Észak-Macedónia és az uniós tagság: újabb alkotmánymódosításra lesz szükség?

Átadták az Európai Bizottság éves jelentését Észak-Macedóniának, a bizonyítvány jó, de marad az osztályismétlés

Állítsd be a Google‑t, hogy a BALK mindig kéznél legyen!

November 4-én mutatta be az Európai Bizottság a 2026-os bővítési csomagját, ebben a csatlakozásra váró tagjelölt országok előrehaladását értékelte. Észak-Macedónia esetében a dokumentum szerint Brüsszel felismerte az ország elhivatottságát és erőfeszítéseit.

„Eljött az ideje, hogy az ország kihasználja a kínálkozó lehetőségeket” – fogalmazott Michalisz Rokasz EU-nagykövet, miután átadta az éves jelentést a macedón miniszterelnöknek. Észak-Macedónia jelentős előrelépést mutat a reformok végrehajtásában, ugyanakkor kulcsfontosságú lenne az alkotmány módosítása – áll a dokumentumban.

EU-bővítés: Észak-Macedónia a jó tanulók között

Észak-Macedónia a tavalyinál kedvezőbb értékelést kapott az előrehaladásról szóló jelentésben. Brüsszel jelentős előrelépést állapított meg a reformprogram végrehajtásában.

„Az ország a legjobb eredményeket elérők között szerepel a Nyugat-Balkáni Reform- és Növekedéstámogató Eszköz keretében. Az igazságszolgáltatás területén történt némi előrelépés, ugyanakkor a korrupció elleni küzdelemben változatlan a helyzet” – írják.

Kapcsolódó cikk

Mickoszki „láthatatlan frontja” Pireusz és Budapest között

A jelentés 2025-re 3,5 százalékos gazdasági növekedést, valamint a munkanélküliségi ráta 12,5 százalékról 11,7 százalékra történő csökkenését rögzíti.

A macedón kormány álláspontja szerint az európai integrációnak továbbra is egyértelmű szabályokon, kiszámítható folyamaton és kölcsönös bizalmon kell alapulnia. A kormány közölte, hogy folytatja a reformokat, az intézmények megerősítését és a korrupció elleni küzdelmet.

Hrisztian Mickoszki macedón miniszterelnök ugyanakkor arra kérte az Európai Uniót, hogy az európai integráció kapcsán az érdemeket vegyék figyelembe, és ne a bilaterális kapcsolatokon múljon az ország haladása.

Hosszú és rögös út. Mire gondolt Mickoszki?

A Jugoszláviától történt elszakadásról 1991. szeptember 8-án tartottak népszavazást, a függetlenséget pedig szeptember 17-én erősítette meg a parlament. Az akkor még Macedón Köztársaság nevet viselő ország már önállóságának elnyerésekor stratégiai célként jelölte meg az európai integrációt.

Az EU-tagság iránti kérelmét 2004. márciusában nyújtotta be, az Európai Tanács pedig 2005. decemberében döntött a tagjelölt státusz megadása mellett. A csatlakozási tárgyalásokat Észak-Macedóniával 2022. júliusában kezdték meg hivatalosan, jelentős késedelmek után, amelyeket főként az Észak-Macedónia és Bulgária közötti, identitással, nyelvvel és történelemmel kapcsolatos kérdések okoztak.

Észak-Macedónia ennél többet szeretne. Hrisztijan Mickoszki néhány héttel korábban azt remélte, hogy ha az EU a közeljövőben elismeri az ország reformprogramja keretében elért előrelépéseket, akkor végre megnyílik az út a tényleges tárgyalások felé. Erre alighanem még várni kell (Forrás: Markukule)

Hrisztian Mickoszki macedón miniszterelnök 2024. szeptemberi brüsszeli látogatása alkalmával ki is emelte, hogy Észak-Macedónia belefáradt abba, hogy állandó akadályokba ütközik az EU-tagság felé vezető úton, és nem fogad el több ultimátumot.

Kapcsolódó cikk

A VILÁGFŐNÖK IS JÓVÁHAGYTA: Az EU megnyitotta a csatlakozási tárgyalásokat Albániával és Észak-Macedóniával

„Két és fél évtizede annak, hogy elkezdtük az integrációs folyamatot a társulási és stabilizációs megállapodás aláírásával. A bilaterális kapcsolatok áldozatai vagyunk: megaláztak bennünket, megváltoztattuk a zászlónkat, bankjegyeinket, az alkotmányunkat több alkalommal és az országunk nevét is” – fogalmazott akkor Mickoszki.

A legújabb jelentés szerint Bulgáriával a jószomszédi kapcsolatok alapvető fontosságúak, ezért párbeszédre van szükség. A történelmi kérdésekkel foglalkozó vegyes bizottság ugyan tart megbeszéléseket, de eredményeket nem ért el.

Bulgária azt akarja, hogy Észak-Macedónia Bulgária számára elfogadható módon értelmezze újra történelmét. Azt állítja, hogy a macedón nem külön nyelv, hanem egy nyugati bolgár dialektus. Ragaszkodik ahhoz is, hogy az észak-macedóniai bolgár kisebbséget az ország „alkotmányozó népei” között említsék meg a macedón alkotmányban.

Alkotmánymódosítás: Bulgária kezében a kulcs

Bár a mostani jelentés számos területen előrelépést állapított meg (más területekre pedig a status quo jellemző a dokumentum szerint), és rögzíti, hogy az ország folytatja az uniós tagságra való technikai felkészülését, kulcsfontosságúnak nevezte az első tárgyalási fejezetcsoport megnyitásához az alkotmánymódosításokat – enélkül ugyanis politikai előrelépés nem várható.

A macedón miniszterelnök többször közölte, hogy két feltétellel hajlandóak alkotmányt módosítani: amennyiben Bulgária biztosítja az országa területén élő macedón kisebbség jogait, illetve, ha garantálni tudják azt, hogy Észak-Macedónia nem fog további blokkolásokkal szembesülni az EU felé vezető útján.

Kapcsolódó cikk

Magyarország egy szinten Macedóniával a korrupció tekintetében

A szkopjei kormány emellett arra is hivatkozik, hogy nem módosíthatnak alkotmányt a közvélemény támogatása nélkül.

Észak-Macedónia nemzetközi megítélését, nemzetközi kapcsolatait, euroatlanti integrációját évekig befolyásolta a görög-macedón névvita. Az ügynek a preszpai megállapodás vetett véget, amelyet 2018-ban írtak alá és 2019-ben lépett hatályba. Ennek értelmében az ország neve Észak-macedón Köztársaság, illetve Észak-Macedónia lett.

A görögökkel folytatott vita rendeződött, így az ország jelenlegi legnagyobb külpolitikai kihívása a Bulgáriával fennálló kétoldalú vitája, ami 2020 vége óta nehezíti meg – sokszor pedig lehetetleníti el – Észak-Macedónia uniós integrációját.

A 2021-es népszámláláson 3504 észak-macedóniai lakos vallotta magát bolgárnak. A vita tehát nem egy nagy létszámú kisebbség parlamenti képviseletéről, hanem egy viszonylag kis közösség alkotmányos megnevezéséről és annak nemzetpolitikai jelentőségéről folyik.