A török parlament másfél éves késlekedés után megszavazta Svédország NATO-csatlakozását

Állítsd be a Google‑t, hogy a BALK mindig kéznél legyen!

Törökország 20 hónapos követelődzés, késlekedés és akadályozás után kedden este megszavazta Svédország NATO-csatlakozását, ezzel elhárítva az egyik utolsó akadályt a katonai szövetség bővítése elől, amelyet Oroszország ukrajnai inváziója indított el. A voksolás alkalmával 287 igen és 55 nem szavazat született, négy tartózkodás mellett. Recep Tayyip Erdoğan török elnöknek még alá kell írnia a ratifikációs dokumentumot, de ha ezt megteszi, akkor Magyarország lesz az utolsó NATO-tagállam, amely még nem hagyta jóvá a svéd csatlakozást. A török elnöknek az aláírásra tizenöt napja van.

Barátságos levél, barátságtalan tweet

Ulf Kristersson svéd miniszterelnök szerdán délelőttig csak a török szavazásra reagált, és azt írta az X-en, hogy Svédország egy lépéssel közelebb került ahhoz, hogy a NATO teljes jogú tagjává váljon. Magyarországot nem említette.

Orbán Viktor magyar miniszterelnök kedden találkozót kezdeményezett svéd kollégájával. Erre Tobias Billström svéd külügyminiszter úgy reagált, hogy nem lát okot a tárgyalásra, ugyanakkor annak a várakozásának adott hangot, hogy Magyarország mielőbb ratifikálja Svédország NATO-tagságát.

A térkép forrása: The Washington Post

Billström rámutatott, hogy a levél „jó hangvétele” eltér Orbán X-platformos bejegyzésétől, amely szerint meghívólevelet küldött a svéd miniszterelnöknek, hogy látogasson el Magyarországra Svédország NATO-csatlakozásának megtárgyalására.

A NATO-főtitkár ezzel párhuzamosan a magyar jóváhagyást sürgette, amikor üdvözölte a török döntést. Stoltenberg annak a várakozásának adott hangot, hogy Magyarország a lehető leghamarabb befejezi a „nemzeti ratifikációt”.

A főtitkár arra emlékeztetett, hogy Vilniusban minden NATO-szövetséges egyetértett Svédország meghívásával a szövetségbe, Svédország pedig teljesítette kötelezettségvállalásait.

A törökök az F-16-sok miatt „rinyáltak”(?)

Jeff Flake, az Egyesült Államok törökországi nagykövete megköszönte a török parlamentnek a szavazást, és azt írta az X platformon, hogy „Svédország NATO-csatlakozása kritikus (értsd: döntő) lépés a szövetség megerősítésében, ami ma fontosabb, mint valaha.”

A Washington Post szerint a svéd NATO-csatlakozás azért fontos, mert az növeli a NATO hozzáférését a Balti-tengerhez, és egyúttal megszünteti a nyugati megosztottság egyik forrását, amelynek Vlagyimir Putyin orosz elnök a haszonélvezője.

Az amerikai lap elemzése szerint Törökország eddigi elutasító magatartását többféleképpen is indokolta, de a törökök legfőbb célja az volt, hogy megállapodást kössenek újabb F-16-os vadászgépek vásárlásáról az Egyesült Államoktól, valamint a jelenlegi flotta korszerűsítéséről.

Tavaly júliusban, miután Erdoğan nyilvánosan felhagyott Svédország NATO-tagságával szembeni ellenállásával, a Biden-kormányzat kijelentette, hogy folytatni kívánja az F-16-osok Törökországnak történő leszállítását, bár több amerikai törvényhozó kifogásolta a lépést, álláspontjuk szerint ugyanis Törökországgal szélesebb körű problémák vannak, beleértve az emberi jogok megsértését és az amerikaiakkal szövetséges kurdok elleni folyamatos török támadásokat Szíriában.

Az F-16-osokkal kapcsolatos előrelépéshez az amerikai adminisztrációnak hivatalos értesítést kell benyújtania a kongresszushoz, amely után a törvényhozóknak 30 nap áll rendelkezésükre, hogy kifogást emeljenek. A kormányzat azonban megkerülheti ezt a folyamatot azzal, hogy azonnali szállítást igénylő vészhelyzetet hirdet, ahogy azt a közelmúltban kétszer is megtette Izrael esetében.

Svédország a Balkánon

Ami Svédországot illeti, a skandináv ország az utóbbi három évtizedben fokozatosan megerősítette kapcsolatait a NATO-val, ami a Balkánon is megmutatkozott.

Kapcsolódó cikk

Erdoğan döntött: már finisben a svéd NATO-csatlakozás?

A svédek 1994-ben csatlakoztak a szövetség Békepartnerségéhez, 2014-ben – a Krím félsziget Oroszország általi annektálását követően pedig tovább fokozták a partnerséget, így 2016-ban aláírták a „fogadó országról” szóló megállapodást.

Svédország a nyugati katonai szövetséghez való közeledés jegyében hozzájárult a NATO által vezetett missziókhoz Boszniában, Koszovóban, Afganisztánban, Líbiában és Irakban. 1995 óta az EU tagjaként egy kölcsönös védelmi záradék is köti, amely alapján támadása esetén készen áll segíteni bármely EU-tagnak.

Az első balkáni reakciók általában azt emelik ki, hogy a török döntést követően Magyarország maradt az utolsó tagállam, amelynek a parlamentje nem ratifikálta Törökország NATO-csatlakozását.

A legolvasottabb horvát hírportálnak számító zágrábi Index ezzel kapcsolatban megjegyezte, hogy a döntés formálisan ugyan a parlamenten múlik, de „Orbán határozott nyomása a Fideszre azt jelenti, hogy a ratifikáció de facto a miniszterelnök kezében van”.

Mini közvélemény-kutatás

Az alábbi közvélemény-kutatás csak a BALK olvasóinak véleményét tükrözi, és semmiképpen sem tekinthető átfogó, reprezentatív felmérésnek. A mini közvélemény-kutatás eredményére történő esetleges hivatkozás alkalmával ezt mindenképpen figyelembe kell venni. Ez a véleménynyilvánítás névtelen, eredménye semmilyen más célt nem szolgál, mint a tájékoztatást, elegendő szavazat esetén a BALK cikkeiben alkalomadtán hivatkozni fogunk rá. Egy látogató csak egyetlen szavazatot adhat le.

Ha nem tetszenek a felkínált opciók, magad is adhatsz hozzá egy újabb válaszadási javaslatot. Ehhez kattints a megfelelő mezőbe, és kezdj el gépelni! Az általad felkínált javaslat szerkesztőségi jóváhagyást követően kerül a listára.