Connect with us

Helló, írd be ide, amit keresel

Horvátország

PRÓBATERHELÉS: Gotovina tábornok tonhalakat hizlal, miközben a miniszterelnök sajtot rágcsál

PRÓBATERHELÉS: Gotovina tábornok tonhalakat hizlal, miközben a miniszterelnök sajtot rágcsál peljesaci sajt
A pelješaci híd próbaterhelése (Forrás: Twitter)

Olvasási idő: 5 perc

Amíg töprengve nézek ki az ablakon a verőfényes zágrábi téli délutánba, Lynyrd Skynyrdet hallgatok (Free Bird). Nekünk délieknek már csak ilyenek az affinitásaink: rock´n´roll, nők, pia – reménytelenül idejétmúlt és politikailag valószínűleg nem túlzottan korrekt. Legszívesebben most erről írnék, de sajnos… Szóval back to business.

Még a kő is lángra kapott

Horvátországban a péntek nyugisan múlott, nagyobb megrázkódtatás, különösebb sivalkodás nélkül. Ha betartjuk a protokollt, és betartjuk, mert rendnek kell lenni, először a miniszterelnök viselt dolgairól szólunk pár szót.


Szóval, Andrej Plenković kormányfő szalonképesebb miniszterei kíséretében – Oleg Butković közlekedésügyi- és Marija Vučković mezőgazdasági miniszter – ellátogatott a zárai (Zadar) hátországba, ahol 1993-ban az egyik legnagyobb horvát katonai akció, a Maslenica-hadművelet zajlott.

A megemlékezésen jelen volt Ante Gotovina nyugalmazott tábornok is, aki nem a szavak, hanem a halak embere.

Ante Gotovina, aki maga is részt vett a hadműveletben, egészen rövidre fogta a mondókáját, és lakonikusan úgy foglalta össze a majd harminc évvel ezelőtti eseményeket, hogy a hadművelet célja az ellenség visszaszorítása volt. Zára környékére vonatkoztatva ezen az értette, hogy biztosítani kellet a forgalmat a tenger mentén, továbbá a zárai (Zemunik) repülőtér működését és a Peruća víztároló birtoklását.

A hadműveletet sikeresen befejeztük, a célokat megvalósítottuk. A hadművelet során 180 halottunk és több száz sebesültünk volt, ezek előtt az emberek előtt tisztelgünk itt ma. Az ő érdemük, hogy ma független államunk, biztos országunk és szabad társadalmunk van

– mondta Gotovina, aki tehát, mint mondtuk, nem szószátyárkodott.

A BALK tudósítója – akkor még más színekben – néhány nappal a hadművelet után az elsők közt landolt a “megnyitott”, valójában még romokban heverő zadari reptéren, ma is élénken emlékszik a pontonhidat biztosító katonákkal folytatott fecserészésre, akik úgy írták le a heves harcokat, hogy “még a kő is lángra kapott”.

Ha az emlékezetem nem csal, éppen itt “mutatkozott be” először teljes erejében a horvát tüzérség, minden későbbi sikeres horvát hadművelet központi eleme.

A sikersztorihoz nagyban hozzájárult, hogy a németek megkezdték az NDK katonai raktárainak ürítését, de a hazai fejlesztésű tűzvezérlő rendszer is kivette a részét a “kövek lángra lobbantásából”.

Ez a rendszer olyan sikeresnek bizonyult, hogy kisebbfajta botrány tört ki körülötte, amikor vagy húsz évvel ezelőtt az irániak meg akarták vásárolni. Sam bácsi, azaz Uncle Sam “közbekacsintott”, így a bizniszből nem lett semmi.



Ha már itt jártatom a számat, azt is elmondom, hogy Gotovina tábornok civilben tonhalak hízlalásával foglalkozik. Ezt az eljárást az ausztráliai horvátok fejlesztették ki, a lényege pedig az, hogy az ember vásárol néhány kis tonhalat, és addig eteti őket, amíg meg nem nőnek. Majdnem olyan mint a disznóhízlalás, csak a végén nincs kolbásztöltés.

Ez így biztos viccesnek tűnik, de egyáltalán nem az: a tokiói Tsukiji halpiacon megtartott árveréseken a méretes példányok aranyárban kelnek el.

Visszatérve Plenkire, azaz Andrej Plenković miniszterelnökre és szalonképesebb minisztereire, ők a zárai kirándulást egy kis Pag szigeti kiruccanással fejelték meg, és meglátogatták a messze földön híres pagi sajtgyárat.

A pagi sajtról annyit kell tudni, hogy kizárólag birkatejből készül, ami a tengerparti növényekkel táplálkozó barikák jóvoltából természetesen már eredeti formájában sós.

