A horvát miniszterelnök nem volt hajlandó találkozni az (ál)horvát államelnökségi taggal Szarajevóban

A horvát miniszterelnök diplomáciai botrányt okozott azzal, hogy szarajevói hivatalos látogatása alkalmával nem vett részt a boszniai államelnökség tagjaival folytatott egyeztetésen. A bosnyák szélsőjobb „tuđmani tempóval” vádolta meg Andrej Plenkovićot, amiért inkább a balkáni muszlimok vezetőjével, Husein Kavazović főmuftival találkozott. A zágrábi miniszterelnök ugyanakkor szívesen a kamerák elé állt a szarajevói kormány vezetőjével folytatott megbeszélést követően, elvégre ő echte horvát.

Érzik, hogy gyengül a vonzalom

Az Európai Unió vezetői a közelgő uniós választás mellett vélhetően a nagy nyugati közösséggel szembeni szimpátia növelése érdekében igyekeznek napirenden tartani az uniós csatlakozás témáját a boszniai közbeszédben.

Emlékezetes, hogy tavaly december 14-én Charles Michel az Európai Tanács elnöke bejelentette, hogy Ukrajnával és Moldáviával az EU megkezdi a csatlakozási tárgyalásokat, a nyugat-balkáni régió egyes államainak, köztük Bosznia-Hercegovinának azonban még várnia kell. Michel a csatlakozási tárgyalások Boszniával való megkezdését újabb kritériumok teljesítésétől tette függővé, amelyeknek a megvalósítására március 1-ig adott határidőt.

Az ominózus bejelentést a boszniai lakosság döntő hányada enervált belenyugvással fogadta, és megelőlegezte magának ugyanazt a státuszt, amit Törökország élvez húsz éve a csatlakozási tárgyalások kapcsán.

Az EU vezetői vélelmezhetően érzékelték, hogy a tagjelöltséget szerzett balkáni országok lakosainak körében fogy a bizalom és a megértés, így indokoltnak látták, hogy egy magas szintű látogatással küszöböljék ki a csorbát.

Így került sor Ursula von der Leyen hétfői szarajevói látogatására, amihez Andrej Plenković horvát miniszterelnök és ügyvezető kormányfői minőségében a holland Mark Rutte asszisztált.

Borjanával már fotózkodott, elvégre őt echte horvát (Forrás: X platform, Andrej Plenković)

A három külföldi vezető látogatása kapcsán kevés információ jelent meg. A program két magas szintű egyeztetést tartalmazott multilaterális formációban. Az elsőre a boszniai kormány szerepét betöltő Miniszterek Tanácsa elnöklő miniszterével Borjana Krištoval került sor.

Ezt követte a boszniai államelnökség három tagjával való találkozó. Mindkét esetben a megbeszélések fő tárgyát a márciusig esedékes, Michel által tavaly bejelentett feltételek képezték.

Nem állt be a horvát zászló elé

A boszniai államelnöki testületnél tett látogatás során nem várt módon borult az előre egyeztetett menetrend, mert Andrej Plenković nem jelent meg az államelnökség épületében, így a három államelnökségi tag mellett csak a holland Rutte és van der Leyen kapott helyet.

A sajátos diplomáciai manőver kizárólag amiatt kapott nagyobb visszhangot, mert a felsorakozó vezetők mögé elhelyezett lobogók sorában szerepelt a horvát nemzeti trikolor is, így mindenki számára egyértelművé vált, hogy Plenkovićnak is ott kellene állnia hazája zászlaja előtt.

A zágrábi miniszterelnöki kabinet hivatalos közleménye alapján a horvát kormányfő távolmaradása tervezett volt, tekintettel arra, hogy „a horvát kormány konzisztens álláspontja, hogy nem találkoznak Željko Komšićtyal, aki nem a boszniai horvátok akaratából tölti be a boszniai államelnökség horvát tagját megillető pozíciót.”

Azon olvasók kedvéért, akik nincsenek maradéktalanul képben a boszniai horvát nemzetiség és Željko Komšić között immár hatodik éve húzódó pán-horvát vitában, érdemes megjegyezni, hogy a baloldali, magát multietnikus politikai formációként feltüntető Demokratikus Front (Demokratski front, DF) elnöke, mármint Komšić 2018-ban, majd 2022-ben a boszniai horvát pártokat tömörítő Horvát Nemzeti Szövetség nevű ernyőszervezet (Hrvatski Narodni Savez, HNS) közös jelöltjét utasította maga mögé a bosnyák jobboldal támogatásával.

Komšić azóta is minden lehetséges fórumon hangoztatja, hogy ateista és horvát-szerb vegyes házasság gyermeke. Ezen felül a boszniai horvát közösség haragját azzal igyekszik fokozni, hogy visszatérő jelleggel élesen kritizálja a jobboldali HDZ BiH, vagyis a horvátországi kormánypárt bosznia-hercegovinai “leányvállalatának” vezetőit, valamint időszakosan a horvátok orra alá dörgöli, hogy ő nem érzi magát horvátnak, így minden boszniai lakost képvisel az államelnökségben.

Az uniós trojka a civilekkel is tárgyalt Szarajevóban (Forrás: X platform,
Andrej Plenković)

Plenković tuđmani tempóban(?)

