Connect with us

Szerbia

Kovács Elvira: Magyarország az egyetlen uniós ország, amely a békéről beszél

A VMSZ-es Kovács Elvira, aki a szerbiai parlament alelnöke, hangsúlyozta, hogy a Magyarország által vezetett uniós elnökség kétségkívül a bővítést támogatja és a Nyugat-Balkán (uniós) útját egyengeti. A vajdasági magyar politikus szerint egy újabb fejezet megnyitása várható a csatlakozási folyamatban – amire három évet kellett várni – Kovács ezért úgy véli: itt az ideje, hogy a helyzet változzon ezen a téren

Avatar photo

Közzétéve:

A megjelenés dátuma

Kovács Elvira a magyar és a szerb hivatalos álláspontokat gyűjtötte össze egy csokorba, és adta át a Novosti olvasóinak
Kovács Elvira a magyar és a szerb hivatalos álláspontokat gyűjtötte össze egy csokorba, és adta át a Novosti olvasóinak (Forrás: Novosti, Facebook)
Értékeld ezt a cikket a szívecskék segítségével!
[Összesen: 3 Átlag: 5]

Hallgasd meg ezt a cikket!

A VMSZ-es Kovács Elvira, aki a szerbiai parlament alelnöke és a szerb uniós integrációs bizottság elnöke, a belgrádi kormánypárti Novostinak adott interjúban azt hangoztatta: Magyarország arról ismerkszik meg, hogy az egyetlen uniós ország, amely nyíltan beszél a békéről, merthogy a béke a megoldás, és nem a háború. Kovács – aki a VMSZ elnökségi tagja – azt is hangsúlyozta, hogy a Magyarország által vezetett uniós elnökség kétségkívül a bővítést támogatja és a Nyugat-Balkán (uniós) útját egyengeti. A vajdasági magyar politikus szerint egy újabb fejezet megnyitása várható – amire három évet kellett várni – Kovács ezért úgy véli: itt az ideje, hogy a helyzet változzon ezen a téren. És valóban, állapíthatjuk meg, mert ha a helyzet nem változik, és minden ebben a tempóban halad, akkor Szerbiának kilencven évre lesz szüksége a fennmaradó mintegy harminc fejezet megnyitására, amit a most élők közül valószínűleg kevesen várnak ki.

Új fejezet nyílik?

Kovács Elvira az interjúban úgy fogalmazott, hogy Magyarország uniós elnöksége a Nyugat-Balkánt érintő bővítésnek és az ezzel kapcsolatos út támogatásának a jegyében zajlik. Egyúttal viszont tagadhatatlannak nevezte, hogy a geopolitikai helyzet miatt a térség függőben van, de annak a reményének adott hangot, hogy a magyar mandátum alatt megnyílik a 3. fejezet, amely a versenyképességgel és az inkluzív munkával kapcsolatos.

Kovács jelezte, hogy az Európai Bizottság októberben vagy novemberben jelentést tesz közzé, amelyben harmadszor is kimondásra kerül, hogy Szerbia készen áll az említett fejezetre, ami nem politikai, és nem is érzékeny téma. A VMSZ-es politikus úgy fogalmazott, hogy az európai integráció terén folyik a munka, és ennek a fejezetnek a megnyitása lendületet adhat a bővítésnek.

A szerbiai európai integrációs bizottság elnöke arra számít, hogy a magyar elnökség végén kormányközi konferenciát tartanak, és addigra három év is elmúlik, hogy Szerbia nem nyitott meg egyetlen fejezetet sem, ezért úgy Kovács gondolja: eljött az ideje annak, hogy ez a helyzet megváltozzon.

A vajdasági magyar politikus egyúttal jelezte, hogy Magyar József, Magyarország belgrádi nagykövete a héten a szerbiai parlament vendége lesz, és bemutatja a magyar uniós elnökséggel kapcsolatos prioritásokat.

Kovács és az orbáni békepolitika

A VMSZ által delegált parlamenti alelnök szerint “Magyarország arról vált ismertté”, hogy az egyetlen uniós ország, amely nyíltan beszél a békéről, miután “a megoldás a béke, és nem a háború”. Kovács Elvira a magyar kormányzati álláspontot továbbítva a szerbiai olvasókkal megosztotta azt a “véleményét”, hogy miközben európai földön folyik a háború, “Európa nem tesz mást, csak fegyvereket küld”.

– Orbán Viktor magyar miniszterelnök nagyon racionálisan gondolkodik, amikor úgy véli, hogy tárgyalni kell, és keresni kell a megoldást

– mondta a vajdasági magyar politikus, aki arra emlékeztetett, hogy a migránsválság kezdetekor Orbán volt az első, aki kijelentette, hogy meg kell védeni a határokat, amelyeket csak legálisan lehet átlépni.

