Connect with us

Albánia

TISZTESSÉGTELENEK: Szijjártó szerint „tisztességtelenség” a macedón csatlakozási tárgyalások elmaradása, egyébként is kellene már valami siker

Avatar photo

Közzétéve:

A megjelenés dátuma

szijjarto oszmani
?c=28513&m=1380644&a=438898&r=&t=html
Olvasási idő: 2 perc

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter Szkopjéban járt, hogy tájékoztassa az ottani vezetőket az uniós külügyi tanács múlt heti ülésének eredményeiről. A magyar külgazdasági és külügyminiszter Szkopjéban úgy nyilatkozott, hogy „tisztességtelenség” Brüsszel részéről az észak-macedón európai uniós csatlakozási tárgyalások megkezdésének elmaradása, miután az ország már minden szükséges intézkedést meghozott ennek érdekében. Bujar Osmani, Észak-Macedónia albán származású külügyminisztere nagy magabiztossággal kijelentette: nem az a kérdés, hogy az ország csatlakozik-e az Európai Unióhoz, hanem inkább csak az, hogy ez mikor történik meg.

Magyar követelés

A magyar külgazdasági és külügyminiszter helyi kollégájával, Bujar Osmanival tartott sajtótájékoztatóján hangsúlyozta, hogy az EU-s szakminiszterek előző heti ülésén „gyakorlatilag ismét cserben hagyták a Nyugat-Balkánt”, ugyanis még mindig nem indulhattak meg a csatlakozási tárgyalások Észak-Macedóniával, miközben erről már másfél évvel ezelőtt döntés született.

Szijjártó úgy fogalmazott, hogy ha Magyarországon múlna, akkor a csatlakozási tárgyalások már rég megkezdődtek volna Észak-Macedóniával, vagyis az eddigi magyar nyilatkozatok alapján, ha Magyarországnak döntő szava lenne Európában, akkor Szerbia már az EU tagja lenne, Észak-Macedóniával pedig már folynának a tárgyalások a belépésről.

A magyar tárcavezető szerint a késlekedés rontja az unió hitelét a régióban, és egyúttal károsnak és veszélyesnek nevezte a jelenlegi helyzetet, amely ellentétes az EU érdekeivel mind biztonsági, mind gazdasági szempontból

Az a szomorú kép kezd kialakulni, hogy az EU Nyugat-Balkán-politikája leegyszerűsödik kioktatásra, leckéztetésre és szankciókra

– fogalmazott Szijjártó Péter, aki leszögezte, hogy Magyarország továbbra is követeli a csatlakozási tárgyalások haladéktalan megkezdését Észak-Macedóniával és Albániával, s mindent meg fog tenni ennek elérése érdekében.

Úgy vélekedett, hogy az Európai Unió történelmi kihívásokkal néz szembe, ezért kellene már „valami siker, valami pozitívum”, és a bővítés ennek a lehetőségét kínálja.

Tisztelettel kérjük Bulgáriát, hogy a saját szempontjukból mindenképp indokoltnak vélt nemzeti szempontjaikat a tárgyalási folyamat során érvényesítsék, ne a tárgyalási folyamat blokkolásával

– mondta a macedón csatlakozási tárgyalásokat mostanában akadályozó szomszédos állam szerepére utalva.

A miniszter ezután rámutatott, hogy Észak-Macedónia a nyugat-balkáni migrációs útvonalon fekszik, ezért rendkívül fontos szerepe van az illegális bevándorlás megállításában, és miután a nyomás várhatóan erősödni fog a következő hónapokban, szoros együttműködésre van szükség.

Ezzel kapcsolatban bejelentette, hogy január elején 30 fős magyar rendőri egység érkezik az országba, hogy segítséget nyújtsanak a déli határok védelmében.

Indokolatlan magabiztosság

Bujar Osmani azt hangoztatta, hogy a lassú folyamat ellenére kitartanak az európai integráció célkitűzése mellett, különösen mivel az a térségbeli válságok megakadályozását is szolgálja.

Kiemelte, hogy országa folytatja a reformokat, illetve rendezni kívánja a nyitott kérdéseket a szomszédos államokkal, így Bulgáriával is, amelynek új kormányától európai hozzáállást remélnek.