Ezt a védett “kroatikumot” nem sok helyen lehet kapni, a boltokban pagi sajtként árult valami általában tehéntejből készül.

A miniszterelnök érdeklődésére, hogy “ezt a sajtot még sohasem kóstoltam, hol lehet kapni?”, Ante Oštarić, a sajtgyár igazgatója azt válaszolta, hogy az országban csak két helyen, helyben, a gyárban és Zágrábban, a Vukovár utcai nagy Konzum boltban.

Az INA a Dráva napos oldalán

Amíg a miniszterelnök, szegény, (szakadj meg, szív!) csüdig járja le a lábát, a huncut üzletembereknek csak a pénzszerzésen jár az eszük.

Az INA így bejelentette, hogy a közeljövőben nem egy, hanem két naperőművet épít, illetve építtet, mivel a munkálatokkal a zágrábi Končar energetikai konszernt bízta meg.

Az egyik a volt sziszeki (Sisak) kőolajfinomító helyén épülő új ipari központ keretében lesz, és onnan ontja majd az áramot, a másik pedig az INA prodavízi (Virje), és molnai (Molve) földgázmezeje melletti gázfeldolgozó létesítményének tőszomszédságában.

A munkálatok tavasszal kezdődnek, az erőművek tervezett teljesítménye pedig 16.000 MWh (megawatt/óra) körül várható, ami megfelel 4800 átlagos háztartás fogyasztásának. Fasimon Sándor, az INA igazgatótanácsának elnöke, a szerződés aláírása kapcsán úgy nyilatkozott, hogy ezek a projektek még egy lépést jelentenek az INA energetikai céggé való átalakításához vezető úton.

Célunk a meglévő értékek láncolatának kibővítése, ezek a naperőművek pedig a kezdetét jelentik a megújuló energiaforrásokból származó áramtermelés fenntartható portfóliójának

– mondta Fasimon.



A hidat terhelik, a puskát elsütik

Horvátországi áttekintésünket a pelješaci híddal és a károlyvárosi HS Produkt amerikai sikerének hírével zárjuk.

A lassacskán feledésbe merülő tengerhíd viharos tempóban közelít a befejezése felé, pénteken megkezdték a terhelési próbákat. Ennek során 21 darab 40 tonnás teherautót irányítottak a hídra, hogy megvizsgálják annak kulcsfontosságú elemeit. A szakemberek leginkább arra kíváncsiak, hogy a súlyos teher gördülése, illetve a hirtelen fékezés a tervezett paramétereknek megfelelő választ váltja-e ki a konstrukcióból.

Nyilván minden rendben van, mert ezzel párhuzamosan folyik a híd végső aszfaltburkolatának lerakása is.

Ilyenkor az ember azon kezd gondolkodni, hogy a horvátok igazán megbízhatták volna a kínaiakat, akik többen vannak, mint az oroszok, a földerengés következményeinek elhárításával is. Mert a kínaiak, ha egy kicsit csipkedik magukat, három hónap alatt felépítik mindazt, amivel a horvátok két év alatt sem boldogultak.

Viszont, ha az újjáépítés akadozik is, van ami megy, mint a golyó.

A károlyvárosi HS Produkt, ez egy mindennemű gyilkoló eszközök gyártásával foglakozó vállalkozás, bejelentette, hogy viszik a tengerbe a vizet, illetve a tengerentúlra a puskát, többéves amerikai üzlettársukkal, a patinás Springfield céggel ugyanis már a közeljövőben megkezdik a VHS-2 horvát gépkarabély polgári változatának exportját az Egyesült Államokba.

A Springfield a puskát Hellion (ördögfióka) néven forgalmazza majd, és azzal “marketingolja meg”, hogy a harctéren bizonyító fegyver polgári változatáról van szó, amelyet a horvát fegyveres erők Irakban is, Afrikában is kipróbáltak a különböző békefenntartó missziók keretében.

A horvát fegyverek egyébként nem ismeretlenek Amerikában, a 9 milliméteres HS-2000 pisztolyt már közel húsz éve árulják az alkotmányosan felfegyverzett, bátor és szabad polgároknak. No, és akkor mi van? Bumm! 💣



Iratkozz fel a napi hírlevélre!

PRÓBATERHELÉS: Gotovina tábornok tonhalakat hizlal, miközben a miniszterelnök sajtot rágcsál balkanac nagy

BALK MAGAZIN


🚗 H-1089 Budapest, Delej utca 51
📬 contact@balk.hu
☎️ +36 30 631 3104
💁‍♂️ Rólunk - About us
📰 Impresszum
BALK Magazin © 2019-2022