Connect with us

Bosznia

Beleírt a szerződésbe: első fokon három évet kapott a volt boszniai védelmi miniszter

Avatar photo

Közzétéve:

A megjelenés dátuma

Hamisított szerződésekkel herdálta el a fegyvereket
Hamisított szerződésekkel herdálta el a fegyvereket. Selmo Cikotić korábbi boszniai védelmi miniszter most még szabadon távozhatott a rács mögül (Forrás: dnevnik.hr)
Értékeld ezt a cikket a szívecskék segítségével!
[Összesen: 0 Átlag: 0]

Hallgasd meg ezt a cikket!

A boszniai bíróság első fokon három év letöltendő szabadságvesztésre ítélte Selmo Cikotić volt védelmi minisztert, aki a hivatali hatalmával visszaélve módosított a Scout d.o.o. horvát fegyverkereskedő céggel megkötött szerződések tartalmán azok aláírását követően. A miniszteri machináció eredményeként a Scout a korábban megállapított vételár kifizetése után, az általa megvenni tervezettnél nagyobb mennyiségű, illetve jobb minőségű eszközöket kapott. Az ügy amiatt bír különös jelentőséggel, mert a zágrábi cég jóformán ócskavas áron vásárolta fel a boszniai hadsereg eszközparkjának jelentős hányadát, ami utóbb a céggel kapcsolatban álló fegyvernepperek útján Líbiában és Irakban kötött ki.

Több szerződésen is módosított

Selmo Cikotić korábbi védelmi miniszter, a bosnyák konzervatív Demokratikus Akciópárt (Stranka Demokratske Akcije, SDA) egyik erős embere ellen még 2021 decemberében indított büntető eljárásban megszületett az elsőfokú ítélet.

A mostani döntés alapján Cikotićot három év letöltendő szabadságvesztésre ítélték hivatali visszaélés miatt. Bár a volt miniszter vélhetően él a fellebbezéshez fűződő jogával, a most megszületett ítéletnek annyiban mégis van jelentősége, hogy a boszniai ítészek egy több mint tíz éve húzódó ügysorozatnak a végére akarnak pontot tenni Cikotić elmarasztalásával.

A védelmi tárcát 2006 és 2010 között, majd a biztonsági minisztériumot 2018 és 2022 között vezető Cikotić elleni ítélet azon alapszik, hogy a miniszter a hivatali hatalmával visszaélve, az arra jogosult felettes szervek jóváhagyása nélkül módosított több védelmi minisztériumi szerződést.

Ráadásul a furfangos ex-miniszter mindezt a dokumentumok aláírása után tette meg, oly módon, hogy a módosítás eredményeként a védelmi minisztérium nagyobb mennyiségű vagy jobb minőségű eszköz átadására vállalt kötelezettséget a vételár változatlanul hagyása mellett.

A bíróság megállapította, hogy a szerződési feltételek Cikotić általi nem mindennapi módosításaira kivétel nélkül a vételár kifizetése után került sor, és azok olyan jellegűek voltak, hogy a minisztériummal szerződő zágrábi bejegyzésű Scoutot hozták kedvezőbb helyzetbe. Ergo a miniszter a szerződések módosításával anyagi kárt okozott az általa irányított Boszniai Fegyveres Erőknek (Oružane Snage Bosne i Hercegovine, OS BiH).

Zavaros idők voltak

A Scouttal megkötött ügyletek miatti vádemelés tekintetében Cikotić 2021 decembere óta konzekvensen ártatlannak vallotta magát.

Az ügyészség által vizsgált szerződések kapcsán a védekezése során azt emelte ki, hogy az ügyletek jelentős részét még nem ő kötötte, mert azok még 2006 előtt születtek, amikor még meglehetősen zavaros időszakot élt meg a nyugat-balkáni Csodaország védelmi szektora.

Tudniillik, a boszniai háború 1995. évi lezárásától 2006-ig külön hadsereggel rendelkezett a boszniai Szerb Köztársaság és a bosnyák-horvát Föderáció.

Az említett szerződések célja az volt, hogy a boszniai konfliktus után fennmaradt indokolatlan készletek racionalizálása, vagyis csökkentése megtörténjen. A nyugat-balkáni régióban pedig a Scout volt az egyik legaktívabb magáncég az ex-jugoszláv katonai eszközök felvásárlása terén.