Az általában jólértesült Klix.ba hírportál államelnökségi forrásra hivatkozva jelezte, hogy az eredeti tervek szerint csak Željka Cvijanović szerb és Denis Bečirović bosnyák államelnökségi tagok vettek volna részt a Plenkovićtyal erősített európai trojkával való egyeztetésen, mivel Komšić külföldön képviselte volna hazáját. Ezzel szemben Komšić a tervezettnél hamarabb fejezte be a külföldi programját, hogy részt vehessen a van der Leyennel történő találkozón, ahová Plenkovic is hivatalos volt.

Az ominózus találkozó idején a zágrábi kormány első embere Tomo Vukšićtyal, a katolikus egyház boszniai püspökével találkozott, majd Husein efendi Kavazović főmuftival egyeztetett a Riaset, vagyis a boszniai iszlám közösség parlamentjének épületében.

A Kavazovićtyal folytatott találkozón Plenković több gesztust gyakorolt a balkáni muszlimok legfontosabb vezetője felé, köztük ígéretet tett arra, hogy kormánya változatlanul támogatja Bosznia-Hercegovina EU-integrációját és NATO csatlakozási törekvéseit.

A Riasetben lefolytatott találkozó miatt Plenković és Kavazović főmufti egyaránt kaptak hideget és meleget a vahabita bosnyák vallási csoportoktól, amelyeknek a tagjai az X platformon tett bejegyzésekben csak „Tuđmantól eltanult tempónak” titulálták a horvát kormányfővel folytatott egyeztetést, tudni illik szerintük annak idején Franjo Tuđman a bosnyák közösségek megnyerése érdekében próbálta a főmuftival folytatott tárgyalásokkal megkerülni a nyíltan horvátellenes bosnyák Alija Izetbegović vezette SDA-t.

Az EU sem akarja igazán Boszniát

Annak ellenére, hogy a magyar, a horvát és a szlovén külpolitika komoly lobbitevékenységet fejt ki évek óta Brüsszelben a nyugat-balkáni régió államainak uniós csatlakozása érdekében, a folyamat lényegében elakadt.

A bővítésbe mostanra nem csak az EU tagállamok fáradtak bele, hanem a tagjelölti státuszt lassan évtizedek óta elnyert államok is, amelyekben a lakosság apraja–nagyja komoly kétségeket dédelget azzal kapcsolatban, hogy sor kerül-e valaha a csatlakozásra.

Kapcsolódó cikk

A boszniai elnökség kvázi horvát tagja verbálisan leszámolt az izraeli nagykövettel

Jelenleg Észak-Macedónia, Albánia és Bosznia-Hercegovina vár arra a tagjelöltség 2022. decemberi elnyerése óta, hogy megkezdjék velük a csatlakozási tárgyalásokat.

A boszniai lakosság körében a szkepszist tovább növeli, hogy az EU által támasztott elvárások megoldásához olyan kérdéseket kellene megoldaniuk, amik a nagysikerű jelzővel utólag nehezen illethető Daytoni Békeszerződés aláírása óta lezáratlanok, és a puszta felemlegetésük is elégséges ahhoz, hogy etnikai feszültséget generáljon.

A helyi lakosság ráadásul maximálisan tisztában van azzal, hogy Ankara mellett már Belgrád és Podgorica is hosszú évek óta vár a tárgyalások befejezésére. Montenegró a 2012 óta zajló tárgyalásokon eddig 33 fejezetet nyitott meg, és hármat sikerült lezárnia.

Szerbia 2014 óta huszonkét fejezetbe vágta a fejszét, amiből kettőt realizált, az elmúlt hat évben azonban egyet sem sikerült teljesíteni, és ma már lényegében nem történik semmi ezen a téren.

Mini közvélemény-kutatás

Az alábbi közvélemény-kutatás csak a BALK olvasóinak véleményét tükrözi, és semmiképpen sem tekinthető átfogó, reprezentatív felmérésnek. A mini közvélemény-kutatás eredményére történő esetleges hivatkozás alkalmával ezt mindenképpen figyelembe kell venni. Ez a véleménynyilvánítás névtelen, eredménye semmilyen más célt nem szolgál, mint a tájékoztatást, elegendő szavazat esetén a BALK cikkeiben alkalomadtán hivatkozni fogunk rá. Egy látogató csak egyetlen szavazatot adhat le.

Ha nem tetszenek a felkínált opciók, magad is adhatsz hozzá egy újabb válaszadási javaslatot. Ehhez kattints a megfelelő mezőbe, és kezdj el gépelni! Az általad felkínált javaslat szerkesztőségi jóváhagyást követően kerül a listára.

9

Továbbra is akadozik a balkáni országok uniós csatlakozása, bár verbális szinten szinte mindenki részéről meg van a jószándék

Mi a teendő?

1. Azonnali hatállyal minden balkáni országot fel kell venni az EU-ba

2. Mindenkivel meg kell kezdeni a csatlakozási tárgyalásokat

3. Csak azokkal kell megkezdeni a csatlakozási tárgyalásokat, akik megérdemlik

4. Egyetlen balkáni országot sem kell felvenni az EU-ba

5. Bosznia-Hercegovinát nem kell felvenni, mert előbb-utóbb úgyis szétesik

6. Egyik válasz sem tükrözi a véleményemet

7. Olvasói: Inkább meg kellene alapítani az EU-n kívüli Európát

If 'Other' is filled, checked answers are ignored.