Connect with us

Horvátország

Fogy a horvát, kell a munkaerő – és miért következett be Trianon?

Avatar photo

Közzétéve:

A megjelenés dátuma

munkaerő
Horvátországban is csökken a munkaképes lakosság száma, a horvát net tele van álláshirdetésekkel (Forrás: X-platform)
SZÍV KÜLDI SZÍVNEK! Értékeld ezt a cikket!
[Összesen: 0 Átlag: 0]

Hallgasd meg ezt a cikket!

Annak ellenére, hogy péntek van, amikor legszívesebben komolytalankodna, sztorizna az ember, ismét nem túl vidám témákkal foglalkozunk. Nem titok, már utaltunk is néha rá, hogy Horvátországban is fogyatkozik, elöregszik a lakosság, akárcsak Európa egészében. Sőt, Horvátországban ez a folyamat már három évtizede tart, a népességcsökkenés korábban kezdődött, mint Európában, és gyorsabb ütemben zajlott. A várható élettartam meghosszabbodásával, a korszerkezet változásával és a lakosság számának csökkenésével a következő 20 évben akár 400 ezer fővel is csökkenhet a dolgozók száma. Szemléltetésképpen, ez a mai teljes munkaidőben foglalkoztatottak létszámának egyharmada. Kevesebb, mint tíz év kellett az Európai Unióhoz való csatlakozás óta, hogy a munkaerőhiány Horvátország sürgető problémájává váljon. Nincs gazdasági ágazat, és szinte nincs olyan vállalat, amely ne panaszkodna, hogy nem talál szakképzett munkaerőt. Ugyanakkor az ún. agyelszívás, azaz a legképzettebbek és legtehetségesebbek kivándorlása mély rendellenességeket eredményez a gazdaság, de a társadalom egésze számára is.

Érkezik a külföldi munkaerő

Az elmúlt hat évben a horvát munkaerőpiac tektonikus elmozduláson ment keresztül, amelyben a külföldi munkavállalók száma 7,8 ezerről körülbelül 130 ezerre nőtt, és elérte a munkaerő nyolc százalékát. Egyes ágazatokban a külföldiek a munkavállalók egyötödét teszik ki.

Korábban a munkaerőhiányt főleg a környező országokból érkező munkavállalókkal oldották meg, de ez sem bizonyult tartósnak, és a munkáltatók fókusza szükségszerűen tovább fordult a Távol-Kelet felé.

Ma például a bosznia-hercegovinai munkavállalók aránya mindössze 23 százalék – 2017-ben ez szinte 75 százalék volt. Ugyanakkor idén szeptember végén a nepáliak, az indiaiak, a Fülöp-szigetiek és a bangladesiek a külföldi munkavállalók több mint 30 százalékát tették ki.

Boris Vujčić a Horvát Nemzeti Bank elnöke a munkaerőpiaci trendekről szólva arra figyelmeztetett, hogy “tudatos és jó bevándorlási politikára van szükségünk, meg kell állapodnunk arról, hogy mit akarunk a jövőben”.

Vujčić a közelmúltban megrendezett “A nyugdíjalapok reformja és a Zágrábi Értéktőzsde” elnevezésű konferencián arra hívta fel a figyelmet, hogy sokkal kisebb lett volna a migráció, ha sikerült volna jobban növelni a hazai munkaképes lakosság megjelenését a munkaerőpiacon.

Ezzel a nemzeti bank elnöke arra utalt, hogy az aktivitási ráta továbbra is az egyik legalacsonyabb az EU-ban. A legfrissebb adatok azt mutatják, hogy a 15 és 64 év közötti, munkaképes korú emberek foglalkoztatottsági aránya körülbelül 70 százalék, ami nyolc százalékpontos növekedést jelent a 2000-es évek elejéhez képest, de még mindig elmarad az EU-s átlagtól, ami 75 százalékot tesz ki.

Ám az sem segítene sokat, ha Horvátország elérné a 75 százalékos európai átlagot, mert ebben az esetben is 120 ezer munkás hiányozna. Vujčić úgy gondolja, hogy ezért más megoldásokat kell keresni.

Véleménye szerint a megoldást részben a nyugdíjasok aktivizálása, a nyugdíjkorhatár további emelése jelentené, és ezt kellene kiegészíteni a bevándorlással.

A világ azé, aki belakja

A Nemzeti Bank elnökével szemben, a népszámlálás adatai azt mutatták, hogy a baj kútfeje valahol máshol van. Ennek értelmében a 30 és 34 év közötti nők 31,14 százaléka nem szült, a 35 és 39 éves kor közötti nők 18,45 százalékának pedig nincs gyermeke.

Ez a helyzet még hangsúlyosabb a nagyvárosokban, különösen Zágrábban, ahol a 30 és 34 év közötti nők 44 százaléka és a 34 és 39 év közötti nők 27,3 százaléka nem anya. Ezek az arányok Európában a legmagasabbak közé tartoznak.

munkaerő

Vajon miért következett be Trianon? (Forrás: X-platform)

Hogy mi történik az üresen maradó területekkel, azt mi, magyarok a történelmi tapasztalatokból merítve, nagyon jól tudjuk. Míg a tatárjárást valahogy sikerült átvészelnünk, a török hódoltságot már nem.

Mint ezt Kövecsi-Oláh Péter történész mondta nemrégen: “nagyon fontos felismerés, hogy az oszmán hódoltság 150 éve alatt a Kárpát-medencei magyar etnikum annyi embert veszített, amit igazából nem tudott soha többet pótolni.

Mátyás király idejében, a XV. század végén a Kárpát-medencének nagyjából 75-80 százaléka lehetett magyar etnikumú. Ehhez képest az oszmánok kiverése, visszavonulása után ez az arány 40% alá csökkent. Ezt nem sikerült helyrehozni, korrigálni is három évszázad alatt csak annyira, hogy 1910-re, az utolsó magyar hatóságok által tartott népszámláláson az arány 54%-ra módosuljon, Horvátország nélkül.”

Ezért került, kerülhetett sor Trianonra. Egyszerűen nem voltunk elegen ahhoz, hogy megtartsuk a valaha magyarnak számító területeket. A világot mások lakták be, és végül az övéké lett.

SZÍV KÜLDI SZÍVNEK! Értékeld ezt a cikket!
[Összesen: 0 Átlag: 0]
Az olvasás folytatása


QR Code

Küld el ezt a cikket e-mailben

Ehhez kattints ide

Meteorológia



KÖVETÉS A FACEBOOKON

B.A. Balkanac

Balkanac

Magyarország

Románia

Szlovákia

Négy nap legjava