Irán katonai támogatást nyújt a bosnyákoknak, ha arra szükség lenne

Az Iráni Iszlám Köztársaság szarajevói nagykövete hosszabb terjedelmű interjút adott a legolvasottabb boszniai hírportálnak számító Klix.ba-nak. A riportban a nagykövet a két ország kapcsolatának elemzése mellett állást foglalt a Bosznia-Hercegovinának nyújtandó katonai támogatásról, amennyiben az a jövőben indokolt lenne. Majd ismertette a perzsa állam álláspontját a gázai események kapcsán.

Pénzt a palesztinoknak

A boszniai társadalom széles rétegében már az ukrajnai háború kitörése is komoly aggodalmakat szült mintegy másfél évvel ezelőtt. Az orosz–ukrán szembenállás felszínre hozta az 1995. évi békekötés óta szűnni nem akaró nemzetiségi ellentéteket a nyugat-balkáni térség centrumában.

Ezt az etnikai és vallási megosztottságot csak tovább fokozta a Hamász izraeli területek elleni támadásának megítélése. A bosnyák konzervatívok egységesek abban, hogy a gázai harcokban Izrael, mint agresszor lép fel. A nemzetközi közösség gázai hadműveletek kapcsán mutatott megosztottságát pedig intő jelnek tekintik.

A palesztin nép melletti kiállás széles körben megmozgatta a korábbi hetekben a boszniai muszlim vallási közösségeket.

A palesztin ügy melletti elkötelezettség mértékét jól mutatja, hogy az európai kontinens ötödik legszegényebb országában a helyi palesztin közösség egyesülete 125 ezer konvertibilis márkát, vagyis 25 millió forint értékű adományt gyűjtött a szarajevói utcákat járva.

A civil szerveződések mellett a bosnyák többségű területek önkormányzatai is kiveszik a részüket a közadakozásból. Az ország legfejlettebb régiójának számító Szarajevó Kanton vezetése hatvanmillió forintnak megfelelő összegű rendkívüli segély folyósításáról döntött.

Ez annak ellenére talált komoly társadalmi támogatottságot, hogy a közelgő téli időszak és az egyre rosszabb állapotú közműhálózat miatt lenne helye az említett összegnek a boszniai főváros környékén is.

Irán katonai segítséget ad

Bosznia-Hercegovina ki nem mondott ütközőzóna státuszának egyik sajátos velejárója, hogy a különböző nagyhatalmak nagykövetei gyakran a helyi közösségek közti ellentéteket tovább élező kijelentéseket tesznek a médiában, ha azt a küldő ország érdeke úgy kívánja.

Kapcsolódó cikk

OROSZ NAGYKÖVET: Felszabadítjuk az ukrán népet

Korábbi cikkeinkben többször beszámoltunk arról, hogy Igor Kalabuhov szarajevói orosz nagykövet a Face Tv-nek adott interjúban indirekt módon megfenyegette a teljes boszniai társadalmat, amennyiben a balkáni állam csatlakozna az Oroszország elleni szankciókat bevezető államok köréhez. Utóbbira – mint ismert – erős boszniai-szerb vétó miatt nem került sor.

A minap pedig Abuvar Ebrahimi Tarkaman, az Iráni Iszlám Köztársaság egy hónappal ezelőtt Szarajevóba érkező nagykövete adott a Kilx.ba hírportálnak egy hosszabb terjedelmű interjút.

A nagyköveti bemutatkozó sajtómegjelenések a két ország közti történelmi kapcsolatokat felelevenítő elemein túl, a perzsa diplomata megragadta az alkalmat, hogy a palesztin nép elleni katonai akciót párhuzamba állítsa a boszniai háború alatt a muszlim lakosság ellen elkövetett agresszióval.

Majd azzal folytatta, hogy „csakúgy, mint harminc éve, Irán segíteni fog Bosznia-Hercegovinának, ha az indokolt lesz a jövőben.”

