Titót kilakoltatnák belgrádi sírjából, helyébe „igazi szerb hősöket” fektetnének

Aleksandar Šapić, a belgrádi ideiglenes hatóság elnöke kijelentette, hogy kezdeményezi a Virágháznak (Kuća cveća), ahol a szocialista Jugoszlávia egykori elnöke, Josip Broz Tito nyugszik, múzeummá történő átalakítását. A volt belgrádi polgármester, akit a Szerb Haladó Párt ismételten erre a posztra jelölt, hozzátette, hogy „Titót vissza kell vinni Kumrovecba, ahonnan származott”, a Virágházat pedig szerb történelmi múzeummá kell átalakítani. Šapić erről a nagyon kormányközeli Informer hírportál televíziós adásában nyilatkozott.

Helycsere a belgrádi sírban

Šapić, aki egyúttal a Szerb Haladó Párt alelnöke, és elnökségének a tagja, jelezte, hogy kezdeményezi a horvát származású volt jugoszláv vezető visszaküldését oda, ahonnan jött, helyébe pedig igazi szerb hősöket fektetne.

A vízilabdázóból lett politikus egészen pontosan úgy fogalmazott, hogy a Virágházban a legnagyobb szerb nagyságoknak kell pihenniük, az épületet ugyanis a szerb történelem múzeumává kívánja átalakítani.

Tito sírja a belgrádi Virágházban, innen zavarnák haza (Forrás: Facebook)

– Ott azoknak kell nyugodniuk, akik valóban megvédtek minket: Stepa Stepanović, Živojin Mišić, Radomir Putnik és mások. Ezek azok az emberek, akiket Európa csodált, és akik megvédték az első világháborúban Szerbiát azoktól a németektől, akik most népirtást elkövetőknek nyilvánítanának minket

– mondta a szerb politikus, aki ezzel azt is kilátásba helyezte, hogy a nagy szerb nemzeti felbuzdulásban újratemetések is lesznek Belgrádban.

– A fejemre másznak Tito jugoszlávjai, amikor Dragoljub Mihailović nevét említem, aki az egyik legkiválóbb tisztünk volt, és aki Szerbiát védte a balkáni háborúkban, akárcsak az első világháborúban az Osztrák-Magyar Monarchia ellenében, illetve a második világháborúban a nácikkal szemben

Kapcsolódó cikk

VÖRÖS CSILLAG: Magyar mintára tilthatják be Szerbiában a vörös csillagot

– tette még hozzá Šapić, aki ezzel Draža Mihailović csetnikparancsnokra, vagyis Draža bácsira (Čiča Draža) gondolt, aki ellen éppen a Tito által vezetett jugoszláv hatóságok emeltek vádat kollaboráns magatartásért és háborús bűncselekmények elkövetéséért, majd ki is végezték. Most pedig Tito helyére pakolnák át.

2015 májusában egyébként a Szerbiai Semmisítőszék, amely a legfelsőbb fellebbviteli bíróság, egy vitatott döntés értelmében rehabilitálta.

Šapić szerint most az a kérdés, hogy ezentúl a szerb hősök előtt tisztelegnek-e a Virágházban egy Szerb Történeti Múzeum létrehozása által, vagy Josip Broz Titót hagyják ott, aki az Osztrák-Magyar Monarchia tizedese és szerinte a közelmúlt szerbiai történelmének nagy gonosztevője volt.

Šapić Šešeljtől lopta az ötletet

A BALK-on már többször figyelmeztettünk arra, hogy Szerbiában visszatérőben vannak a kilencvenes évek, és az is megjegyzendő, hogy Aleksandar Šapić, a Szerb Haladó Párt alelnöke nem mondott semmi újat, miután maga az ötlet nem tőle származik, azt ugyanis Vojislav Šešeljtől, a szerb radikálisok vezetőjétől lopta.

Tizenegy évvel Tito halála után, egészen pontosan egy 1991. május 4-én tartott összejövetelen Vojislav Šešelj, a Szerb Radikális Párt vezetője (Aleksandar Vučić akkor még nem volt a párt tagja) a „legnagyobb ellenségnek és gazembernek” nevezte Titót, és azt javasolta, hogy szállítsák a volt jugoszláv vezető földi maradványait a horvátországi Kumrovecba, vagyis az ottani szülőhelyére.

Kapcsolódó cikk

SZEX ÉS POLITIKA: Tito marsall 3 + 2 felesége

Az ötlet másik fele, mármint a múzeummá történő átalakítás sem teljesen eredeti ötlet, Šapić azt is lopta, bár egy kicsit átformálta.

Az 1990-es években Tito sírját, valamint az egész komplexumot, bár már az 1980-as évek végén létezett egy kezdeményezés az akkortájt igencsak nacionalista Szerb Tudományos és Művészeti Akadémia részéről, hogy módosítsák a Virágház rendeltetését annak tudományos és technológiai múzeummá történő átalakításával.

A kilencvenes évek elejétől a hazafiatlan, és gyanúsan kozmopolita, elfajzott értelmiségiek közé számító Mileta Prodanović azt javasolta, hogy a Virágházat alakítsák át önkényuralmi múzeummá, amely nemcsak a Tito-kultuszra koncentrálna.

Erre azonban nem került sor, az akkori jugoszláv kormány ugyanis a „Tito emlékközpontot” Jugoszláv Történelmi Múzeummá alakította át és egyesítette a Forradalmi Múzeummal.

Kapcsolódó cikk

Josip Broz Tito, a délszláv népek Luther Mártona és legellentmondásosabb diktátora

A történetben van még egy csavar, az akkor már kis-jugoszláv parlament 1996-ban ugyanis úgy döntött, hogy a komplexumhoz tartozó egyes épületeket, a vadászházat, az emlékgyűjteményt, a biliárdházat és azt a rezidenciát, ahol Tito élt, lakóházzá nyilvánítja.

A volt titói rezidenciába ezt követően az akkori jugoszláv elnök, Slobodan Milošević költözött be. Az épületet az 1999-es NATO-bombázások során találat érte, ami miatt Milošević átment az emlékgyűjtemény ovális épületébe.

Kétségtelen, hogy Tito annak idején bálványt jelentett Milošević számára, de az is nehezen vitatható, hogy a Virágház sorsa éppen olyankor kerül szóba, amikor erősödik a személyi kultusz Szerbiában.

Mini közvélemény-kutatás

Az alábbi közvélemény-kutatás csak a BALK olvasóinak véleményét tükrözi, és semmiképpen sem tekinthető átfogó, reprezentatív felmérésnek. A mini közvélemény-kutatás eredményére történő esetleges hivatkozás alkalmával ezt mindenképpen figyelembe kell venni. Ez a véleménynyilvánítás névtelen, eredménye semmilyen más célt nem szolgál, mint a tájékoztatást, elegendő szavazat esetén a BALK cikkeiben alkalomadtán hivatkozni fogunk rá. Egy látogató csak egyetlen szavazatot adhat le.

Ha nem tetszenek a felkínált opciók, magad is adhatsz hozzá egy újabb válaszadási javaslatot. Ehhez kattints a megfelelő mezőbe, és kezdj el gépelni! Az általad felkínált javaslat szerkesztőségi jóváhagyást követően kerül a listára.