Amíg Ukrajna akadályozza az olajszállítást, addig Magyarország 6,5 milliárd euró uniós pénzt blokkol

Állítsd be a Google‑t, hogy a BALK mindig kéznél legyen!

Magyarország Szlovákiával közösen kezdeményez eljárást Ukrajnával szemben az Európai Uniónál a társulási megállapodás megsértése miatt – nyilatkozta az ATV-nek a magyar külgazdasági és külügyminiszter. Szijjártó Péter arra hivatkozott, hogy az Európai Unió és Ukrajna közötti társulási megállapodás kimondja, hogy Ukrajna saját területén nem szakíthatja meg sem teljes egészében, sem részben az energiahordozók tranzitját az európai uniós tagállamok irányába. Szijjártó szerint az ukránok most két európai uniós tagország, Magyarország és Szlovákia energiaellátását sodorják veszélybe, mert Magyarországon a kőolajimport 33, a szlovákoknál körülbelül 40-45 százaléka származik a Lukoiltól, azaz Oroszországtól, amely Ukrajnán keresztül érkezik.

Magyarország 6,5 milliárd euró kifizetését blokkolja

Szijjártó úgy vélte, hogy az Európai Bizottság most nehéz helyzetben van, mert egy saját maga által korábban Ukrajnával megkötött megállapodás betűjét szegi meg az EU-val szerződő Ukrajna.

Kapcsolódó cikk

Az EU az ukrajnai olajvezeték elzárásával bünteti Magyarországot, segít-e Horvátország?

A magyar külgazdasági és külügyminiszter szerint „nagyon nehéz lesz Brüsszelben eltagadni, hogy itt mi is a valóság, ráadásul rövid határidők állnak a bizottság rendelkezésére”.

Szijjártó megjegyezte, hogy „most világossá kell válnia annak, hogy az Európai Bizottság képes-e egyáltalán arra, hogy európai érdekeket, európai országok érdekeit képviselje”, főleg egy olyan kritikus ügyben, ami az energiaellátás biztonságát jelenti.

A magyar tárcavezető azt is világossá tette, hogy mindaddig, amíg ezt a kérdést Ukrajna nem oldja fel, az Európai Békekeretből származó 6,5 milliárd eurós fegyverszállítási ellentételezés kifizetését felejtse is el mindenki, mert hogy nézne az ki, hogy Magyarország 6,5 milliárd euró kifizetéséhez járul hozzá, miközben Ukrajna a magyar energiaellátás biztonságát veszélyezteti.

A külügyminiszter szerint most azon dolgoznak a MOL-lal, hogy milyen jogi technikai megoldások szükségesek ahhoz, hogy hosszú távon is biztosítsák Magyarország energiaellátását, ha az ukránok nem lépnek.

– Én azt gondolom, hogy itt ez egy kristálytiszta helyzet, és az Európai Bizottságnak igenis rá kell szorítania Ukrajnát arra, hogy tegye ismételten lehetővé a Lukoil olajszállításait Ukrajnán keresztül

– mondta a magyar külgazdasági és külügyminiszter.

A fenti táblázat azt mutatja be, hogy 2024 márciusában milyen uniós országok vásároltak orosz foszilis energiaforrásokat vezetékes vagy LNG formájában (Forrás: CREA analysis)

Szijjártó: Ez nem bolhapiac

A magyar fő külügyér a helyzetet felvázolva megjegyezte, hogy az eddig fennálló rendszer keretében orosz vállalatok Ukrajnán keresztül szállítottak kőolajat Magyarországra és Szlovákiába. Most az ukránok ezt részben ellehetetlenítették, ezért ezt a helyzetet az ukránoknak kell feloldaniuk.

