vezetett Híd 2016 és 2020 között tulajdonképpen ugyanazokkal kormányzott, akik jelenleg is hatalmon vannak. Hogyan érvényesítették a magyar kisebbség érdekeit ebben az időszakban?

BUGÁR BÉLA: Számos kihívás volt, de több területen is sikerült eredményt elérnünk, akár a Kisebbségi Kulturális Alap létrehozásáról beszélünk, vagy arról, hogy se addig, se azóta nem érkezett annyi támogatás, 1,5 milliárd euró Dél-Szlovákiába, mint ebben a ciklusban.

Ekkoriban történt Orbán és Fico egymásra találása is, aminek az alapja az volt, hogy nem fogják feszegetni a kényes kérdéseket. Ez a hátunk mögött megkötött alku egyfajta megnyugvást is hozott a két nemzet között, de egyúttal akadálya is lett annak, hogy a olyan kényes kérdésekkel foglalkozzunk, mint például a kettős állampolgárság megoldása.

A mostani kormánykoalícióban nincs olyan párt, amely betenné a lábát az ajtó és az ajtófélfa közé, hogy megakadályozza a legeszementebb elképzeléseket. A kereszténydemokraták (KDH) kerülhettek volna ilyen helyzetbe, de nem merték bevállalni. A 2023-as választás után beszéltem is az egyik prominens képviselőjükkel és elmondtam nekik, hogy erre a döntésükre vagy a párt megy rá vagy az ország.

Ez a kormány most nagyon más, mint amelyik 2016-ban alakult, és erre többek között Fico személyiségében is kereshető a válasz. 2020 után majdnem felfüggesztették a mentelmi jogát, nemrég merényletet követtek el ellene, nem tudhatjuk, kire hogyan hatnak az ilyen megpróbáltatások. Szembetűnő, hogy nem oldja a feszültségeket sem a kormányon belül, sem a parlamentben, aminek következtében hónapok óta nincs házelnök, de az olyan égető kérdéseket sem kezeli, mint egészségügyi dolgozók tiltakozása.

Bugár Béla most megjelent könyvét dedikálja

Bugár Béla most megjelent könyvét dedikálja

CÚTH CSABA: Az évek során hogyan változott meg a politikai légkör Szlovákiában a magyar kisebbség szempontjából?

BUGÁR BÉLA: Óriási változásokat láttam. Mečiar idején még közellenségnek számítottunk, akik veszélyeztetik az éppen megalakuló Szlovákia létét, és akik rendszeresen külföldre járnak panaszkodni, amikor úgy vélik, hogy jogsértések érték őket. Az első Dzurinda-kormány idején nagy szó volt, hogy egyáltalán magyarok lehetnek a kormányban.

Amikor a környezetvédelmi tárca először a miénk lett, sok szlovák polgármester attól tartott, hogy a magyar miniszter csak a magyar régiókat fogja támogatni, de sikerült ezt a félelmet eloszlatnunk. A későbbi kormányalakítások során a nemzetiség már fel sem merült. Az évek során az emberek rájöttek, hogy a magyar politikusok felelősségteljesen végzik a munkájukat, és a magyar pártok stabilizáló tényezőként jelentek meg a szlovák kormányokban.

A második Dzurinda-kormány idején kezdtünk túllépni a kisebbségi jogvédelmen és kezdtünk regionális kérdésekkel foglalkozni. Akkor kezdődött meg például az R7-es gyorsforgalmi út tervezése. Amikor éppen kormányon voltunk, felgyorsítottuk az építését, de ha nem voltunk ott, akkor leállt.

CÚTH CSABA: A most megjelenő könyv az Ön 30 éves politikai pályafutását dolgozza fel. Miért tartotta fontosnak, hogy megjelenjen?

BUGÁR BÉLA: Az emberi emlékezet hajlamos felejteni. Ha valaki nem ismeri a gyökereit, az alapvető dolgok is természetesnek tűnhetnek számára. A fiataloknak tudniuk kell, hogy minden eredményért meg kellett küzdeni, és nem szabad engedni, hogy bármilyen politikai vagy társadalmi nyomás eltántorítson minket.

Amikor például 2002-ben sikerült elérnünk, hogy megalakuljon a Selye János Egyetem, az egy hosszú és kemény tárgyalássorozat eredménye volt. Második legerősebb koalíciós pártként nekünk járt volna a parlament elnöki posztja, de mivel egy másik párt is ambicionálta a legfőbb közjogi méltóság betöltését, sikerült megegyeznünk, és az egyetem azóta is emblematikus eredmény a magyar közösség számára.

Ez a könyv egyfajta örökségként is felfogható, ami segíthet abban, hogy a következő generációk elkerüljék a múlt hibáit.


Könyvek kedvezménnyel
A BALK nem kalapozik, csak annyit kérünk tőled, hogy könyvet rajtunk keresztül vásárolj! Te kedvezményt kapsz, és mi is jól járunk.

Könyvek kedvezménnyel, kattints ide!
Az olvasás folytatása


Meteorológia



QR Code

A cikk küldése GMail segítségével


Ehhez kattints ide

B.A. Balkanac

Balkanac

B.A. BALKANAC ÚJ KÖNYVE

Sakk

Facebook

Magyarország

Románia

Könyvek kedvezménnyel

Szlovákia

Szerbia

Horvátország

Bosznia-Hercegovina

7 X 7