Dušanka Majkić, a boszniai parlament védelmi bizottságának korábbi tagja a Scouthoz köthető ügyletek parlamenti vizsgálata kapcsán jelezte, hogy az ezredfordulón a boszniai hadsereg jogállása körül uralkodó zűrzavar adhatott teret ilyen jellegű visszaéléseknek.

Kiemelte, hogy a parlamenti bizottság a Scout és az OS BiH két jogelőd hadserege között megkötött öt szerződést vizsgált meg. Ezek közül kettőt a szerb entitás hadserege, még hármat a föderációs haderő kötött meg, vagyis Cikotić nem működött közre azok létrejötténél.

A Scout felelőssége egy esetben sem merült fel, mert a cég mindig a szerződésnek megfelelően kifizette a vételárat. Aztán többet, illetve jobbat kapott annál, mint amire vágyott, illetve mint amire a szerződés egyébként vonatkozott.

Meg kell azonban jegyezzük, hogy a Majkić által említett szerződéseken felül is születtek ügyletek, amelyek közül már többnek az ellenjegyzője Cikotić kellett, hogy legyen, mivel ő töltötte be ezek keletkezésekor a miniszteri posztot.

Az ügy zavaros jellegét pont az adja, hogy 1998 és 2010 között a Scout a közvélemény által nem ismert számú és értékű szerződést kötött a Boszniai Fegyveres Erőkkel, illetve annak jogelődjeivel.

Ócskavas árát fizettek

A szerződések vizsgálata a fegyverek elképesztő mennyisége miatt terjedt ki arra, hogy az okozott anyagi kár mellett a dokumentumok módosítása eredményezhette-e a Boszniai Fegyveres Erők harcképességének veszélyeztetését, mert a Scout nem vásárolt kis mennyiségben.

Az egyik 2009. évi, Cikotić által tető alá hozott ügyletben a horvát cég 10 darab RAK-12 rakétavető rendszer mellett húszezer db (!) 128 mm-es rakéta lövedéket vásárolt meg. A vételár 1,2 millió USD összeg volt.

A fegyverpiaci árakban és az amerikai dollár vásárlóértékének változásában kevésbé jártas olvasóknak sokkal többek mond, egy 2003-as szerződés, amely szerint a boszniai Szerb Köztársaság hadserege és a Scout között keletkezett, 3500 USD összegért adták el a működőképes 122 mm-es tarackok darabját, 5000 USD-ért pedig az addigra igencsak viharvert T-34 harckocsikat, míg 2000 USD összegért keltek el a szovjet licence alapján készült páncélozott csapatszállító járművek.

Utóbbiakért a Scout lényegében az ócskavasárat fizette ki. Az így értékesített eszközök pontos mennyisége nem ismert, azonban a szerződés összértéke 3,5 millió USD volt, ami alapján könnyen lehetséges, hogy a zágrábi cég majd 1000 darab harcjárművet és löveget vásárolt meg a Boszniai Fegyveres Erőktől csak ennek az egy szerződésnek a keretében.

Az ítélet alapján Cikotić az említett ügyletekkel összesen 9,7 millió boszniai konvertibilis márka, vagyis mintegy 4,9 millió euró összegű kárt okozott azzal, hogy módosításokat eszközölt a szerződésekben.

A Scout továbbra is követel

Meg kell említeni, hogy maga a Scout sem volt könnyű helyzetben a boszniai partnerekkel való szerződések érvényesítését tekintve. A zágrábi cég többször járt úgy, hogy a vételár kifizetését követően a vele szerződő boszniai hadsereg csak részben adta át azokat az eszközöket, amelyekre a megállapodás kiterjedt.

Cikotić minisztersége alatt igyekeztek a Scout aktuálissá vált követeléseinek eleget tenni, azonban így is voltak olyan tételek, amiket a horvát vevő már majd egy évtizede kifizetett, azonban a kérdéses eszközök egy része még mindig valamilyen boszniai katonai raktárban volt.

2013-ban a Scout megelégelte a helyzetet, és több pert indított a követelései érvényesítése érdekében. Ezekben az ügyekben a boszniai bíróság több esetben rendelt el végrehajtást a Boszniai Fegyveres Erők ellen.

Nagy port kavart a boszniai közéletben, hogy a Cikotić ellen elsőfokon meghozott ítélet kihirdetését megelőzően pár nappala a Scout újabb pert nyert a Boszniai Fegyveres Erők eszközeinek karbantartását végző Tehničko-remont Zavod nevű cég ellen, aminek a vezetői közül több személyt utóbb el is marasztaltak a megvásárolt eszközök átadásának elmaradása miatt.

