A horvát smárolási kísérlet és a magyar vidámpark

A cikk meghallgatása

Horvátország most azon derül, hogy Gordan Grlić Radman horvát külügyminiszter lesmárolta, illetve megpróbálta lesmárolni német kollégáját, Annalena Baerbockot. Az érzelmi inzultus egy berlini konferencián történt, ahol a családias hangulatról Grlić Radman a közös fotózkodás alkalmával gondoskodott. Az esetre Zoran Milanović horvát elnök is reagált, aki külföldiekkel jóformán csak akkor találkozik, amikor kimegy egy kis migránslesre a boszniai határra.

Smárolási kísérlet

Berlinben, az Európai Unió erősítéséről és bővítéséről szóló konferencián mindenki felsorakozott a családi fotóhoz, már csak Annalena Baerbockra vártak, akinek az első sorban tartottak fenn helyet, elvégre ő a házigazda, meg egyébként is jól mutat a sok kultúrmadzagos férfi között.

Miután Baerbock megérkezett, és beállt a helyére, a kezével tett egy szokatlan mozdulatot, egy kicsit megbökte a mellette álló horvát külügyminisztert.

Grlić Radman némileg túlértékelte az informális gesztust, és a kézfogás közben erősen behajolva egy puszit nyomot Baerbock arcára, ami a modern diplomáciában nem éppen bevett szokás.

– Talán kínos pillanat volt. Mi, miniszterek és miniszternők mindig szívélyesen köszöntjük egymást. Ha valaki valami rosszat látott ebben, akkor elnézést attól, aki így értette

– nyilatkozta a talán túl szívélyesre sikeredett üdvözlést magyarázva az érzelmileg túlfűtött miniszter, aki még hozzátette, hogy késett a repülője, ezért előtte nem nyílt alkalma, hogy üdvözölje német kollégáját, ezért örült meg neki ennyire.

Grlić Radman nem is értette, hogy mit kifogásolnak abban, hogy neki smárolhatnékja támadt.

– Nem tudom, mi volt a probléma. Nem látom, nem voltam tudatában. Mindig szeretettel köszöntjük egymást. Szívélyes emberi hozzáállás egy kolléganőhöz… egy kollégához

– tette még hozzá a horvát külügyminiszter, akinek nem ez az első “nyálas” megnyilvánulása, bár arra még nem láttunk bizonyítékot, hogy megpróbálta volna lesmárolni például olasz kollégáját, Antonio Tajanit.

Arra viszont van bizonyíték, hogy egy sajtóértekezlet alkalmával folyamatosan a diplomáciában meglehetősen szokatlan módon “drága Donikának” nevezte Donika Gërvalla-Schwarz koszovói külügyminisztert.

Az internet népe természetesen már megtalálta a módját, hogy miként értelmezze Grlić Radman megnyilvánulását.

A gyakran kellemetlenkedő horvát Index a horvát külügyminiszter magatartásával kapcsolatban kérdést intézett Andrej Plenković miniszterelnökhöz, arról egyelőre nincs tudomásunk, hogy Plenković válaszolt-e.

Azon sem lepődnénk meg, hogy ha nem mondott volna semmit, hiszen ő is hasonló kapcsolatokat ápol Európa egyetlen Orsolyájával, mint ezt a mellékelt videó is bizonyítja.

Az esetet viszont nem hagyta szó nélkül Zoran Milanović horvát köztársasági elnök, a BALK-on néha Zoki Bondnak nevezzük a nagy igazságtevő államfőt, aki abban a stílusban nyilatkozott” hogy Grlić Radman megnyilvánulása nevetséges lenne, ha nem lenne kétségbeejtő, miközben jót szórakozott az egészen.

– Ahogy ezt Szerbiában mondanák, megpróbált rástartolni. Ilyesmi senkivel sem fordult még elő. Katasztrófa

– mondta a horvát igazságosztó, aki szerencsés körülménynek nevezte, hogy a németek visszafogott emberek, amíg nem durran el az agyuk.

Optimális maximum a migránsokkal szemben

A horvát elnök éppen az “igazságosztó” hozzáállás miatt kevés külföldivel találkozik, ezért kiment egy kis migránslesre a boszniai határra, legalább ott vannak külföldiek szép számmal.

Milanović egészen külföldön érezhette magát amikor felkereste az Alaszka 1 (Aljaska 1) és az Alaszka 2 (Aljaska 2) állásokat, az egyes ellenőrző ponton a drónos, a kettesen pedig a hőkamerás ellenőrzést mutatták meg neki.

Milanović a túra után méltatta a határrendészetet, amely – mint mondta – nagyon jó munkát végez, és ismételten elutasította, hogy a hadsereget vezényeljék ki a határra.

