Még egy kicsi, és itt a karácsony + a magyar Vukovár

Đurđával, a héteszű bejárónőnkkel, minden második csütörtökön szoktuk megbeszélni a világ sorát. Sopánkodunk, mérgelődünk, de rendre oda lyukadunk ki, hogy túl öregek vagyunk mi ehhez az izéhez. A nép gyermeke így két porszívózás között azt nehezményezte, hogy Plenković miniszterelnök átment Vučićba – mármint Aleksandar Vučićba -, és azt találta kijelenteni, hogy amikor a zágrábi könyvvásáron, az Interliberen járt, egy szlavónbródi kislány odament hozzá és megköszönte az ebédet. A sztori lényege, hogy a kormány a tanév kezdetén bevezette az ingyenes étkezést az általános iskolákban, így kerülhetett sor rá, hogy az ifjú hölgy megköszönje a gondoskodást. – Ja. Biztos pont úgy volt – pukkaszkodott Đurđa és csípőre tett kézzel ágált a miniszterelnök ellen. – Mert mi mind hülyék vagyunk, csak ők az okosak… Tudja, hogy mit kapnak a gyerekek? Egy kiflit, vagy egy almát! – Miután mi a BALK-nál objektivitásra törekszünk, bedobtam az ellenvetést, hogy ez éppen egy almával vagy kiflivel több, mint amennyit eddig kaptak, és ez használt valamicskét. Đurđa még morgott valamit, hogy nem kellene azért ilyesmit mondani, választások ide vagy oda, majd elpályázott portörlés vagy egyebek céljával. De előbb még tető alá hoztunk egy fontos konszenzust: az idő ismét elszaladt, azt sem tudjuk, hova?

Betlehem és a fehér karácsony

Ha az embernek a naptárra téved a szeme, rádöbbenhet, hogy Karácsonyig már csak alig egy hónap, pár hét maradt hátra, és istenbizony, még egy év elmúlt, csak úgy, hogy szinte észre sem vettük.

Különben, ha már Đurđát emlegettem, az ő megállapítása volt, ha jól emlékezem tavaly ilyenkor, hogy mit szenvedünk mi a fehér karácsonnyal, amikor Betlehemben nem volt hó, sem Jézus születésnapján, sem máskor. Ehhez csak annyit fűznék hozzá, hogy az idén Betlehemben nemcsak hó, de Karácsony sem lesz.

Kapcsolódó cikk

MANTALA, FRITULA ÉS BUCOLAJ: Karácsonyi disznó és hizlalt pulyka, avagy rövid ízelítő a horvát gasztronómiából

A betlehemi önkormányzat munkatársai bejelentették, hogy a mártírok tiszteletére és a gázai népükkel való szolidaritásból leszerelik a városrészekben több éve felállított karácsonyi díszeket, és eltávolítanak minden ünnepre utaló jelképet. Ezt maga az önkormányzat írta a Facebookon.

Keresztény már egy jóideje gyakorlatilag nincs a városkában, a kimutatások öt darab ilyenről tudnak. 1995 előtt Betlehem 80%-a keresztény volt. A drámai csökkenés azután következett be, hogy a Palesztin Hatóság átvette az irányítást a város felett.

A palesztinok ugyanakkor azt állítják, hogy a keresztények eltűnése az izraeli etnikai tisztogatás, vagyis a zsidó telepesek érkezésének a következménye, akik elveszik a földet tőlük.

Ám hogy kicsit újságírással is foglalkozzunk, ne csak a sztorizással, hírül adjuk, hogy megemlékeztek az Eszék melletti Szentlászló elestének 32. évfordulójáról.

Szentlászló, a magyar Vukovár

Szentlászló ostroma 152 napig tartott, egészen 1991. november 24-éig, amikor a megmaradt védők és civilek kitörtek a településről, Vukovár elfoglalása után. Szentlászló védelmében 48 katona és civil halt meg.

Az elesettek emlékére emelt emlékműnél a családtagok mellett koszorúzott Tomo Medved miniszterelnök-helyettes, a horvát veteránok minisztere, Jankovics Róbert magyar kisebbségi parlamenti képviselő, a HMDK elnöke, valamint az állami, megyei és helyi hatóságok küldöttségei, Magyarország nagykövetsége, a horvát hadsereg, továbbá a honvédő háború veteránjai.

– Népünk kollektív tudatában Szentlászló nagyon is jelen van, mert a települést egyesült erőkkel védték a horvát és a magyar nemzet tagjai, akik ma is itt élnek. Hiszem, hogy a jövő generációi ugyanígy hálát és tiszteletet fognak érezni az elesettek iránt, mert ez az alapja annak a szabadságnak, amelyben élünk

– mondta Medved miniszter.

Együtt védték Szentlászlót

Jankovics Róbert, a horvátországi magyar kisebbség országgyűlési képviselője kijelentette, Szentlászlón minden évben emlékezni kell arra a hatalmas áldozatra, amelyet az itt élő magyar közösség hozott a szabad és független Horvátországért.

– Az elmúlt évben elkezdtük visszafizetni ezt az adósságot Szentlászlónak, mert épül az emlékmúzeum, amelyet jövő júliusban nyitunk meg. Ugyanakkor megjelent Kocsis László, a város akkori védelmi parancsnokának “Laslovo 152” című könyve, amely a jövő generációi számára is elmagyarázza, mi történt Szentlászlón és hogyan nézett ki a település ostroma

– mutatott rá Jankovics.

A kincstári szövegeken túl, csak annyit teszünk hozzá, hogy a szentlászlóiak nyomasztó túlerő ellen védekeztek, amíg lehetett, s hogy a 152 napig tartó ostrom folyamán a települést a szerb erők gyakorlatilag a földdel tették egyenlővé.