Connect with us

Szerbia

WSJ: Újabb konfliktus készülődik Európában, Putyin háborút akar a Balkánon

Az Egyesült Államok Nemzeti Hírszerzési Igazgatójának Hivatala egy február 5-i jelentésében azt írta, hogy 2024-ben az etnikumok közötti erőszak megnövekedett kockázatára számít a Nyugat-Balkánon. Az említett hivatal a térséget első helyen emelte ki a veszélygócok közül, amelyek hatással lehetnek a globális biztonságra, valamint az Egyesült Államoknak, illetve a szövetségeseinek és a partnereinek a helyzetére

Közzétéve:

A megjelenés dátuma

A szerb elnök a 25 évfordulón "gazembereknek" nevezte a nyugatiakat, lesz-e újabb konfliktus?
A szerb elnök a NATO-bombázások 25-dik évfordulóján "gazembereknek" nevezte a nyugatiakat, és jelezte, hogy az utolsó lélegzetükig ellenállnak, ha valaki el akarja venni Koszovót Szerbiától
A cikk meghallgatása

A Wall Street Journal két kommentátora úgy véli a “Putyin háborút akar a Balkánon” címet viselő cikkében, hogy Moszkva szítja a lángokat a Balkánon, miközben Szerbia a helyszínen irányítja az eseményeket, kihasználva, hogy most minden szem Ukrajnára irányul. A cikket a demokráciák védelmére alakult alapítvány két munkatársa jegyzi (Foundation for Defense of Democracies), akik szerint újra fellángoltak az elhúzódó etnikai konfliktusok a Koszovóban és a Bosznia-Hercegovinában kialakult helyzet következtében. A szerzők ennek alátámasztására hivatkoznak az amerikai Nemzeti Hírszerzés Igazgatói Hivatalának februári jelentésére, miután az az első helyre tette a Nyugat-Balkánon lezajlódó eseményeket, amelyek nagyobb hatással lehetnek a globális biztonságra, illetve az Egyesült Államoknak, valamint a szövetségeseinek és partnereinek a tevékenységére.

A figyelem elterelése

A cikket Ivana Stradner és Mark Montgomery azzal vezeti fel, hogy Vlagyimir Putyin szeretné meggyengíteni az Észak-atlanti Szerződés Szervezetét (NATO), és visszaállítani Oroszország történelmi határait. Mivel azonban az orosz erők veszteségeket szenvednek Ukrajnában, Moszkva sokat nyerhet azzal, ha a kontinens más részein is gondokat okoz, egy megfelelő regionális válság pedig lehetőséget adna a Kremlnek arra, hogy fegyverkereskedelem és közvetítés révén helyi befolyásra tegyen szert, miközben elterelné a figyelmet Ukrajnáról, és nagyobb ráhatást biztosítana Oroszországnak a nyugati vezetőkre, és erre tökéletesen felhasználhatja a Nyugat-Balkánt, miután Koszovó és Bosznia-Hercegovina nem NATO-tag.

A szerzők hozzáteszik, hogy Szerbia már régóta a “szerb világ” egyesítésére törekszik, ahogy Moszkva uralni akarja az általa “orosz világnak” nevezett térséget. Ez az elképzelés 1998-ban arra ösztönözte Szerbiát, hogy megszállja Koszovót – egy olyan konfliktus során, amelynek csak a NATO 1999. márciusi katonai beavatkozása tudott véget vetni az albán lakossággal szembeni szerb emberi jogi visszaélések megakadályozására. Itt megjegyzendő, hogy a WSJ véleményrovatában megjelent cikk a Kis-Jugoszlávia elleni légicsapások 25. évfordulójának az előestéjén látott napvilágot.

