Magyarország és Észak-Macedónia koordináltan lép fel a bolgár tranzitdíjak emelése ellen

A cikk meghallgatása

Koordinált fellépésről egyezett meg Magyarország és Észak-Macedónia a földgáz szállítására vonatkozó tranzitdíj Bulgária általi emelésének ügyében, hogy a lépés egyik ország energiaellátását se sodorhassa veszélybe – jelentette be Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter csütörtökön Szkopjéban. Az MTI jelentése szerint a tárcavezető az észak-macedón kollégájával, Bujar Osmanival közösen tartott sajtótájékoztatón arról számolt be, hogy az energiabiztonság minden ország számára kritikus fontosságú, az ellátás garantálása nemzeti hatáskör, nemzeti kötelesség.

A tranzitdíj emelése “ellenséges lépés”

Szijjártó szerint világossá kell tenni, hogy senkinek semmilyen joga nincsen arra, hogy veszélyeztesse egy másik ország energiaellátásának biztonságát.

Ezért Bulgária legutóbbi lépése, amellyel ultimátumszerűen megemelték a Magyarországra, Szerbiába és Észak-Macedóniába szállítandó földgáz tranzitdíját, ellenséges lépés

– közölte a magyar tárcavezető hozzátéve, hogy ezt minden egyeztetés nélkül hozta meg Szófia, ami szerinte ugyancsak elfogadhatatlan, mert ez a lépés veszélyezteti Szerbia, Észak-Macedónia és Magyarország biztonságát, amire senkinek sincs joga.

Magyarország természetesen készen áll arra, hogy az európai uniós keretek között megadja a kellő súlyú választ erre az ellenséges lépésre

– szögezte le Szijjártó, aki kiemelte, hogy a kormány már meg is tette az első lépést azzal, hogy hétfőn kötelezettségszegési eljárás indítását kérte az Európai Bizottságtól Bulgáriával szemben, s amennyiben szükséges, kész arra, hogy további lépéseket is tegyen ebben az ügyben.

Szijjártó Péter gyakran jár Skopjéba Bujar Osmanihoz (Forrás: Facebook)

Megállapodtunk, hogy az észak-macedón és a magyar kormány konzultál és folyamatosan koordinálja egymással azokat a lépéseket, amelyeket annak érdekében teszünk, hogy egyikünk energiaellátását se veszélyeztethesse Bulgária ezzel a döntéssel

– tájékoztatott a magyar külgazdasági és külügyminiszter, aki arra is kitért, hogy az Európai Unió ma súlyos kihívásokkal néz szembe, és ezekre rossz válaszok születnek, ráadásul a kontinens versenyképessége bezuhant az ukrajnai háború miatt is.

A józan ész és a Balkán magasztalása

A magyar külgazdasági és külügyminiszter ismeri az Európai Unió gyengülése elleni gyógyszert is, miután az általa felállított diagnózis szerint az EU sokat gyengült az utóbbi időben. Szerinte úgy lehetne megállítani ezt a gyengélkedést, ha visszatérnének végre a józan észhez.

A józan észhez való visszatérés első lépése az lenne, hogy belássuk, hogy az Európai Uniónak szüksége van a Nyugat-Balkánra

– jelentette ki Szijjártó, aki itt a Balkán magasztalásába kezdett.

Be kellene látni, hogy az Európai Uniónak szüksége van arra a lendületre, arra a friss energiára, arra a tenni akarásra, arra a gyors fejlődésre, ami a Nyugat-Balkánból jön

– tette hozzá a magyar tárcavezető, majd leszögezte, hogy az EU bővítését ezért haladéktalanul fel kell gyorsítani, aminek az is része, hogy azonnal és haladéktalanul meg kell kezdeni a valódi tárgyalásokat Észak-Macedóniával, amit minél előbb végig is kell vinni.

A miniszter sérelmezte, hogy még mindig vannak olyan tagállamok, amelyek ezt a folyamatot “lassítják, gáncsolják, akadályozzák” ezt a folyamatot. Ezzel kapcsolatosan felháborítónak nevezte, hogy Bulgária például heteken keresztül blokkolta a Szkopjének kiküldendő levelet.

Ez elfogadhatatlan. Észak-Macedónia tizennyolc éve tagjelölt. Tizennyolc év tagjelöltség a csatlakozási tárgyalások valós megkezdése nélkül egész egyszerűen tiszteletlenség egy nemzettel szemben

– húzta alá Szijjártó, aki szerint mindez ráadásul teljességgel ellentétes a közösség érdekével, a tárgyalások akadályozása nyomán ugyanis komoly csorbát szenved az EU hitelessége is.

Tehát mi, amikor majd átvesszük az Európai Unió elnökségét, minden erőnket latba fogjuk vetni annak érdekében, hogy a Nyugat-Balkán csatlakozása, és így Észak-Macedónia csatlakozása is minél gyorsabban megtörténjen

– mondta Szijjártó Péter, aki végezetül a Magyarországon tartózkodó volt észak-macedón miniszterelnök, Nikola Gruevszki kiadatásával kapcsolatos kérdésre válaszolva azt hangoztatta, hogy ez semmiképpen nem minősíthető külpolitikai ügynek, a kormány nem tud és nem is akar beleszólni a jogi eljárásokba, erről a mostani tárgyalásokon sem volt szó.

Mit mit mondott Osmani?

Bujar Osmani a bulgáriai tranzitdíjak megemelését “illegális adónak” minősítette, amely nem áll összhangban az európai uniós szabályokkal, s ellentétes a kontinens gazdasági érdekeivel. Aláhúzta, hogy fontos az összehangolt közös fellépés ezen a téren, valamint az ügy megvitatása az EU-val.

Kapcsolódó cikk

TISZTESSÉGTELENEK: Szijjártó szerint “tisztességtelenség” a macedón csatlakozási tárgyalások elmaradása

Emellett a két állam kapcsolatait méltatta, rámutatva, hogy mára Magyarország Észak-Macedónia tizedik legfőbb kereskedelmi partnere, valamint a nyolcadik legnagyobb beruházója, ezért derűlátóan nyilatkozott az együttműködés jövőbeli további fejlesztésével kapcsolatban is.

Hangsúlyozta, hogy Budapest mindig kiállt hazája EU-integrációs törekvései mellett, és ebből a szempontból fontos lehet a jövő évi magyar európai uniós elnökség is.

Osmani reméli, hogy a nyugat-balkáni növekedési terv alapján az Európai Unió a jövő március elején átutalja az Észak-Macedóniának szánt első összeget.

Mini közvélemény-kutatás

Az alábbi közvélemény-kutatás csak a BALK olvasóinak véleményét tükrözi, és semmiképpen sem tekinthető átfogó, reprezentatív felmérésnek. A mini közvélemény-kutatás eredményére történő esetleges hivatkozás alkalmával ezt mindenképpen figyelembe kell venni. Ez a véleménynyilvánítás névtelen, eredménye semmilyen más célt nem szolgál, mint a tájékoztatást, elegendő szavazat esetén a BALK cikkeiben alkalomadtán hivatkozni fogunk rá. Egy látogató csak egyetlen szavazatot adhat le.