Szerbia
Siegfried és Krokodil Dundee a szerb csevapot szereti
A szerb ellenzék szerint a németek és az ausztrálok jó vastag mézesmadzagot húztak el az orruk előtt. A leendő nyersanyag-partnerség miatt Berlin annak ellenére előnyben részesíti Vučićot, hogy a szerb elnököt rendszerint a demokrácia és a jogállamiság lebontásával, valamint az Oroszországgal való szoros kapcsolatokkal vádolják. A szerb környezetvédelmi csoportok és az ellenzéki pártok mától demonstrációkat szerveznek, a hétvégétől pedig megkezdik az egy órásra tervezett útlezárásokat is
Olaf Scholz német szövetségi kancellár, Aleksandar Vučić szerb elnök és Maroš Šefčovič, az Európai Bizottság szlovák származású alelnöke július 19-én szándéknyilatkozatot írt alá Belgrádban, hogy a rendkívül keresett lítiumot a jövőben Európa egyik legnagyobb lelőhelyén, a nyugat-szerbiai Jadar-völgyben bányásszák ki. A könnyűfémre azért van égetően szüksége Berlinnek és Brüsszelnek, mert ez az alkálifém nélkülözhetetlen alkotóelem az elektromos autók akkumulátorainak gyártásakor, Németország pedig régóta szeretné a kínai lítiumtól való függőséget csökkenteni.
Látszólag mindenkinek nagyon jó üzlet
A német beruházás mértéke Szerbia történetének legnagyobb közvetlen külföldi befektetését jelenti. Egyes számítások szerint a balkáni országnak a projekt 20 ezer munkahelyet és további több száz kisebb volumenű beruházást jelent a nyersanyag-kitermeléstől kezdve a lítiumtisztításon, a katód- és akkumulátorok gyártásán át az elektromos autók összeszereléséig bezárólag, mindennek összértékét hatmilliárd euróra becsülik. Vučić elnök szerint csak a lítiumbánya 16 százalékkal növelni meg a szerb GDP-t, amelybe nem számították bele, hogy Scholz két akkumulátorgyár felépítését is megígérte a szerbeknek.
A magyarokhoz hasonlóan Belgrád szintén egy olyan elektromobilitási értékláncot szeretne kiépíteni, amelynek része a 85 százalékban kínai hitelből megvalósuló Belgrád-Budapest vasútvonal és az ehhez a projekthez kapcsolódó több intermodális csomópont kialakítása. Bár ezzel a 350 kilométer hosszú, 850 milliárd forintból megvalósuló vasútvonal felújításával Peking már eddig is jól járt anyagilag, Kína többször is megpróbálta plusz jövedelemként kiaknázni Szerbia erőforrásait.
Kapcsolódó cikk
LÍTIUMOS INDULATOK: A szerb házelnök elküldte a pics@ba az egyik ellenzéki képviselőt
Hszi Csin-ping kínai elnök idén májusban többek között azért utazott Belgrádba, hogy meggyőzze a szerbeket, hogy a Jadar-völgyi lítiummezőt ne a németekkel, hanem velük közösen tárják fel. Bár ettől az üzlettől Peking látszólag elesett, Belgrád nagyvonalúan kárpótolta ázsiai barátját, aki Argentína, Bolívia és Chile után a világ negyedik legnagyobb lítiumkitermelőjeként és feldolgozójaként ismert. Az „ajándék” tartalma egyelőre nem ismert.
A szerződés aláírása után a Mercedes-Benz és a Stellantis autógyártók rögtön leültek tárgyalni az angol-ausztrál tulajdonú Rio Tinto óriáscéggel, amely három évvel ezelőtt vásárolta fel hasonló okok miatt a terület nagy részét. Sietségük oka onnan fakad, hogy a Jadar Project igazgatója, az ausztrál származású Chad Blewitt ismételten kijelentette, hogy Európa zöld átmenete csak és kizárólag a szerbiai lítiummal valósítható meg, más európai bányából kitermelttel nem.
Krokodil Dundee a szerb csevapot szereti
A fenti megállapodásnak egyébként hosszú előtörténete van. Az angol-ausztrál Rio Tinto bányászati óriáscég ugyanis pont három éve jelentette be, hogy 2,55 milliárd amerikai dollár értékben akarja az Európa legnagyobb lítiummezőjének számító, a bosnyák határhoz közeli Jadar folyó völgyét teljesen legyalulni.
A Gornje Nedeljice falu mögött kialakítandó bányatelepen évente 58 ezer tonna lítiumot termelnének ki és tárolnának ásványi olajban, ami a cég vélekedése szerint 1,1 millió elektromos jármű energiaszükségletét fedezné. Ez a mennyiség az európai össztermelés 17 százalékának, illetve az öreg kontinens lítiumszükségletének 90 százalékát jelentené!

