Háborús hisztéria: a horvátok is versenybe szálltak

Állítsd be a Google‑t, hogy a BALK mindig kéznél legyen!

A nagy nyugati háborús hisztériából a horvátok sem tudtak/akartak kimaradni. A horvát közszolgálati rádió műsorában felvonultak a katonai szakértők, valamint Đuro Vidmarović volt kijevi horvát nagykövet, és ha már ilyen szépen összejöttek, akkor bejelentették, hogy a III. világháború itt leselkedik ránk a sarok mögött. Az oroszok ugyan még nincsenek a spájzban, de pár év múlva… és blabla, meg blabla. Továbbra sem értjük, hogy miért kell az embereket szükségtelenül riogatni valamilyen hipotetikus forgatókönyvekkel, de ez a helyzet.

Az oroszok a La Manche felé indulnak…

Magas rangú főtisztek, védelmi miniszterek fűtik a kazánt, hogy nyakunkon a háborús veszély, és amint az oroszok végeznek az ukránokkal, már meg is indulnak a La Manche csatorna irányába.

Mi parasztemberek meg csak kapkodjuk a fejünket, hogy a drámai helyzet kellős közepén senki sem tesz semmit, hogy a háborút elkerüljük, illetve ha ezt nem tudjuk, akkor legalább felkészüljünk a haza védelmére.

Kapcsolódó cikk

Szerbia visszaállítja a kötelező katonai szolgálatot, állítólag nem készül háborúra

Senki sem mozgósít, nem adunk bele apait-anyait például a lőszergyártásba, és senki, de az égvilágon senki sem lép annak érdekében, hogy fegyverbe szólítsa a jólétben elhülyült polgárok tömegeit.

Szóval a sok duma ellenére, nem látjuk a jelét semmilyen katonai készülődésnek, így megkockáztatjuk, hogy talán a veszély sem lehet éppen akkora, mint ahogy mondják. Meg valahol a matematika is elveszett.

Az EU a friss statisztikai adatok szerint körülbelül 450 millió lakossal és 16 trillió euró GDP-vel rendelkezik. Ha nagyon szorulna a kapca, könnyedén ki tudnánk állítani egy pár milliós hadsereget, és ha meglenne hozzá az akarat, állig felfegyverkezhetnénk.

Még atomfegyvert is gyárthatnánk, nem beszélve az egyéb hagyományos gyilokról, meg lopakodó izéről. Itt valami nagyon nem stimmel, gőzerővel hülyítenek bennünket, csak még nem derült ki, hogy miért, és mi céllal?

A nagykövet úr aszongya, hogy háború

A fenti diszklémer után folytatjuk a tudósítást. Így Vidmarović volt kijevi nagykövet véleménye szerint a jelenlegi helyzet az 1939-es, müncheni megállapodás utáni időkre emlékeztet.

– Ha figyelembe veszünk néhány nyugati diplomáciai lépést és nyilatkozatot, akkor azt látjuk, hogy egyre inkább rá akarják kényszeríteni Ukrajnát az Oroszországgal való tárgyalások megkezdésére, és egyes területeinek átadására, ahogy például 1938-ban Csehszlovákiát kényszerítették erre

– mondta Vidmarović, aki szerint az atombomba elrettentő hatása menti meg a világot.

– Mi a harmadik világháború küszöbén állunk, de hála Istennek, vannak hatalmas pusztító erejű atomfegyverek, amelyek összetartják ezt a világot, mert Putyin is tisztában van azzal, hogy a cirkálórakétái beindítása után a másik fél azonnal reagál

– tette hozzá a nagykövet, aki az atombombák ilyen mérvű jótékony hatásának elemzését követően megjegyezte, hogy az orosz elnök nyilatkozatai, különösen a balti köztársaságokkal kapcsolatos legutóbbi kijelentései azonban nagyon veszélyesek, és a helyzet elmérgesedésének irányába mutatnak.

Alig észrevehető horvát lopakodó MiG-21 (Forrás:TurDef)

Vidmarović sejtelmesen megjegyezte még, hogy Európa diplomáciai téren védekezni kényszerült.

– Nagyon fontos, hogy mi történik a háttérben, nagyon fontosak ezek a tárgyalások, a politikusok heves reakciója ellenére sem szakították félbe őket, és ha nem így lenne, akkor katonai szinten már kiélesedett volna a konfliktus

– figyelmeztetett Vidmarović, mert ő talán már csak tudja, és ezek után nem is csoda, hogy az ex-nagyköveti kútfőből még egy gyöngyszem kipattant:

– Ha nem lenne diplomácia, a konfliktus máris jelentősen eszkalálódna, különösen a Közel-Keleten. Ha nem lett volna diplomácia, már kirobbant volna egy háború Amerika és Irán között, Izraelt is beleértve.

A helyzet katonailag és Szerbiailag

Mario Galić katonai szakértő mondókáját azzal kezdte, hogy, a kötelező katonai szolgálat kérdésének felemlegetése Horvátországban nem a közvélemény vagy a hadsereg nyomására került napirendre, hanem azért, mert a szerb hadsereg vezérkara hivatalosan kérte a kötelező katonai szolgálat ismételt bevezetését Szerbiában.

Galić szerint a szerb döntés nem hozható azzal összefüggésbe, hogy Szerbiában választási kampány volt. Meglátása szerint ennek az az oka, hogy a szerb hadsereg nagyon rövid időn belül, körülbelül öt év leforgása alatt nagyon erős háborús tartalékot legyen képes kialakítani.

– Horvátországnak nincsenek háborús tartalékai, és nincs megfelelő hadserege

– mondta Galić, és egyúttal arra figyelmeztetett, hogy az erőviszonyok rövid időn belül drámaian megváltoznak a Balkánon. Az egyetlen válasz, amit Horvátország erre adhat, az a sorkatonai szolgálat újbóli bevezetése.

– Úgy kell elrendeznünk, hogy legalább 300 ezer tartalékosunk legyen, és hogy ebből 200 ezer embert bármikor fegyverbe tudjunk szólítani, 100 ezret pedig megtartsunk, váltásra, feltöltésre, mint a honvédő háborúban

– fejtegette Galić, aki azt már nem árulta el, hogy ezt a gyakorlatban, hogy lehetne megvalósítani, de megbocsátjuk neki, mert ebben nincs egyedül. Mondjuk Boris Pistorius német védelmi tárcavezetőnek sincs halovány miniszteri fogalma sem arról, hogyan lehetne a Bundeswehrt ismét ütőképes katonasággá kovácsolni.

Mini közvélemény-kutatás

Az alábbi közvélemény-kutatás csak a BALK olvasóinak véleményét tükrözi, és semmiképpen sem tekinthető átfogó, reprezentatív felmérésnek. A mini közvélemény-kutatás eredményére történő esetleges hivatkozás alkalmával ezt mindenképpen figyelembe kell venni. Ez a véleménynyilvánítás névtelen, eredménye semmilyen más célt nem szolgál, mint a tájékoztatást, elegendő szavazat esetén a BALK cikkeiben alkalomadtán hivatkozni fogunk rá. Egy látogató csak egyetlen szavazatot adhat le.

Ha nem tetszenek a felkínált opciók, magad is adhatsz hozzá egy újabb válaszadási javaslatot. Ehhez kattints a megfelelő mezőbe, és kezdj el gépelni! Az általad felkínált javaslat szerkesztőségi jóváhagyást követően kerül a listára.