Bulgária az Európai Unió tagja, és ezért elvárjuk tőlük, hogy az új kormány európai módon viszonyuljon az európai kérdésekhez, miután a NATO-ban már sikerült bizonyítani, hogy Észak-Macedónia készen áll a kétoldalú kérdések tisztázására

– jelentette ki Osmani, aki megköszönte a magyar segítséget az uniós csatlakozási folyamatban és a migránskérdés kezelésében is.

?c=4784&m=1603755&a=438898&r=&t=html




Albánia

Vonattal Albániából Budapestre és Budapestről Albániába

Avatar photo

Közzététel:

a megjelenés dátuma

ALBÁN VASÚT: Van hova fejlődni (Forrás: Facebook, Albán Vasutak)
ALBÁN VASÚT: Van hova fejlődni (Forrás: Facebook, Albán Vasutak)
hajnalcsillag 728 ?c=4784&m=0&a=438898&r=KarlOveKnausg%C3%A5rd%3AHajnalcsillag&t=pi
Olvasási idő: 2 perc

El lehet-e jutni vonattal Albániába, vagy ez a „fából vaskarika” kategóriába tartozik. Miután Albánia – amelynek partjait két tenger mossa – lassan felkerül a magyar és nemcsak a magyar nyaralók térképére, ez a kérdés jogosan merül fel, miközben a balkáni országban is folynak az építkezések, amelyekkel a turistákat szeretnék becsalogatni: elég például a komoly arab befektetéssel épülő „Durrës Yacht & Marina” projektre gondolni. Ehhez kapcsolódhat a Durrës és Budapest közötti vasúti kapcsolt megteremtése, ami persze nem ma lesz, de a türelmesebbek kivárhatják.

Újjá kell építeni

Az albánok hamarosan vonattal utazhatnak Durrësből és Tiranából Belgrádba vagy Budapestre, és ez fordítva is igaz lehet, ám a Balkánon a „hamarosan” időhatározót érdemes úgy értelmezni, hogy ettől kezdve bármikor, de lehet, hogy soha.

Vonattal nem lehet körbejárni Albániát

Vonattal nem lehet körbejárni Albániát (Forrás: Albán Vasutak)

Albániában ehhez fel kell újítani a Durrës és Tirana közötti szakaszt, valamint a Rinas repülőtérre vezető vonalat, ezen a téren azonban most még csak az első lépéseknél tartanak.

A beruházás nem csak a tenger és a turisták miatt fontos, a vasútépítés ugyanis olyan területekre terjed ki, amelyeken Albánia lakosságának csaknem a fele él, és jelentős gazdasági érdekek is kötődhetnek hozzá.

Az albán kikötővárost a fővárossal összekötő vonal 1947-ben épült, és nem csak az a probléma, hogy nem kompatibilis az uniós szabványokkal, hanem az is, hogy az eltelt hosszú idő „amortizálta és igencsak megrongálta” a vasútvonal számos elemét.

Leonard Jani, az Albán Vasúti Főigazgatóság tanácsadója példaként a limuthi híd 2004-es összeomlását hozta fel, ahol szerencsére személyi sérülés nem történt.

A teljes pálya minden eleme az Európai Uniós szabványok szerint valósul meg

– mondta a vasúti szakember, aki közel 50 éve dolgozik a HSH-nál (Hekurudha Shqiptare – Albán Vasutak).

Szerinte a Durrës és Tirana közötti vonal nem változik, maradnak ugyanazok a megállók, viszont minden állomás újjáépül a mai kor igényeit kielégítő várótermekkel és kapcsolódó helyiségekkel.

A jól ismert hidakat, mint a Limuth és Erzen, a Rrashbulli alagút bejáratánál, valamint a tiranai hidakat a nulláról építjük újra, de ugyanott maradnak, ahol most is vannak

– mondta a vasúti tanácsadó, hozzátéve, hogy a megbízott görög cég által kidolgozott projekt alapján a Durrës-Tirana közötti menetidő az eddigi 65-70 percről a nem is olyan távoli jövőben 22-25 percre rövidül, ennyi idő alatt lehet majd vonattal leérni a tengerre.

A vonalon közlekedő szerelvények tervezett sebessége 120 km/h lesz, de a valóságban aligha haladják meg a 80 km/órás átlagot.

