Connect with us

Bosznia

MÁMOR: Bosznia-Hercegovina megkezdheti a csatlakozási tárgyalásokat az EU-val

Az örömujjongásba a jelentősebb politikai szereplők közül kizárólag Semir Efendić, a jobbközép Bosznia-Hercegovináért Párt elnöke nem csatlakozott be, aki az EU Tanács mostani döntését az egérfogóba tett “ingyensajthoz” hasonlította. Efendić már korábban is hangot adott az EU-val szembeni fenntartásainak, miszerint a munkaerő elszívása és a külföldi tőke beáramlása negatív hatással lesz a helyi kis- és közepes vállalkozásokra

Avatar photo

Közzétéve:

A megjelenés dátuma

Modern kori tanácselnökök mámorban: Borjana Krišto, a boszniai miniszterek tanácsának elnöke kezet ráz Charles Michellel, az EU Tanács elnökével a „nagy bejelentést” követően
Modern kori tanácselnökök: Borjana Krišto, a boszniai miniszterek tanácsának elnöke kezet ráz Charles Michellel, az EU Tanács elnökével a „nagy bejelentést” követően (Forrás: X platform, Charles Michel)
A cikk meghallgatása

Az Európai Unió Állam- és Kormányfőinek Tanácsa tegnap este megadta a támogatást Bosznia-Hercegovina számára a csatlakozási tárgyalások megkezdéséhez. A boszniai politikai elit apraja-nagyja igyekezett a közösségi média felhasználásával minél látványosabban kifejezni az emiatti örömét. A tegnapi brüsszeli döntéssel mindössze annyi történt, hogy a korábban meghatározott kritériumok közül lényegében egyet sem teljesítő Bosznia-Hercegovina belépett abba az egyre bővülő klubba, ahová az EU-ba lassan évtizedek óta vágyódó államok tartoznak. Nem akarunk ünneprontók lenni, de úgy véljük, hogy túlcsordult a mámor.

Eljöttek az össznépi mámor pillanatai

Tegnap este 21 óra tájban eljött az N1 Bosna hírcsatorna által nemes egyszerűséggel „történelmi” jelzővel illetett pillanat, amikor az EU Állam- és Kormányfőinek Tanácsa Charles Michel vezényletével megadta a hozzájárulást ahhoz, hogy Bosznia-Hercegovina megkezdhesse a tagfelvételi tárgyalásokat.

A bejelentés előtt majd két órával a liberális Mi Pártunk (Naša Stranka) közleményében adta hírül meg nem nevezett uniós tisztviselőkre hivatkozva, hogy a kérdés eldöntöttnek tekinthető, és nincs olyan tagállami vezető, aki leszavazná a kezdeményezést.

Andrej Plenkovic és Borjana Kirsto

Andrej Plenković horvát miniszterelnök a saját és Horvátország győzelmének is tekinti a csatlakozási tárgyalások megkezdését Bosznia-Hercegovinával: Megcsináltuk! Az EU Tanács ülését döntést hoztunk a csatlakozási tárgyalások megkezdéséről Bosznia-Hercegovinával. Történelmi nap ez… Szívből gratulálok – írta az X-en

Mindez amiatt figyelemreméltó, mert még a közelmúltban is voltak olyan uniós vezetők, akik kemény kritikákat fogalmaztak meg a nyugat-balkáni Csodaországban uralkodó politikai és gazdasági viszonyokkal kapcsolatban.

A legemlékezetesebb ezek közül a holland ügyvezető miniszterelnök, Mark Rutte kijelentése volt, aki január 23-i szarajevói látogatása során igyekezett kimért, de határozott hangnemben közölni, hogy hazája támogatja Bosznia-Hercegovinát, azonban a korábbiakban meghatározott feltételeket teljesítenie kell az ország politikai vezetésének.

A 2019-ben meghatározott 14 csatlakozási feltétel ugyanis változatlanul az asztalon hever, amihez a jövőben a brüsszeli bürokrácia újabbakat is társíthat. Így a mostani bejelentés lényegében nem tehermentesítette, hanem újabb feladatok elé állította az egyre csökkenő népszerűséggel bíró hatpárti szarajevói kormánykoalíciót.

A boszniai kormány következő szakító próbája az EU Bizottsággal való tárgyalások megkezdéséhez szükséges egyeztető bizottság felállítása lesz. Már előre borítékolható, hogy a 2024. őszi önkormányzati választások közeledtével a koalíciós partnerek komolyan egymásnak feszülnek majd a bizottsági helyek elosztása során.