– Mi azért nem rohanhatunk egy másik szolgáltatóhoz, mert az ukránok éppen a kényük-kedvük szerint azt gondolják, hogy tőlük vegyük. Mi lesz, ha holnap megint egy másik céggel csinálják ugyanezt? Mi egy állam vagyunk. Ez nem egy piac, nem egy bolhapiac

– mondta Szijjártó, aki a „mi egy állam vagyunk” tézist megismételve hangsúlyozta, hogy Magyarországnak vannak szerződései, van energiaellátása, és van egy stratégiája, és ezért nem fordulhatnak más szolgáltatóhoz.

– Nem szabad rohangálni, hanem szépen, nyugodtan a hosszú távú stratégiát, meg a hosszú távú energiabiztonságot előtérbe helyezve kell lépéseket tenni

– jegyezte meg a magyar külgazdasági és külügyi tárca vezetője.

A BALK a napokban számolt be arról, hogy egy horvát szakértő szerint Magyarország most alternatív energiaforrásokat keres, amit a fenti kijelentéseivel Szijjártó Péter lényegében nem cáfolt Magyarország hosszútávú energiabiztonságának biztosításáról szólva.

Davor Štern a zágrábi RTL-nek néhány nappal ezelőtt úgy nyilatkozott, hogy véleménye szerint ebben a kérdésben már létrejött a megállapodás, vagyis Magyarország a horvátországi Janaf vezetéken keresztül kaphatna kőolajat, természetesen jóval magasabb áron.

– Az orosz olaj olcsó volt, hordónként 60 dollárba került. Mi 80-85 dollárt fizetünk az olajért, az övék 60 volt, szóval igen, ez nagy csapás a MOL számára

– jelentette ki Štern, aki a zágrábi RTL-nek arról is beszélt, hogy korábban komoly médiaviták zajlottak a MOL és a Janaf között, mivel a magyarok azt állították, hogy a Janaf importárai túl magasak.

A horvát energetikai szakértő szerint ha a Janaffal valami probléma adódna, és mégsem jönne létre a megállapodás, akkor Magyarország számára kevés alternatíva maradna.

A „jogi megoldás” az olajra

A magyar külügyminiszter körülbelül egy héttel ezelőtt közölte, hogy Ukrajna szigorította a szankcióit a Lukoilal, vagyis Oroszország második legnagyobb olajtermelőjével szemben, ami miatt a vállalat nem szállíthat (vagy csak részben, ez nem teljesen világos) olajat Magyarországra.

A Kyiv Independent szerint Ukrajna 2024 júniusában szigorította a Lukoil elleni szankciókat, amivel gyakorlatilag megszüntette annak lehetőségét, hogy Ukrajna tranzitország lehessen az olaj számára (Magyarország és Szlovákia felé).

A magyar külgazdasági és külügyminiszter ezzel kapcsolatban a Facebook oldalán közzétett nyilatkozatában ugyanakkor azt mondta, hogy Magyarország júniusban Ukrajna villamosenergia-importjának 42%-át biztosította, amivel nyilván jelezni kívánta, hogy „van még mivel visszavágni”.

Szijjártó a fenti nyilatkozatokat azután tette, hogy nemrég találkozott orosz kollégájával, Szergej Lavrovval egy New York-i ENSZ-ülés margóján, megjegyezve, hogy „most olyan jogi helyzet van Ukrajnában, amely alapján a Lukoil nem szállít Magyarországra”.

A TASZSZ orosz állami hírügynökség Szijjártóra hivatkozva ugyanakkor arról számolt be, hogy olyan jogi megoldáson folyik a munka, amely lehetővé teszi a szállítások folytatását, mert az orosz olaj fontos Magyarország energiabiztonsága szempontjából.

A magyar külgazdasági és külügyminiszter mostani ATV-nyilatkozata arra utal, hogy ez a (jogi) megoldás a 6,5 milliárd eurós pénz visszatartása lehet az Európai Unió és az Ukrajna közötti társulási megállapodásra hivatkozva, de azért más megoldásokon is gondolkodnak, mint azt a fenti cikkből sejtetni kívántuk.