Lesz kerítés és felsővezeték is

A pálya területének nagy részét dróthálókkal és korlátokkal „szigetelik el” a lakóközpontoktól, Albániában ez eddig nem volt gyakorlat a vasutak mentén.

A vasúti elektromos felsővezeték építésének 2024. végi befejezése ezen a szakaszon csak a kezdete a vasúti villamoshálózat megteremtésének.

Tiranai vasútállomás

Tiranai vasútállomás (Forrás: Wikipédia)

Az áruszállításra összpontosítva Leonard Jani elmondta, hogy a Durrës-Tirana vasútvonalon található Sukthi állomás kapcsolódik a helyi üzemanyagkikötőhöz és az újonnan épülő Porto Romano teherkikötőhöz.

Az újjáépülő vasúthálózat kikötői csatlakozása az Albániába importált üzemanyagok, valamint a különféle áruk szállítását és elosztását is elősegíti, de szerepet játszhat a nemzetközi fuvarozásban is.

Leonard Jani a HSH stratégiájára utalva elmondta, hogy a Durrës-Tirana vonal után tervezik a vasút felújítását a montenegrói határig, ami által az albán vasutak csatlakoznának a nyugat-balkáni hálózathoz.

Montenegrói oldalon létezik vasút az albán határig, így az albánok rácsatlakozhatnak a Belgrád-Bar vonalra, amely a montenegrói tengerparttal köti össze a szerb fővárost, és miután épül a Budapest-Belgrád vasútvonallal, már csak idő kérdése, hogy a magyar turisták mikor utazhatnak vonattal az albán tengerpartra.

Csak győzzük kivárni!

hajnalcsillag 728 ?c=4784&m=0&a=438898&r=KarlOveKnausg%C3%A5rd%3AHajnalcsillag&t=pi




Az olvasás folytatása

Albánia

Csökkentenék az albániai állampolgárok illegális bevándorlását Nagy-Britanniában

Avatar photo

Közzététel:

a megjelenés dátuma

Írta

Albániai migránsok
Albán-brit mosolyparádé Londonban, ahol Rishi Sunak bit miniszterelnök fogadta albán kollégáját, Edi Ramát (Forrás: brit kormány)
tolnai otto szemeremekszerek 3 728 ?c=4784&m=0&a=438898&r=TolnaiOtt%C3%B3%3ASzem%C3%A9rem%C3%A9kszerek3
Olvasási idő: 3 perc

Az illegális albániai bevándorlók miatt hetekig tartó szóváltás folyt Edi Rama albán és Rishi Sunak brit miniszterelnök között, akik végül megállapodtak abban, hogy együttműködnek a probléma megoldásán. Erre Edi Rama most befejeződött két napos londoni látogatása alkalmával került sor. Becslések szerint az év eleje óta több mint 11 000 albán kelt át a La Manche-csatornán, amely elválasztja Franciaországot az Egyesült Királyságtól.

Néhány romlott alma

A kérdés feszültté tette az Egyesült Királyság és Albánia viszonyát; miközben Sunakra különösen nagy nyomást gyakorol a brit bulvársajtó, és ennek következtében sokan követelik tőle, hogy tegyen többet az illegális migráció és a szervezett bűnözés elleni küzdelem fokozása érdekében.

Albán kollégája, Edi Rama ugyanakkor bírálta egyes brit politikusok riasztó és gyakran lázító retorikáját. A BBC-nek nyilatkozva Rama megvádolta Suella Braverman brit belügyminisztert, hogy „gyalázatos” megjegyzéseket tett az albánokra, amivel mélypontra taszította a két ország közötti kapcsolatokat.

Braverman tavaly novemberben „sok albánt” azzal vádolt meg, hogy „visszaélnek Nagy-Britannia modern rabszolgatörvényeivel”, és „inváziónak” minősítette az albánok rekordokat döntő tavalyi bevándorlási hullámát.

Rama azt mondta, hogy a Braverman és más miniszterek által használt nyelvezet azt a benyomást keltette, hogy minden albán bűnöző, és hozzátette, hogy „néhány romlott alma”” nem határozza meg egy nemzet jellemét.

A higgadt modoráról ismert Sunak figyelmen kívül hagyta az albán kötekedési szándékot, és azokra a területekre összpontosított, amelyekben egyetértenek, a Twitteren pedig közzétett egy képet, amelyen Ramával együtt „mosolyparádét tartanak”, kiemelve, hogy közösen sürgetik a két ország közötti kapcsolatok kiszélesítését és elmélyítését.