Putyin és Vucic

A szerb elnök szerint, ha 1999-ben Putyin vezette volna Oroszországot, akkor NATO nem bombázott volna, és szerinte minden szerb ezt gondolja. Putyin ugyanakkor úgy véli, hogy tragédia volt a kis Jugoszlávia elleni agresszió, amivel kapcsolatban az orosz külügyminisztérium egy kisfilmet is terjeszt az X-en

A két kutató álláspontja szerint a feszültségek annak ellenére nagyok ma is, hogy még mindig több ezer NATO-katona tartózkodik békefenntartóként Koszovóban. A szerzők emlékeztetnek arra, hogy 2008-ban Koszovó egyoldalúan kikiáltotta függetlenségét Szerbiától, amit számos nyugati ország, köztük az Egyesült Államok is elismert, Szerbia viszont továbbra sem fogadja el azt, Aleksandar Vučić szerb elnök pedig egyre inkább megerősíti a hatalmát, és tavaly orosz támogatással nyomást gyakorolt Koszovóra.

Tavaly májusban Szerbia harckészültségbe helyezte csapatait, miután a szerb etnikai zavargók és a nemzetközi békefenntartók közötti összecsapás során 90 NATO-katona sérült meg (köztük magyarok is!). Ez egy “kremlszerű lépés” volt, amely az etnikai feszültségeket használta fel ürügyként a hadsereg mozgatására, szeptemberben pedig Aleksandar Vučić “újabb lapot kölcsönzött a Putyin-féle játékkönyvből”, harminc erősen felfegyverzett szerb nemzetiségű személy ugyanis, akiket Koszovó szerint Szerbia látott el fegyverekkel, és akik kapcsolatban állnak a szerb elnökkel, megtámadott egy koszovói rendőrjárőrt, ami négy emberéletet (egy albán és három szerb) követelt. A szerb elnök tagadta, hogy a támadókat Szerbia fegyverezte fel.

Szerbia az incidenst ürügyként használta fel arra, hogy szeptember végén nehézfegyvereket és csapatokat vezényeljen a koszovói határra. Egy (meg nem nevezett) amerikai tisztségviselő később azt mondta a Time-nak, hogy a Fehér Ház “nagyon aggódott amiatt, hogy Szerbia katonai invázióra készül”. Az aggodalom fő oka az volt, hogy egy ilyen konfliktus könnyen átterjedhet a szomszédos Észak-Macedóniára (ahol jelentős számú albán él), és amely a NATO tagországa. A készülődő válság miatti aggodalom arra késztette Washingtont, hogy nyilvánosságra hozza a titkosítás alól feloldott hírszerzési információkat Szerbia katonai tevékenységéről és a koszovói rendőrség elleni támadásról.

Újabb konfliktusok várhatók 2024-ben

Napokkal később Szerbia elvonult a határtól, de nyilvánvaló, hogy Belgrád és Moszkva egy második erőszakos és provokatív cselekményekre készül 2024-ben. Oroszország háborúpárti üzenetekkel befolyásolási műveleteket folytat Szerbiában és fegyvereket küld a szerbeknek.

A szerzők itt emlékeztetnek arra, hogy Szerbia februárban annak ellenére újabb fegyverszállítmányt kapott “szövetségesétől, Oroszországtól”, hogy nemzetközi szankciók vannak érvényben Moszkvával szemben az Ukrajna elleni teljes körű invázió miatt. A szállítmány annak ellenére eljutott Szerbiába, hogy az ország légterét szinte teljesen körülveszik az Oroszországgal szembeni nyugati szankciókat elfogadó NATO-tagállamok.

Kína is szállít fegyvereket Szerbiának, amely bejelentette, hogy idén növeli a katonai kiadásait, és ezentúl is otthont ad (Nišben) az orosz vezetésű, úgynevezett humanitárius központnak a NATO koszovói fő bázisa közelében, amely nyugati tisztségviselők szerint orosz kémközpontként működik. Szerbia és Oroszország ezt tagadja. A WSJ véleményírói szerint úgy tűnik: a szerbek alig várják, hogy ürügyet találjanak a cselekvésre – februárban Szerbia azt mondta, hogy a szerb dinár koszovói betiltása etnikai tisztogatásnak minősül.