– Ez az optimális maximum, amit a horvát állam tehet, hogy ilyen szerencsétlenül fejezzem ki magam. Lehet kicsit jobban, kicsit rosszabbul, de ez van. Ami ennél több, az a háború

– vélte Milanović, aki szerint “se nem reális, se nem szükséges”, hogy katonákat küldjenek a határra.

– Negyven évvel ezelőtt nyilvánvaló volt, hogy ha megpróbálod átlépni a határt, akkor lőni fognak rád. A hadsereg valaha őrizte a határokat, agresszívan, vagy szuperagresszívan, például a Varsói Szerződés és a NATO között

– mondta Zoki Bond, aki szerint ezek az idők azonban elmúltak, és hozzátette, hogy utána nehezen lehetne kimászni abból, hogy ha katonákat küldenének a határra, ezért szerinte elegendő az a segítség, amit a hadsereg technikai értelemben nyújt a rendőrségnek a határ ellenőrzésében.

A horvát elnök úgy vélte, hogy ugyan nagyon sok a határon állomásozó hatezer rendőr, de lehetne akár több is, de az már egy új dimenzió, ami ugyanúgy nem oldaná meg a problémákat.

Az igazságosztó Zoki Bond megmodta a tutit, Magyarországra úgy lehet bejutni, mint a vidámparkba (Forrás: Dnevnik)

Meddig marad a magyar határkerítés?

Milanović szerint a migráció esetében a horvátok két problémával szembesülnek, első helyen az embercsempészetet említette.

– A rendőrségi hálón itt a kishalak akadnak fenn, a vízfenéken táplálkozók (bottom feeders), akikre a bíróságok nevetséges ítéleteket szabnak ki feltételes büntetések formájában, tehát börtönbe nem mennek

– magyarázta el a helyzetet az igazságosztó elnök, aki ügyvédekre és bűnügyi szakértőkre hivatkozva úgy fogalmazott, hogy ezzel stimulálják az embercsempészeket, hogy csak így folytassák tovább.

– A kétezer eurós büntetés aprópénz ahhoz képest, amit keresnek

– tette hozzá a horvát államfő, szerinte azonban nincs szükség törvénymódosításra, mert a jogszabály elég jó, viszont a bíróságoknak kellene más ítéleteket hozniuk, mert ha az embercsempészek harmincnapos elzárással megússzák, akkor biztosan folytatják, de ha elkaszálják őket, akkor a főnökeik, akik nincsenek itt a határon, nehezebben találnak embereket erre a munkára.

Milanović a másik problémának a szomszédos országok – Szerbia és Bosznia-Hercegovina – hozzáállását bírálta, amelyek úgy tesznek, mintha csinálnának valamit.

– Bosznia-Hercegovina és Szerbia jelenleg köztes helyzetben van, mások is, amelyek nem definiált és bizonytalan helyzetben leledznek, készek bármire és semmire, miután nincsenek világos perspektíváik az Európai Unióhoz történő csatlakozás tekintetében, ráadásul Szerbia még mutyizik is valamit Oroszországgal

– jelentette ki a horvát államfő, aki megjegyezte, hogy miután kis országokról van szó, az Európai Uniónak minél előbb komolyan kellene venni a dolgot, hogy magához vonzza őket, mert különben vesztésre állunk, és ezért akad ennyi dolga a horvát rendőrségnek, vagyis a politikai vonzata ennek a kérdésnek Horvátországtól keletre van, de sem Szarajevó, sem Belgrád nem kapja össze magát, amíg nem látja, hogy haszna lenne belőle, vagyis valamit valamiért.

– Amíg ez nem történik meg, addig ezer kilométeres kerítés lesz a magyar határon, amelyen átjárnak a pockok, a tyúkok, a vaddisznók és az emberek, mindenki átmegy, aki akar

– vélte Zoki Bond, aki szerint azokból a 2015-ből származó mesékből, hogy Európát és annak keresztény identitását védik, oda lyukadtunk ki, hogy Magyarországra úgy lehet bejutni, mint a vidámparkba, miközben Szerbia elfordítja a fejét, hogy ne lásson semmit.

Mini közvélemény-kutatás 1

Az alábbi közvélemény-kutatás csak a BALK olvasóinak véleményét tükrözi, és semmiképpen sem tekinthető átfogó, reprezentatív felmérésnek. A mini közvélemény-kutatás eredményére történő esetleges hivatkozás alkalmával ezt mindenképpen figyelembe kell venni. Ez a véleménynyilvánítás névtelen, eredménye semmilyen más célt nem szolgál, mint a tájékoztatást, elegendő szavazat esetén a BALK cikkeiben alkalomadtán hivatkozni fogunk rá. Egy látogató csak egyetlen szavazatot adhat le.

Mini közvélemény-kutatás 2