Sőt, a Scout a jogerős ítéletben foglaltaknak végrehajtó útján akart mielőbb érvényt szerezni, így a tuzlai törvényszék által delegált végrehajtó közreműködésével a boszniai hadsereg illetékesei kötelesek voltak a zágrábi cégnek átadni egy 1998-ban megkötött szerződés alapján értékesített, de birtokba adni elmulasztott harceszközöket.

A konkrét követelés ezúttal sem volt kispályás, mert a 26 db ZIS-2 páncéltörő ágyú mellett 3,3 millió 7,62 mm-es gépkarabély-lőszerre terjedt ki. Az Istraga.ba értesülése szerint 2023 elején is végrehajtás útján került a Scout birtokába jelentős mennyiségű fegyver a bihácsi laktanya anyagellátó részlegétől.

Arra vonatkozóan nem állt rendelkezésre információ, hogy a zágrábi cég még hány szerződés alapján tervez végrehajtást indítani a boszniai hadsereggel szemben.

Kik ezek a cserkészek?

Az 1980-as években alapított Scout már több évtizede komoly szereplő a nyugat-balkáni fegyverkereskedelemben. A cég tulajdonosa a horvát Gordan Peranec az Istraga boszniai oknyomozó portál szerint kapcsolatban állt a 2010-es években a brit Gary Hyde-dal, akit az USA-ban illegális fegyverkereskedelem miatt hét évnyi börtönbüntetésre ítéltek.

Hyde tevékenysége kapcsán annyi ismert, hogy az ezredfordulót követő években több tízezer jugoszláv eredetű kalasnyikov gépkarabélyt juttatott el Irakba és Líbiába.

Peranecet összefüggésbe hozták az említett termékek értékesítése kapcsán a szerbiai illetőségű Slobodan Tešićtyel, aki egyebek mellett a Tenex és a Moon Storm Enterprise Agency Ltd. nevű cégek tulajdonosa volt.

A szerbiai diplomata útlevéllel és a Szerb Haladó Párthoz köthető feleséggel rendelkező Tešić komoly boszniai ismeretségi körrel bír, már csak amiatt is, mert a Közép-Boszniai Kantonban lévő Kiseljakban született.

Tešić a nemzetközi fegyverbiznisz magasabb szférájában játszik, mint a Peranec család. A libériai, jemeni és líbiai üzletei miatt az USA illetékesei még 2019-ben szankciós listára helyezték. Ennek ellenére aktívan közreműködik a szerbiai fegyverek külföldi értékesítésében.

A horvát jutarnji.hr-nek adott 2019-es interjúban Gordan Peranec, a Scout alapítója túlmisztifikált tevékenységnek minősítette a fegyverkereskedelmet, mint a családi cég alaptevékenységét. Utóbbi szerinte a horvát gazdaság második legfontosabb ágazata, a turizmus után.

Helez szerint a Scout jót tett velük

A boszniai közvéleményt újabban a szerb paramilitáris tevékenységgel riogató Zukan Helez jelenlegi boszniai védelmi miniszter a Cikotić elleni ítélet meghozatalára nem reagált ugyan, azonban a Scout javára foganatosított tuzlai végrehajtás miatt kénytelen volt megszólalni.

A védelmi miniszter a fegyverek horvát kézbe kerülése miatt fokozódó népharagot azzal a sajátos érvvel kísérelte meg mérsékelni, hogy a Scout birtokába átadott páncéltörő ágyúk matuzsálemi kort értek meg, a lőszerek pedig nem a NATO szabvány szerintiek voltak, így még szinte a Scout tett szívességet, hogy azokért korábban fizetett, és elszállította őket, így nem kellett azokat megsemmisíteni, ami szintén költséggel járt volna.

Helez jelezte, hogy a bíróság egy 1998-as szerződési kötelezettség elmaradt részének teljesítésére kötelezte a boszniai haderőt, aminek eleget kellett tenniük, arról azonban ő sem számolt be, hogy a jövőben várható-e még fegyverek vagy lőszerek átadása a horvát cég részére.

Értékeld ezt a cikket a szívecskék segítségével!
[Összesen: 0 Átlag: 0]
QR Code

Küld el ezt a cikket e-mailben

Ehhez kattints ide

Meteorológia



Követés a Facebookon

B.A. Balkanac

Balkanac

Magyarország

Románia

Szlovákia

Három nap legjava