A segítség formájának konkretizálása és a szerb és horvát nacionalista csoportok vérnyomásának beállítása érdekében a riportot készítő újságíró nem volt rest rákérdezni, hogy a boszniai háború alatt nyújtott iráni katonai segítségre számíthat-e a későbbiekben is a bosnyák nép?

Tarkaman a diplomatáktól megszokott kitérő válasz helyett a „testvéri kapcsolat és morális kötelezettség által megalapozott barátságnak nevezte a két állam kapcsolatát, ami azt is (vagyis a katonai támogatást) indokolttá teszi.”

Irán Izraelt vádolja

A riportban Tarkamannak lehetősége volt ismertetni a gázai eseményekkel kapcsolatos iráni álláspontot. Ennek legfontosabb eleme, hogy a történtekért Izrael államot teszik felelőssé. A gázai lakosság elleni fellépést háborús bűncselekménynek minősítette, az izraeli katonai akciót pedig népirtásnak nevezte.

Kiemelte, hogy Irán semmilyen formában sem érintett a gázai eseményekben, így iráni erők nem vettek részt a Hamász által elkövetett támadás megtervezésében, illetve annak végrehajtásában.

Hangsúlyozta, hogy a palesztin népet változatlanul támogatni fogják a jövőben is Teheránból, különösen a jelenlétük megőrzésében az általuk most lakott területeken.

Boszniai mudzsahedinek (Forrás: VOA)

A titkos támogató

Tarkaman az említett riportban felidézte, hogy idén 30 éve jött létre a két állam között a diplomáciai kapcsolatfelvétel.

Ehhez kötődően érdemes megemlíteni, hogy a perzsa állam az elsők között ismerte el a boszniai függetlenséget még 1992-ben, amikor a boszniai harcok kirobbanása előtt a jugoszláv tagköztársaság törvényhozása deklarálta a tagállam függetlenségét.

A gyors ütemű államelismeréssel Irán nem titkolt célja az volt, hogy a nyugat-balkáni térségben egy többségében muszlim lakossággal bíró szövetségesre tegyen szert.

Ali Hamenei Irán legfőbb vallási vezetője a volt Jugoszlávia területén kezdődő harcok kapcsán közölte, hogy a „Boszniában, különösen a Goraždeban történt események fájdalmasok és aggodalomra adnak okot.” A bosnyákok kapcsán pedig kijelentette, hogy egyetlen bűnük, hogy muszlimok, kizárólag emiatt vannak kitéve az üldöztetésnek, így Iránnak és a többi muszlim népnek támogatnia kell őket.

Meg kell jegyezni azonban, hogy a diplomáciai kapcsolatok felvételekor a bosnyák politikai elit megosztott volt a perzsa állammal való együttműködés kérdésében. Mindez utóbb megszűnt, mivel a jugoszláv néphadsereg és a szerb paramilitáris egységek erőivel szembeni harcban Irán mutatkozott az egyik legfontosabb támogatónak.

A Tarkaman által felidézett katonai segítségnyújtás részleteiről lassan könyvtárnyi visszaemlékezés íródik, amik részletesen beszámolnak arról, hogy az Iráni Köztársasági Gárda és a perzsa állam titkosszolgálata hogyan biztosított a boszniai hadsereg (Armija Bosne i Hercegovine, ArBiH) erőnek fegyver és lőszerellátását, illetve milyen csatornákon jutottak el a közel-keleti mudzsahedinek a balkáni hadszíntérre.

Az iráni fél által korábban nem kommentált támogatás kapcsán 2019-ben Saed Hasemi a köztársasági gárda nyugállományú tábornoka nyilatkozott elsőként, kiváltva ezzel a teheráni vezetés haragját.

Hasemi nem volt rest kisebb diplomáciai botrányba keverni hazáját azzal, hogy közölte, az iráni vörös félhold segélyszervezet tagjaként jutott el Boszniába 1992-ben.