És ez nem az egyetlen puskaporos hordó a régióban: Bosznia-Hercegovina is az összeomlás szélén tántorog. Tavaly év végén egy másik orosz szövetséges, Milorad Dodik boszniai szerb vezető azzal fenyegetőzött, hogy félautonóm régiója, a Republika Srpska elszakad az országtól. A szerzőpáros jóslata szerint az elkövetkező hónapokban újra fellángolhat az etnikai erőszak, amely az 1992-95-ös boszniai háborúban több mint 100 000 ember halálát okozta.

Amerikai jelentés

A véleménycikk itt emlékeztet arra, hogy az Egyesült Államok Nemzeti Hírszerzési Igazgatójának Hivatala egy február 5-i jelentésében azt írta, hogy 2024-ben az etnikumok közötti erőszak megnövekedett kockázatára számít a Nyugat-Balkánon. Az említett hivatal a térséget első helyen emelte ki a veszélygócok közül, amelyek hatással lehetnek a globális biztonságra, valamint az Egyesült Államoknak, illetve a szövetségeseinek és a partnereinek a helyzetére.

A jelentés szerint a Nyugat-Balkán valószínűleg a helyi etnikai erőszak fokozott kockázatával néz szembe 2024-ben. A nacionalista vezetők valószínűleg fokozzák a feszültséget a politikai előnyszerzés érdekében, a külső szereplők (mondjuk Oroszország) pedig megerősítik és kihasználják az etnikai különbségeket, hogy növeljék vagy megőrizzék a regionális befolyásukat, illetve hogy megakadályozzák a balkáni térség integrációját az Európai Unióba vagy az euroatlanti intézményekbe.

Az Egyesült Államok Nemzeti Hírszerzési Igazgatójának Hivatala szintén emlékeztet rá, hogy a szerb nacionalisták és a koszovói hatóságok közötti összecsapások 2023-ban halálos áldozatokat és különböző sebesüléseket okoztak, beleértve a NATO békefenntartóinak a sérüléseit is. Ugyanakkor Milorad Dodik boszniai szerb vezető provokatív lépéseket tesz a nemzetközi felügyelet semlegesítése érdekében Boszniában, ami de facto elszakadást eredményezhet a boszniai Szerb Köztársaság számára. Az ő tevékenysége arra ösztönözheti a bosnyák (a boszniai muszlim) lakosság vezetőit, hogy erősítsék meg a kapacitásaikat saját érdekeik és lehetőségeik védelmére, és ez esetleg olyan erőszakos konfliktusokhoz vezethet, ami túlterheli a békefenntartó erőket.

Hogy értsük a helyzet súlyosságát, meg kell jegyeznünk, hogy a nyugat-balkáni helyzet elemzése minden más konfliktust megelőz, így említési sorrendben maga mögé utasítja Afganisztánt, Szudánt, Etiópiát, a Száhel övezetet, Haitit és Venezuelát, viszont egyáltalán nem foglalkozik a Gázai övezettel és Szíriával, nyilván azért, mert ott folyamatos a válság, és így nem sorolható a potenciális veszélyforrások közé.

Meg kell akadályozni az instabilitás fokozódását

A Wall Street Journal cikke végén idézi Jens Stoltenberg NATO-főtitkárt, aki a tavalyi év végén figyelmeztetett arra, hogy Oroszország a Balkán destabilizálására készül, amit David Cameron brit külügyminiszter januárban szintén hangoztatott.