– Akkor az EU azt mondta – mi nem ezt tesszük, mert emberségesek vagyunk – kicsit később azonban rájöttek arra, amit Orbán mondott

– nyilatkozta a belgrádi Novostinak Kovács, aki itt egy fél kanyarral rátért arra, hogy értelmetlen az Oroszország elleni szankciókról beszélni, és nem gondolni arra, hogy mennyibe kerül majd Ukrajna újjáépítése, és nem a békéért dolgozni, miközben emberek halnak meg.

Kovács itt felhívta a figyelmet arra, hogy Orbán először Zelenszkijjel, majd Putyinnal találkozott, amire nagyon hevesen reagáltak, különösen a balti országok, és gyakran hangzott el, hogy a magyar miniszterelnöknek nincs felhatalmazása arra, hogy béketárgyalásokat folytasson.

– Magyarország abban a helyzetben van, hogy kimutathatja jó szándékát, és ezt meg is tette. Ezért én úgy gondolom, hogy Magyarország segíthet Szerbiának, mert mindig legjobb a saját álláspont védelmezése és a következetesség fenntartása, ami jelenleg Szerbia álláspontja

– jelentette ki Kovács Elvira csokorba gyűjtve a magyar és a szerb hivatalos álláspontot.

Barátkozás a baltiakkal

A vajdasági magyar politikus szerint a legnagyobb probléma az, hogy Szerbiát kis Oroszországnak tartják a balti államok, amelyek félnek Oroszországtól, ugyanakkor Szerbia álláspontja világos, humanitárius segítséget küld Ukrajnának, elítéli az agressziót, és támogatja Ukrajna területi integritását, miközben megpróbál nyílt párbeszédet folytatni a balti országokkal.

Kovács beszélt arról a szerbiai tervről, hogy fokozni kívánják a tárgyalások intenzitását a balti államokkal, ezért már megállapodtak az észt parlament elnökével, hogy felkeresi Belgrádot, és Ana Brnabić házelnök meg is hívta.

A politikusasszony ezzel kapcsolatban úgy vélte, illetve ténynek nevezte, hogy a balti országoknak előítéleteik vannak Szerbiával kapcsolatban.

Az “úgynevezett Koszovó” kihangosítása

Az interjúban az is szóba került, hogy az Európai Tanács parlamenti közgyűlése pozitívan foglalt állást Koszovó tagságáról, amivel kapcsolatban a végső szót azonban a miniszteri bizottság mondja ki.

Itt jegyezzük meg, hogy a szerb média, a kormánypárti sajtó pedig különösen “úgynevezett Koszovóról” vagy Koszovó-Metóhiáról, vagy pristinai ideiglenes hatóságokról szokott beszélni, amikor Koszovót hozza szóba. A Novosti most minden szófordulatot felhasznált az interjú tolmácsolásakor, lehet hogy önkényesen, de az sem kizárt, hogy a szerb állásponttal erősen azonosuló parlamenti alelnök is használta a szerb eufemizmusokat, egyik is, másik is elképzelhető.

Kovács arra emlékeztetett, hogy a kérdés a Quinta-országoknak (Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Franciaország, Olaszország és Németország) köszönhetően lekerült napirendről, mert ezek az országok feltételül szabták, hogy Pristina küldje el a Szerb Községek Közösségének (Zajednica Srpskih Opstina, ZSO) alapokmányi tervezetét az Alkotmánybíróságnak.

– Nyilvánvaló, hogy az ideiglenes intézmények miniszterelnöke, Albin Kurti ezt nem teszi meg, így az előrejelzések szerint az év jövő májusáig, a miniszteri bizottság újabb üléséig, semmi sem fog történni ebben a kérdésben, mert nincs politikai akarat

– fogalmazott a szerbiai parlament magyar származású alelnöke, aki megjegyezte, hogy a nagyköveti szintű bizottság hetente egyszer ülésezik, de az “úgynevezett Koszovóval” kapcsolatos kérdést egyelőre félretette.

Kovács Elvira szerint a kérdés jegelése annál is inkább valószínű, mert “Koszovó-Metóhiában” is választásokat tartanak, így a tervezet aligha érkezik meg értékelésre, mert most ők (a koszovói albánok) a választásokkal, és a politikai előnyszerzéssel vannak elfoglalva.

Értékeld ezt a cikket a szívecskék segítségével!
[Összesen: 3 Átlag: 5]
QR Code

Küld el ezt a cikket e-mailben

Ehhez kattints ide

Meteorológia



Követés a Facebookon

B.A. Balkanac

Balkanac

Magyarország

Románia

Szlovákia

Négy nap legjava