Mindenki “very happy”

A jámbor külpolitikai szakújságíró, főként amelyik egy meglehetősen hányattatott sorsú állam fejlődésének nyomon követésével tengeti a mindennapjait, az anyagi világ egyetemes összefüggéseinek vizsgálata mellett olyan sajátos jelenségeket is észlel, mint a politikusok öröme, amely most erősen túlcsordult.

Nos, az ominózus brüsszeli bejelentést követően kisebbfajta paródiába csapott át a boszniai politikai nomenklatúra Klix.ba hírportálra bezúgó „örömáradata”, amelynek a fősodrában mind a hat koalíciós párt elnöke, a három államelnökségi tag és a két entitás vezetője sem tudott más érdemit mondani, mint hogy „örömét fejezi ki”.

Christian Schmidt a nemzetközi közösség bosznia-hercegovinai főképviselője az öröm mellett hangsúlyozta, hogy egy fontos lépést tett ugyan az általa felügyelt állam, azonban ez még csak félsiker, és további tényleges eredményeket kell elérni a vágyott csatlakozáshoz.

Elmedin az X-en rendelt

Elmedin Dino Konaković bosznia-hercegovinai külügyminiszter az X-en rendelt, ott fogadta a gratulációkat, például a szlovén kollégájától, Tanja Fajontól is

Mint mondta, Bosznia-Hercegovina ezt követően már egy magasabb ligában játszik a nemzetközi színtéren. Utóbbival Schmidt arra is utalhatott, hogy a brüsszeli bejelentéssel egyidejűleg játszották a Bosznia-Ukrajna EB-pótselejtezőt, amelyen az ukrán csapat az utolsó tíz percben 1:0-ról 2:1-re fordítva verte meg Zenicában a boszniai nemzeti tizenegyet.

Elmedin Konaković boszniai külügyminiszter volt a legoptimistább a mostani döntéssel kapcsolatban, aki egészen addig merészkedett, hogy reálisnak nevezte a 2030-as csatlakozási dátumot. Konaković szerint az EU Tanács mostani döntése nem értelmezhető másként, mint az optimizmus győzelme a populizmus felett.

Milorad Dodik a boszniai Szerb Köztársaság elnöke a nagy öröm közepette addig merészkedett, hogy Bosznia-Hercegovinát „kis EU-nak” minősítette. A legfőbb boszniai szerb a jövőbeli EU integráció legfőbb előnyeként azt emelte ki, hogy megszűnne a határ Szerbia és Bosznia-Hercegovina között a két ország csatlakozásával a Schengeni övezethez.

Ennek kapcsán érdemes megemlíteni, hogy tavaly szeptemberben a Dodik vezette boszniai szerb entitás politikai pártjai a „határ létezik” elnevezéssel tartottak demonstrációt a boszniai Szerb Köztársaságot és a bosnyák-horvát Föderációt elválasztó adminisztratív vonal mentén, hangot adva abbéli elkötelezettségüknek, hogy megvédik a boszniai Szerb Köztársaság autonómiáját.

Dragan Čović a boszniai konzervatív HDZ BiH elnöke is kifejezte örömét, és külön kiemelte Andrej Plenković horvát miniszterelnök szerepét abban, hogy kimozdította a holtpontról a Boszniával folytatott tárgyalásokat.

A boszniai kormányból a 2022-es választáson kiesett Demokratikus Akció Pártjának (SDA) elnöke, Bakir Izetbegović is örömének adott hangot azzal, hogy a pártja továbbra is támogatja az uniós integrációt, és nyitott a kormánnyal való egyeztetésekre.

Ennél lényegesen visszafogottabban nyilatkozott Edin Forto, a liberális Mi Pártunk (Naša Stranka) elnöke és egyben a jelenlegi koalíciós kormány fejlesztési minisztere. Szerinte az Európai Bizottsággal a közeljövőben aláírandó határozat szövege alapján sok minden eldől, így azt kell elkerülni, hogy Bosznia ne kerüljön csapdahelyzetbe.

Ezt Forto annyiban magyarázta meg, hogy nem szabad alábbhagyni a megkezdett belpolitikai egyeztetésekkel, mert még számos reformot kell a koalíciónak végrehajtania.

Az örömujjongásba a jelentősebb politikai szereplők közül kizárólag Semir Efendić, a jobbközép Bosznia-Hercegovináért Párt elnöke nem csatlakozott be, aki az EU Tanács mostani döntését az egérfogóba tett “ingyensajthoz” hasonlította. Efendić már korábban is hangot adott az EU-val szembeni fenntartásainak, miszerint a munkaerő elszívása és a külföldi tőke beáramlása negatív hatással lesz a helyi kis- és közepes vállalkozásokra.