A cikk szerzői ezért úgy vélik, hogy a nyugati hatalmaknak meg kell akadályozniuk a Balkán további instabilitását. A NATO-nak módosítania kell a katonai és diplomáciai erőforrások fókuszát, és meg kell erősítenie a katonai kötelezettségvállalását Koszovóban. Az arra kész NATO-tagok koalíciójának most nyilvánosan kötelezettséget kell vállalnia arra, hogy katonai segítséget nyújt, ha Szerbia vagy Oroszország agresszív lépéseket tesz a Balkánon.

Megjegyzendő, hogy a cikk itt nem elaborálja, hogy a NATO szükség esetén kinek nyújt segítséget – nyilván a nem szerb etnikumoknak – de mivel ez nyilvánvaló, itt inkább az az igazi kérdés, hogy a NATO (ismét) beszáll-e egy balkáni konfliktusba, aminek az előrejelzése arra ösztönözheti a szerbeket és az oroszokat, hogy előidézzék a konfliktust, miután számos NATO-kudarc után (legutóbb például Afganisztán, vagy most akár Ukrajna is, bár a cikk ennek éppen az ellenkezőjét sugallja), a NATO már nem jelent akkora elrettentő erőt Oroszország számára, mint korábban a Szovjetuniós esetében.

A cikk azonban nemcsak az Egyesült Államoknak vagy a NATO-nak, hanem az Európai Uniónak is kijelöli a követendő irányt, amikor megjegyzi, hogy mindeközben az Egyesült Államoknak ki kell tartani a szankciózás mellett, vagyis ezentúl is szankciókat kell bevezetnie a nyugat-balkáni biztonságot aláásó illetékesekkel szemben, és az Európai Uniónak is csatlakoznia kell ehhez. Ez az utalás magyar szempontból is érdekes lehet, miután többször elhangzott már, hogy Magyarország megakadályozza az uniós szankciókat Dodik ellen, így a boszniai szerb vezető az uniós szankciózás terén “védett vadnak” számít.

A WSJ-ben megjelent elemzés szerint Washingtonnak és szövetségeseinek továbbra is fel kell használniuk a titkosított hírszerzési információkat a nyugati diplomácia támogatására, a NATO-nak pedig hibrid hadviselés elleni csapatokat kellene felállítania, hogy az orosz és szerb propagandakampányok ellen a kiberbiztonság javításával lépjen fel.

A cikk azzal zárul, hogy miközben a NATO fennállásának 75. évfordulóját ünnepli, és Putyin újabb veszteségeket szenved Ukrajnában, Oroszország új frontot próbál nyitni a Balkánon, de Moszkvának nem kell hadsereget küldenie a térségbe. Oroszországnak elég Szerbiára támaszkodnia, hogy erőszakot és instabilitást szítson, miközben arra számít, hogy a NATO tétovázni fog.



Mini közvélemény-kutatás


Az alábbi közvélemény-kutatás csak a BALK olvasóinak véleményét tükrözi, és semmiképpen sem tekinthető átfogó, reprezentatív felmérésnek. A mini közvélemény-kutatás eredményére történő esetleges hivatkozás alkalmával ezt mindenképpen figyelembe kell venni. Ez a véleménynyilvánítás névtelen, eredménye semmilyen más célt nem szolgál, mint a tájékoztatást, elegendő szavazat esetén a BALK cikkeiben alkalomadtán hivatkozni fogunk rá. Egy látogató csak egyetlen szavazatot adhat le.


Ha nem tetszenek a felkínált opciók, magad is adhatsz hozzá egy újabb válaszadási javaslatot. Ehhez kattints a megfelelő mezőbe, és kezdj el gépelni! Az általad felkínált javaslat szerkesztőségi jóváhagyást követően kerül a listára.


12
A Wall Street Journal szerint Putyin háborút akar a Balkánon

Újabb háború lesz?

other answer noteIf 'Other' is filled, checked answers are ignored.

A BALK Hírlevele


Meteorológia



B.A. Balkanac

Balkanac

Magyarország

Szlovákia

Oroszország

Kína

Európai Unió

IN ENGLISH

Egy hét legjava