Hasemi a visszaemlékezésében felidézte, hogy főként a bosnyák mudzsahedin alakulat tagjainak kiképzésében vett részt társaival, aminek során szoros együttműködésben álltak az al-Kaida iszlamista terrorszervezettel. Mint mondta, „vállvetve harcolt a két szervezet a független Bosznia-Hercegovináért”.

Az iráni katonai támogatás mértékét jól jelzi, hogy megközelítőleg tízezer tonna fegyvert és lőszert juttatott a perzsa állam Bosznia-Hercegovinába.

Csak AK-47 típusú gépkarabélyból több mint húszezer példányt csempésztek be az országba a horvát csapatok által ellenőrzött adriai kikötőkbe beérkező teherhajókon.

A tengeri területekről való továbbcsempészés kérdését illetően a horvát fél máig hallgat, azonban nehezen elképzelhető, hogy ilyen mennyiségű eszközt el lehetett volna szállítani a tudtuk nélkül a közép-boszniai Travnikig.

Az iráni támogatás színvonalát pedig mutatja, hogy a bosnyák csapatok által tömegesen használt, szovjet licenc alapján gyártott kézifegyverek mellett az irániak a minőségre is ügyeltek. Így kerültek a boszniai hadsereg állományának birtokába az akkor legmodernebbnek számító orosz és kínai irányított páncéltörő rakéták.

Amerikának van Supermanje, Iránnak pedig van Tarkamanje Boszniában: az iráni nagykövet interjút adott a Klix.ba boszniai bosnyák hírportálnak (Forrás: Klix.ba)

Irán lehet a trójai faló

Az elmúlt fél évtizedben az iráni diplomáciai és gazdasági jelenlét komoly fejlődésen ment át Bosznia-Hercegovinában. Bár a magas szintű diplomáciai érintkezés ritka, a kereskedelmi kapcsolatok, az oktatási együttműködés és a turizmus terén érdemi fejlődés volt tapasztalható.

A nyugat-balkáni térség szívében való aktívabb iráni szerepvállalást a NATO és EU orientációt támogató boszniai politikai csoportok trójai falóként minősítik, ami formálisan harmadik utas megoldást jelent a balkáni muszlim közösségek számára az egyre nehézkesebb uniós csatlakozás és az egyre fenyegetőbb orosz-szerb hegemónia közepette.

Ugyanakkor nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a nemzetközi szankciókkal terhelt iráni rezsim által kínált alternatív szövetség szálai végül Moszkvába és Pekingbe vezetnek. Így Teherán lehet a jövőben Moszkva és Peking számára a kulcsszereplő a balkáni muszlim lakosság megnyerésére, és regionális térnyerésük kiterjesztésére.

Mini közvélemény-kutatás

Az alábbi közvélemény-kutatás csak a BALK olvasóinak véleményét tükrözi, és semmiképpen sem tekinthető átfogó, reprezentatív felmérésnek. A mini közvélemény-kutatás eredményére történő esetleges hivatkozás alkalmával ezt mindenképpen figyelembe kell venni. Ez a véleménynyilvánítás névtelen, eredménye semmilyen más célt nem szolgál, mint a tájékoztatást, elegendő szavazat esetén a BALK cikkeiben alkalomadtán hivatkozni fogunk rá. Egy látogató csak egyetlen szavazatot adhat le.

25

Irán kész katonai támogatást nyújtani a bosnyákoknak, ezáltal Teherán lehet a jövőben Moszkva és Peking falova Boszniában

Ki kit támogasson Bosznia-Hercegovinában?

1. Az Egyesült Államok (NATO) támogassa a bosnyákokat a szerbekkel szemben

2. Oroszország csak a szerbeket támogassa, mert azok az igazi szlávok

3. Senki se támogasson senkit, mert háború lesz Boszniában is

4. Attól függetlenül háború lesz Boszniában, hogy ki kit támogat

5. Boszniában nem lesz háború, mert a külföldi támogatások által egyensúly alakul ki

6. Irán és az arab országok támogassák a bosnyákokat

If 'Other' is filled, checked answers are ignored.