Újabb megálló a hosszú úton

Bosznia-Hercegovina 2008. júniusában kötött társulási megállapodást az EU-val, igaz, ennek a ratifikációja a belpolitikai csatározások miatt 2015-ig elhúzódott. Ezt követően az ország 2016 februárjában adta be a csatlakozási kérelmét.

2019 májusáig lényegében semmi sem történt, amikor is az EU Bizottság, amit az integráció motorja jelzővel is szokás illetni, meghatározta azt a 14 kritériumot, amelynek a teljesítéséhez kötötték a tagjelölti státusz elnyerését Bosznia-Hercegovina számára.

A már-már történelmi távlattal bíró folyamat következő mozzanatát Oroszország 2022. februári ukrajnai inváziója generálta, aminek eredményeként Bosznia Ukrajnával és Moldáviával együtt elnyerte a tagjelölti státuszt, attól függetlenül, hogy hol tartott az említett 14 kritérium teljesítésével.

Az Európai Bizottság végül 2023. novemberében tett javaslatot az Európai Tanácsnak, hogy kezdje meg a csatlakozási tárgyalásokat Bosznia-Hercegovinával. Utóbbira is csak amiatt került sor, mert Ukrajna preferálása egyre nagyobb mértékben növelte az EU-val szemben a kritikus hangok számát Szarajevóban.

Egyre bővül a várólista

A több, mint 15 éve húzódó tárgyalássorozat közel sem számít régiós rekordnak, tekintettel arra, hogy Montenegró 2002. óta potenciális tagjelölt státusszal bír, és a megnyitott fejezetekből szép keveset sikerült lezárnia.

A 2012 óta tagjelölt Szerbia esetében sincs ok túlzott pozitivizmusra, mert egyes fejezetek ugyan lezárásra kerültek, de Koszovó léte vagy nem léte kapcsán egyáltalán nem közeledtek az álláspontok. A sort a török porta uniós orientációjával lehetne folytatni, ami mára nemhogy megfeneklett, hanem hátramenetbe kapcsolt.

Előremutató politikai folyamatokról Bosznia-Hercegovina esetében sem igen lehet beszélni. Igaz ugyan, hogy az igazságszolgáltatás és a korrupció elleni fellépés terén történtek jogszabálymódosítások, az átfogó reformok azonban elmaradtak.

A már említett 14 kritérium, amelyek közül csak egy az igazságszolgáltatás teljes átalakítása, továbbra sem teljesült. Ráadásul a boszniai belpolitikában a 2022 októberi törvényhozási választást követő másféléves fegyverszünet megbomlani látszik az őszi önkormányzati választás közeledtével.

A politikai ígéreteken túlmutató realitás Bosznia-Hercegovina esetében az, hogy Szerbiához hasonlóan, több évtizedig elhúzódó tárgyalási folyamatra lehet számítani, hiába emlegetik Brüsszelben a 2030-as céldátumot.



Mini közvélemény-kutatás


Az alábbi közvélemény-kutatás csak a BALK olvasóinak véleményét tükrözi, és semmiképpen sem tekinthető átfogó, reprezentatív felmérésnek. A mini közvélemény-kutatás eredményére történő esetleges hivatkozás alkalmával ezt mindenképpen figyelembe kell venni. Ez a véleménynyilvánítás névtelen, eredménye semmilyen más célt nem szolgál, mint a tájékoztatást, elegendő szavazat esetén a BALK cikkeiben alkalomadtán hivatkozni fogunk rá. Egy látogató csak egyetlen szavazatot adhat le.


Ha nem tetszenek a felkínált opciók, magad is adhatsz hozzá egy újabb válaszadási javaslatot. Ehhez kattints a megfelelő mezőbe, és kezdj el gépelni! Az általad felkínált javaslat szerkesztőségi jóváhagyást követően kerül a listára.


16
Boszniában szinte mindenki örül annak, hogy az EU Tanácsa jóváhagyta a csatlakozási tárgyalások megkezdését az országgal

Ön támogatja Bosznia-Hercegovina uniós csatlakozását?

other answer noteIf 'Other' is filled, checked answers are ignored.

29
Az Európai Unió korábban azt ígérte, hogy a balkáni bővítés céldátuma 2030

Tartható ez a céldátum a balkáni országok csatlakozásával kapcsolatban?

other answer noteIf 'Other' is filled, checked answers are ignored.

A BALK Hírlevele


Meteorológia



B.A. Balkanac

Balkanac

Magyarország

Szlovákia

Oroszország

Kína

Európai Unió

IN ENGLISH

Egy hét legjava