Együttműködés az albán migráció visszaszorítására

Az albán miniszterelnök és kollégája ennek szellemében ígéretet tett arra, hogy az általuk képviselt két ország a továbbiakban együttműködik a Nagy-Britanniába irányuló albán migráció kérdésében.

A brit kormány közleménye szerint a két vezető üdvözölte az eddigi előrehaladást, december óta ugyanis körülbelül 800 illegális migráns tért vissza Albániába, és elégedetten nyilatkozott a szervezett bűnözés elleni fellépésről, valamint arról az új brit iránymutatásról, amely Albániát „biztonságos országnak” minősítette.

Ezzel párhuzamosan egy most kötött albán-brit megállapodás értelmében hazaküldik az Egyesült Királyságban fogvatartott összes albán bűnözőt, ha ennek nincsenek jogi akadályai.

Kiutasításra csak azok „jogosultak”, akiket legalább 12 hónapos börtönbüntetésre ítéltek, ugyanakkor megjegyzendő, hogy az albánok tízszer nagyobb valószínűséggel kapnak szabadságvesztést a szigetországban, mint egy brit átlagember.

A brit kormány bejelentette, hogy a jövő hónap végéig közös munkacsoportot alakítanak, amely felméri az albániai börtönkapacitásokat annak érdekében, hogy mindenkit „hazapateroljanak”, akit csak lehet.

Tavaly év végén Angliában és Walesben 1336 albán volt börtönben, ők alkotják a legnagyobb külföldi börtönpopulációt Nagy-Britanniában.

Megállítanák a csónakázást a csatornán

A brit kormány már a parlament elé terjesztette a „„Stop the Boats”” törvényjavaslatot az illegális migráció visszaszorítására, amely sok esetben az albánokat is érinti, akik kishajókkal és csónakokkal kelnek át a csatornán.

Az új törvényjavaslat megkönnyítené a brit hatóságok számára az illegálisan érkező személyek őrizetbe vételét és kitoloncolását.

Albániai állampolgárok

A brit miniszterelnök ezzel a kreatív megoldással utalt a franciákkal kötött megállapodásra (Forrás: Facebook, Rishi Sunak)

A migráció megállítása érdekében a brit miniszterelnök március első felében Párizsba utazott, és találkozott Emmanuel Macron francia államfővel, akivel megállapodott, hogy közösen lépnek fel a csatornán keresztük Nagy-Britannia felé tartó, és bevándorlási céllal történő hajókázásokkal szemben.

Sunak a találkozót követően úgy fogalmazott, hogy sikerült egy nagy lépést tenniük előre abban, hogy „francia szövetségeseikkel és barátaikkal” együttműködjenek ebben a kérdésben.

Az Egyesült Királyság belügyminisztériuma közben közölte, hogy a „Stop the Boats” kampányt szabályozó jogi dokumentum tartalmaz egy új kitételt, amely alapján felgyorsítják az albánokkal, illetve az albán állampolgárokkal kapcsolatos ügyek feldolgozását.

A tárca szóvivője ugyanakkor elmondta, hogy a brit kormány nagyra értékeli az Egyesült Királyságban élő albán közösséget, és továbbra is üdvözli azt a sok albánt, akik legálisan utaznak az Egyesült Királyságba, és jelentősen hozzájárulnak a brit társadalom felvirágoztatásához.

A brit belügyminisztérium megjegyezte, hogy Albánia biztonságos ország, ezzel szemben azt tapasztalják, hogy sok albán állampolgár az életét kockáztatja azzal, hogy veszélyes és szükségtelen illegális utazásokat tesz az Egyesült Királyságba, ami jelentős terhet jelent a brit menekültügyi rendszerre.

?c=5941&m=425294&a=438898&r=&t=html




Az olvasás folytatása

Meteorológia

KÖVETÉS

Napi hírlevél


A szerző cikkei

B.A. Balkanac

Balkanac

Letöltések

Könyvek a Lírától

Utazás

Nyári feltöltődés Hajdúszoboszlón!

Hirdetés

A BALK a világban

Tíz nap legjava

Spelling error report

The following text will be sent to our editors: