Törökország
MAJDNEM BELÜGY: A világ legnagyobb szimpátiatüntetése a palesztinok mellett
Isztambulban másfél millióan gyűlhettek össze a kormánypárt, az Igazság és Fejlődés Pártjának (AKP) helyi szervezete által életre hívott „Palesztina gyűlésen.” A rendezvény logikus folytatása volt az október 7-i Izrael elleni Hamasz-támadás után kialakuló törökországi helyzetnek, amelyben a kormányzat először megpróbált óvatosan mérsékelt hangnemet megütni, majd a gázai háborús események eszkalációja után úgy döntött, hogy a saját szavazótábora, különösen a konzervatívabb csoportok palesztinpártiságát kihasználva belügyet csinál az országtól 500 km-re zajló eseményekből.
Erdoğan belügyet csinál belőle
Törökországban már az első izraeli válaszcsapások után megindultak a tüntetések az izraeli főkonzulátus és a nagykövetség előtt (ráadásul ezekbe nemcsak vallásos, de baloldali csoportok is bekapcsolódtak), illetve országszerte jellemzően iszlamistákáltal szervezett szolidaritási felvonulások, tüntetések bontakoztak ki.
A gázai helyzetet ráadásul az ellenzék konzervatívabb, vallásos pártjai is megpróbálták napirendre tenni. A korábbi külügyminiszter-miniszterelnök, (ex-AKP-s) Ahmed Davutoğlu már az első napokban is a gázaiak kiszolgáltatott helyzetére igyekezett felhívni a figyelmet, október 15-én pedig a pártja (Jövő Pártja), a vele szövetséges iszlamista Boldogságpárttal együtt rendezett nagygyűlést Isztambulban, amihez ráadásul Erdoğan egyik koalíciós partnere, a kurd-iszlamista HÜDA PAR is betársult.
A rendezvényre még a szekuláris isztambuli főpolgármester, Ekrem İmamoğlu is videóüzenetet küldött.
A török média állandó beszámolóitól övezve egyre jobban fokozódik a küzdelem a gázai helyzet politikai kiaknázásáért, ezt a küzdelmet azonban egyértelműen – már csak helyzeti előnyéből következően is – Recep Tayyip Erdoğan nyeri.
A szerdai kijelentésével, amelyben a pártja gyűlésén elítélte Izraelt és a Hamaszt nemhogy nem terrorszervezetnek, de egyenesen szabadságharcosnak minősítette, gyakorlatilag véget vetett a másfél éve tartó török-izraeli diplomáciai közeledésnek (bár már sokasodtak a hangok, hogy haza kellene küldeni az izraeli nagykövetet, de ekkorra már az izraeli diplomaták jórésze hazatért).
Erdoğan ugyan elismerte, hogy nemrég kezet fogott Benjamin Netanyahuval, s már tervezték az izraeli utazását, ezután már biztosan nem fog menni.
Összerántja az iszlamista szavazótábort
Az Atatürk reptéren rendezett szombati gyűlésre helikopterrel érkező államfő tovább ostorozta Izraelt, miközben hangsúlyozta, hogy a törökök a palesztinok mellett állnak.
Rámutatott, hogy mivel a Nyugat adósa Izraelnek, emiatt nem szólhat az ügyben, de Törökország ezzel szemben semmiben nem adós és szabadon beszélhet. Erdoğan fejtegetésében oda jutott, hogy szerinte a PKK-t és a gülenista szervezetet is támogatja Izrael.
A szombati gyűlés, amely úgy tűnik, az október 7-e óta fellángolt konfliktus során nemzetközi szinten is a legnagyobb palesztinpárti megmozdulás volt, kiváló enumerációként szolgált a márciusban, alig öt hónap múlva esedékes önkormányzati választások előtt.
Ha nem is gyűlt össze másfél millió ember, de sok százezer biztosan. A fényképek tanúsága szerint török és palesztin zászlók valóságos erdejével az államfő demonstrálhatta, hogy a májusi választások utáni líragyengülés és újfent növekvő infláció ellenére (a héten a líra stabilitásának megőrzése érdekében újra emelte az alapkamatot a jegybank, 30 százalékról 35 százalékra) továbbra is jelentős számban vannak támogatói, ráadásul a koalíciós partnerei is felsorakoztak mellette.
Kapcsolódó cikk
A gyűlésen ott volt a Nemzeti Mozgalom Pártjának (MHP), a Nagy Unió Pártjának, a HÜDA PAR-nak a vezetője és még egy baloldali pártvezetőt is sikerült felsorakoztatni a palesztin nagykövet és a gyorsan odasiető Észak-ciprusi Török Köztársaság elnöke, Ersin Tatar mellé.
A képet azért árnyalja, hogy a feltörekvő Új Jólét Pártjának vezetője, Fatih Erbakan az előzetes bejelentésekkel szemben mégsem vett részt a gyűlésen.
A demonstrációt, ha nem is ekkorák, de számos megmozdulás követi, különösen abban az esetben, ha még véresebb fordulatot vesz a gázai háború.
Addig a török belpolitikai napirendet is főként ez uralja – sokan azért nehezményezik, hogy az október 29-én esedékes, a köztársaság kikiáltásának századik évfordulójának ünnepét is elhomályosítja –, ami annyiban kedvez Erdoğannak, hogy megint össze tudja rántani a vallásos, iszlamista szavazótáborát egy olyan ügyben, ami mellett az ellenzék színe-javának kénytelen-kelletlen, de fel kell sorakoznia.
Mini közvélemény-kutatás
Az alábbi közvélemény-kutatás csak a BALK olvasóinak véleményét tükrözi, és semmiképpen sem tekinthető átfogó, reprezentatív felmérésnek. A mini közvélemény-kutatás eredményére történő esetleges hivatkozás alkalmával ezt mindenképpen figyelembe kell venni. Ez a véleménynyilvánítás névtelen, eredménye semmilyen más célt nem szolgál, mint a tájékoztatást, elegendő szavazat esetén a BALK cikkeiben alkalomadtán hivatkozni fogunk rá. Egy látogató csak egyetlen szavazatot adhat le.
[ays_poll id=3]- Szerbia3 nap telt el azóta
Vučić fügét mutatott Putyinnak, Szerbia is bevezeti a kötelező katonai szolgálatot
- Szerbia2 nap telt el azóta
Vučić tagadja, hogy nemet mondott Putyinnak, telefonon majd megbeszélik
- Horvátország4 nap telt el azóta
Beindult a szeptemberi nyüzsgés: védelmi miniszter kontra köztársasági elnök
- Horvátország2 nap telt el azóta
Drágul a gáz és az áram, de mérsékelten