A keleti nyitás, à la EU

Az Európai Unió nagy stratégiai újdonsága a keleti nyitás. Ezt az Európai Bizottság egy héttel ezelőtt megerősítette az EU Business Hub – Japán és Korea program elindításával, amely a következő négy évben áttörést kíván elérni ezen a két piacon, nevezetesen a zöld és digitális szektorban működő innovatív kis- és középvállalkozások számára. A terv az, hogy felkészítsék őket ezekre a piacokra, és szervezett küldetéseken keresztül kapcsolatba lépjenek az üzleti partnerekkel. Összességében azt tervezik, hogy 2027-re mintegy 1000 vállalkozó vesz részt ebben a programban. Összesen 20 ilyen missziót terveznek, országonként 10-et, és minden misszióban 50 vállalkozó vesz részt. Más szóval, a verseny nagy, és elméletileg a legnagyobb potenciállal rendelkező cégeket választják ki.

Keleti nyitás: Szöul, majd Tokió

Az Eurochambres hálózat kulcsfontosságú az EU által pénzügyileg támogatott program végrehajtásában, és ezen belül a horvát térségre háruló munkát a Horvát Gazdasági Kamara végzi, amely már meghívót küldött a vállalkozóknak egy konferenciára, amelyet jövő héten, június 10-én online szerveznek meg, hogy bemutassák nekik a programot és az előttük megnyíló lehetőségeket.

Az is ismert, hogy az uniós vállalkozók először decemberben indulnak ebbe a két ázsiai országba, és a részvételi kérelmeket Korea esetében augusztus 9-éig, Japán esetében december 16-éig várják.

Tavaly csaknem félmillió dél-koreai turista látogatott Horvátországba. A zágrábi reptér közlése szerint ehhez az is hozzájárult, hogy közvetlen járat van Zágráb és Szöul között (Forrás: X platform, Zagreb Airport)

A kamara által kiválasztott vállalkozók a koreai és japán piac, rendszer és szabályozások, valamint az üzleti kultúra megismerése mellett ingyenes kiállítóteret és külön irodahelyiséget is kapnak.

A Horvát Gazdasági Kamara által vezetett horvát küldöttség egyébként már elutazott a Távol-Keletre. A tucatnyi horvát vállalkozás között ott van a zágrábi Kraš édességipari cég, a Podravka élelmiszeripari konszern, az Infobip szoftverfejlesztő, a DOK-ING robotikai vállalat és mások.

Horvátország összességében tavaly valamivel több mint 13 millió euró értékben exportált árut, miközben a turizmus még mindig nem érte el a világjárvány előtti szintet.

Kapcsolódó cikk

PRÓBATERHELÉS: Gotovina tábornok tonhalakat hizlal, miközben a miniszterelnök sajtot rágcsál

A járvány előtt 444 ezer koreai turista horvátországi látogatását regisztrálták, tavaly csupán 146 ezer érkezett Dél-Koreából. Viszont Dél-Koreával szemben kevés japán érdeklődik Horvátország iránt, tavaly csupán 36 ezer látogató érkezett a felkelő Nap országából.

A fő horvát exporttermékek a horgászbotok, horgok és kiegészítők, sajt és túró, valamint mechanoterápiás eszközök, dohány, távközlési berendezések, hajtóművek stb.

Japánba a horvátok tavaly közel 59 millió euró értékű árut exportáltak, ennek háromnegyedét a tonhal kivitele képezi. Mint erről már írtunk a BALK-on, a tonhal-hizlaló bizniszben Gotovina tábornok és üzlettársai jeleskednek.

A horvátokat nem kell lebecsülni

Bár a fenti számok igencsak szerénynek számítanak, a horvátokat nem kell lebecsülni. A 2008 utáni évtizedes gazdasági visszaesés ellenére, Horvátország nemcsak európai, világszinten is jelentős eredményeket ért el egyes termékek előállításában és kivitelében.

Például 2022-ben a horvátok tartották a vasúti teherkocsik piacának 5 százalékát, a világ kézifegyvereinek 7 százalékát exportálták, illetve a világ tűzifaexportjának 10 százalékát bonyolították le. Ez a szám a kőgyapot esetén 2,8 százalék, a hőszigetelő üveg esetén 2,6 százalék.

Ugyancsak Horvátországból származik az előregyártott épületek 2,3 százaléka, a világ cementexportjának 1,3 százaléka, a világ halászhajó-exportjának 1,1 százaléka stb. A poén ezekkel az adatokkal, hogy Horvátország a világ népességének kevesebb, mint nulla egész nulla öt százalékát teszi ki.

Hogy ne legyen teljesen unalmas

Ezek a gazdasági jellegű értesülések, bár érdekesek, nem tartoznak a kedvenc témák közé. Ezért, hogy ne legyen már minden annyira unalmas, itt egy kis szörnyülködni való: Sziszek-Monoszló megyében a rendőrség egy héttagú fegyvercsempész bandát fülelt le.

Ez csak a begyűjtött fegyverarzenál töredéke (Forrás: Screenshot)

Az uraktól, akik közül a legfiatalabb 41 a legidősebb 78 (!) éves volt, a következő arzenált kobozták el: 44 puskát, 35 pisztolyt, 147 pisztolyokhoz és puskákhoz való tárat, 16 435 darab különféle lőszert, 207 fegyverrészt, 113 kézigránátot, 8 különleges gyutacsot, 2 hangtompítót, 25 darab robbanógyutacsot, 11 tüzérségi lövedéket, 8 darab rakétavető meghajtó töltetet, 3 páncéltörő rakétát, 88 különböző aknát stb.

A „katonai részleg” mellett polgári részleg is működött. Sörétes puskákhoz való patronokat is töltöttek, ipari mennyiségben. Hát nem borzasztó?

Nyilatkozat: A keleti nyitás stratégiájával kapcsolatos információk az EU Bizottság és a kapcsolódó források hivatalos közleményein alapulnak. Az érdeklődők további részleteket tudhatnak meg a programról ezen a linken