A szerbiai Loznicában délután öt órakor tiltakozó megmozdulás kezdődött a lítiumot tartalmazó jadarit érc kiaknázása ellen (Forrás: sreenshot, N1)
Az elmúlt időszakban a Rio Tinto 600 millió dollár értékben már felvásárolta a környék csaknem összes szántó- és kukoricaföldjét, gyümölcsösét és lakóházait, illetve további 500 millió dollár értékben már több próbafúrást és a Balkánon abszolút nem szokatlan baksist fizetett ki a „helyi megkerülhetetlen” embereknek.
A szerbek többségének azonban azért nem tetszik a beruházás, mert a 2021-es próbafúrások során a talaj nehézfémekkel szennyezett lett, az enyhén sós ízű ivóvízben pedig radikálisan megnőtt a bór-, az arzén- és a lítiumkoncentráció, amely ihatatlanná tette a vizet.
Az Ökológiai Felkelés környezetvédelmi szervezet tanulmánya szerint a leendő lítiumbánya megnyitása további problémákat generálhat. A zagytározó, a bánya szennyvize, a zaj, a légszennyezés és a fényszennyezés számos helyi közösség életét veszélyeztetheti, ami azzal is mérhető, hogy a 10 ezer főre becsült helyi méhközösségnek 20 százaléka pusztult el az elmúlt három év környezetrombolása miatt.
Mivel a projekttel kapcsolatban alkotmányos aggályok is felmerültek, így az Alkotmánybíróság 2022-ben először megtiltotta a beruházás elindítását, majd idén újra engedélyezte, ami tiltakozásokat, hatalmas, és több ezer embert megmozgató tüntetéshullámokat eredményezett.
A szerb ellenzék szerint a németek és az ausztrálok jó vastag mézesmadzagot húztak el a szerb vezetés orra előtt. A leendő nyersanyag-partnerség miatt Berlin annak ellenére előnyben részesíti Vučićot, hogy a szerb elnököt rendszerint a demokrácia és a jogállamiság lebontásával, valamint az Oroszországgal való szoros kapcsolatokkal vádolják.

Dubravka Đedović Handanović, szerb energia- és bányászati miniszter – aki az utóbbi időben gyakran találkozott Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszterrel – kijelentette, hogy nem lesz vízszennyezés a lítium miatt, mert a lakosságot a városi vízellátó rendszerből látják el vízzel (Forrás: X platform)
Dubravka Đedović Handanović, Szerbia bányászati és energiaügyi minisztere szerint a lítiumbányát a környezetvédelmi előírásoknak megfelelően fogják kivitelezni. A szakminiszter állítólag ragaszkodik ahhoz a szerb kormányzat által unalomig ismételgetett ígérethez, hogy a tervezett bánya az Európai Unió legszigorúbb környezetvédelmi normáinak is megfeleljen, annak ellenére, hogy Szerbia nem tagja a közösségnek.
A német döntés valódi oka
Bár a németeket látszólag érdekli a környezetvédelem, Olaf Scholz számtalan alkalommal hangsúlyozta a zöld tudatosság jelentőségét, ám az igazság az, hogy Berlint csak a saját gazdaságénak felpörgetése foglalkoztatja, a természet nem. Németországnak azért is volt fontos a szerbiai terjeszkedés, mert az unió szigorú jogi és környezetvédelmi megszorításai és elvárásai miatt más európai államban annak ellenére nem tudna lítiumbányát nyitni, hogy a franciáknál, az osztrákoknál, sőt még a cseheknél is jelentős mennyiségű lítium van.
Kapcsolódó cikk
Elfogy az ivóvíz a Vajdaságban, ami még van, az kicsit sárga, kicsit büdös, és még mérgező is
A német kettős mércét és hamis kommunikációt jól jellemzi, hogy Michael Schmidt, a német Földtudományi és Természeti Erőforrások Intézetének lítiumszakértője szerint a szerbiai lítium nélkül Európa talán el tudná érni a 2050-re kitűzött szénsemlegességi céljait, ám ez 60-szor több lítiumot igényel, mint amit 2020-ig Kínából és más országokból szállított be a kontinens. Mivel ez a hiány lefullasztja a német gazdaság motorját, így minden folyamatban lévő projektre, így a szerbiaira is szüksége van Berlinnek.
Florian Bieber, a Grazi Egyetem professzora a ZDF-nek adott interjújában „nyersanyag-átokról” is beszélt. „A gyenge alkotmányos intézményekkel rendelkező országok gyakran szenvednek az ilyen projektektől, mert a pénz könnyen a hatalmon lévők javát szolgálja, de a lakosságnak nagyon kevés hasznot hoz.
Szerbia gyenge alkotmányos mechanizmusa miatt egy ilyen projekt hasznából valójában azért jut kevés a lakossághoz, és nagyon sok a kormányhoz, mert egyszerűen nincs elég kontrollmechanizmus a balkáni országban. Míg Szerbia saját környezetvédelmi törvényét is megsérti, addig az Európai Uniónak nincsenek eszközei arra, hogy valóban szorosan nyomon kövesse a szabványokat a helyszínen.”

