HAGYOMÁNYOSAN BARÁTI ÉS ELLENSÉGES: Belgrádban a montenegrói elnök

Kétnapos hivatalos látogatásra Szerbiába érkezett Jakov Milatović, montenegrói elnök, akit a belgrádi Nikola Tesla repülőtéren Ivica Dačić szerb külügyminiszter fogadott. Dačić örül a találkozónak, amely véleménye szerint „tovább erősíti a két ország hagyományosan baráti kapcsolatait és együttműködését”. Az előrejelzések szerint Milatović megkoszorúzza az ismeretlen katona avalai emlékművét, és virágot helyez el a Vladislav Ribnikar Általános Iskolánál, ahol május elején a tíz halálos áldozatot követelő tragikus iskolai lövöldözés történt. A montenegrói elnök esetleg szólhatna szerb kollégájának, hogy ő is vigyen magával virágot, és ezáltal pótolja be több mint két hónapos mulasztását.

Hagyományosan baráti és ellenséges

Vagyis egy szóval kifejezve, az utóbbi időben „ellentmondásos” volt Szerbia és Montenegró kapcsolata, amely inkább volt ellenséges, mint baráti, merthogy a szerbek 2016 őszén segédkeztek az oroszoknak az úgynevezett „választási puccskísérletben”, aminek a célja állítólag a Balkán legnagyobb köpönyegforgatójának, Milo Đukanović, akkori miniszterelnök, későbbi államfőnek a meggyilkolása lett volna.

Egyes feltételezések szerint az oroszok ezzel akarták megakadályozni, hogy Đukanović bevigye az országát a NATO-ba.

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője akkor „abszúrdak és felelőtlenek” minősítette az ezzel kapcsolatos vádakat, szerinte ugyanis Oroszország sem eddig, sem pedig a jövőben nem fog beleavatkozni más országok belügyeibe, ezt a hozzáállást Moszkva legutóbb Ukrajna példáján „látványosan demonstrálta”.

Kapcsolódó cikk

TARZAN MARADHAT: A szerb kormány visszavonta a dzsungel uráról elnevezett montenegrói diplomata kiutasítását

A sikertelen „választási puccsot” követően a szerbek azzal vádolták meg Đukanovićot, hogy megrendelte Radoje Zvicernél, a kavači klán vezetőjénél Aleksandar Vučić szerb elnök meggyilkolását, amit a szerb rezsimhű sajtó & média annak idején erőteljesen sejtetett.

Az ügynek az a szépséghibája, hogy szerb elnöki sugallatra a belgrádi udvari sajtó hosszú hónapokig azzal etette az ország népét, hogy boldog és boldogtalan el akarta tenni láb alól Vučić elnököt, aminek a gyakori felemlegetése végül már senkit sem sokkolt Szerbiában, hanem inkább csak megmosolyogtatott, és akkor szépen fejeztük ki magunkat.

Montenegró és Szerbia „hagyományosan baráti kapcsolataira és együttműködésére” további példa, hogy egy másik ügyből kifolyólag a két ország egyelőre ügyvivői szinten tart fenn diplomáciai kapcsolatokat, miután 2020 végén Montenegró kiutasította Vladimir Božović szerb nagykövetet, aki a podgoricai külügyminisztérium szerint beavatkozott az ottani belügyekbe, és ezzel megsértette a nemzetközi jogot.

Božovićot gyakorlatilag a szülőhazájából küldték haza Belgrádba, a szerb diplomata ugyanis 1970-ben a montenegrói Nikšićben jött világra, vagyis ugyanabban a városban született, mint az idén csúfosan leszerepelt Milo Đukanović, csak majdnem húsz évvel később.

Tehát ilyen „hagyományosan baráti kapcsolatok és együttműködés” közepette jön létre a szerb és montenegrói csúcstalálkozó, de a szerb külügyminiszter kijelentésén ennek ellenére nem kell csodálkozni, hiszen Ivica Dačić az a szerb propagandista, akit nemigen szoktak zavarni a tények.

Látja, hogy nem annyira baráti

A fentieket azzal korrigálnánk, hogy a tavasszal tartott montenegrói elnökválasztás új körülményeket teremtett, Jakov Milatović megválasztását követően ugyanis megkezdődött a közeledés Montenegró és Szerbia között, még akkor is, hogy ha Montenegró nem hajlandó visszavonni Koszovó függetlenségének elismerését.

Kapcsolódó cikk

SZENT A BÉKE? Letette a hivatali esküt az új montenegrói elnök

Pedig a szerbek ezt szeretnék, Koszovó függetlenségének elismerésével kapcsolatban például Vladimir Orlić, a szerb parlament elnöke – akivel a montenegrói államfő hétfőn szintén tárgyal – januárban kijelentette: „még ma is megmagyarázhatatlan, hogy Montenegró miért ismerte el Koszovót”, majd megjegyezte, hogy a hibákat ki lehet javítani”.

A montenegrói elnök – Ivica Dačićtól eltérően – tisztában van vele, hogy az utóbbi időben nem minden volt olyannyira baráti, ezért arra is kitért, hogy a nagyköveti szint visszaállításának kérdése az egyik legfontosabb feladat a kétoldalú kapcsolatok terén, és ezt elmondta a belgrádi Politikának adott interjúban is.

A Politika olvasói ugyanakkor hiányolták, hogy az interjút készítő újságíró nem érdeklődött a Koszovóval kapcsolatos montenegrói álláspont iránt, bár köztudomású – azok számára biztosan, akik a BALK-kot olvassák – hogy Jakov Milatović „nem tartja reálisnak” a koszovói függetlenség elismerésének visszavonását, és itt körülbelül meg is bukik a szerb-montenegrói örökbarátság.

Jakov Milatović a Montenegrói Házban mondott beszédében sem tért ki Koszovóra (Forrás: montenegrói elnöki hivatal)

Jakov Milatović valami okból kifolyólag szemmel láthatóan kerüli a Koszovóval kapcsolatos kérdést, ezt nemcsak a Politikának adott interjúja, hanem a belgrádi Montenegrói Házban mondott vasárnap délutáni beszéde is bizonyítja, amelyben leginkább a két ország közötti gazdasági együttműködésről beszélt, Koszovóról egy árva kukkot sem ejtett.

A Koszovóval kapcsolatos kérdés elől Milatović azonban aligha ugorhat el Belgrádban, főleg miután a szerb elnök nemrégiben ingerülten utasította vissza Milatović és Dritan Abazović leköszönő montenegrói miniszterelnök által tett kezdeményezést, hogy Montenegró közvetítsen Koszovó és Szerbia között.

Aleksandar Vučić szó szerint pofátlanságnak nevezte a montenegrói indítványt, és azon kezdett el töprengeni, hogy a (montenegrói) pofátlanságnak vannak-e határai, aztán megállapította, hogy nincsenek. Nos, a holnapi (július 10-i) elnöki találkozón ezt is megbeszélhetik a „hagyományosan baráti kapcsolatok és együttműködés szellemében”.