A cikk meghallgatása

Andrej Plenković hétfőn találkozott Graciela Gatti Santanával, az ENSZ nemzetközi törvényszéki mechanizmusának elnökével. A horvát miniszterelnök tolmácsolta a horvát kormány elégedetlenségét azzal kapcsolatban, hogy a hágai székhelyű testület ideiglenesen szabadon engedte Franko Simatović szerb háborús állambiztonsági tisztviselőt, akit idén májusban ítéltek el. A horvát származású, egykori szerbiai hírszerző tiszt, a szerbiai különleges rendőri erők elit egységének parancsnoka volt 1991 és 1998 között, a Bosznia-Hercegovinában és Horvátországban elkövetett háborús bűnökért kiszabott 15 éves büntetéséből 8,5 évet töltött le, tehát még nem volt túl a büntetés kétharmadán, és így elvben nem szabadulhatott volna, ámbár a bírák tehetnek kivételt.

Plenković vitában a törvényszékkel

Plenković hétfőn fogadta Graciela Gattit, akivel a büntetésüket töltő horvát állampolgárok státuszáról is beszélt, majd – nyilván a fenti okoktól vezérelve – kitért Franko Simatović, alias Frenki ügyére is.

– Elégedetlenségünket fejeztük ki Franko Simatović korai szabadon bocsátásáról szóló döntés miatt

– írta Plenkovic az X-platformon, amelyet korábban Twitternek neveztek.

Simatovićot augusztus végén egészségügyi okokból ideiglenesen szabadon engedték.

– Meggyőző humanitárius okai vannak, amelyek megkövetelik Simatović korai szabadon bocsátását, megfelelő körülmények között

– áll a törvényszéki mechanizmus döntésében.

Simatovićot azért ítélték el, mert felelősséget vállalt a szerb harcoló egységek által az 1990-es évek boszniai és horvátországi háborúi során elkövetett bűncselekményekért, a nem szerbek kiszorítására irányuló “közös bűnszövetkezet” részeként, Jovica Stanišić, a szerb állambiztonsági szolgálat vezetője mellett.

Az ítélet, amely az utolsó volt a jugoszláv háborús bűnökkel kapcsolatos ügyekben, kimondta, hogy a két férfi bűnös gyilkosságokért, deportálásért, embertelen cselekményekért és üldöztetésért.

Mindketten befolyásos és rettegett figurái voltak Slobodan Milošević “balkáni mészáros” biztonsági apparátusának az 1990-es években. Tárgyalásuk 2003-ban kezdődött és két évtizedig tartott – ez volt a leghosszabb ideig húzódó ügy a délszláv háborúkkal kapcsolatban.

Montenegró Horvátország további támogatását kérte

Jakov Milatović montenegrói köztársasági elnök közben kétnapos hivatalos látogatásra Horvátországba érkezett. Ez az első útja egy uniós tagállamba azóta, hogy idén májusban megválasztották hazája elnökének, Belgrádban viszont már járt.

Kapcsolódó cikk

A nótázgatást követően kiderült, hogy Montenegró LNG-terminált építene Barban

Zoran Milanović horvát köztársasági elnökkel való találkozója után Milatović kijelentette, hogy szeretné felgyorsítani Montenegró európai útját, amihez Zágráb erőteljesebb támogatását kérte, miután szerinte a horvát támogatás nem mindig volt a leghatározottabb.

Milatović úgy vélte, hogy Montenegró küszöbön álló EU-tagsága “pozitív jelzés” lenne a régió többi országa számára, és sürgette Zágrábot, hogy növelje Podgorica támogatását Brüsszelben.

A montenegrói elnök szerint Horvátország érdeke, hogy az európai határt dél felé tolja, és hozzátette, hogy ő maga miden erejével hazája európai útjának felgyorsításán kíván dolgozni.

Zoran Milanović horvát államfő a sajtótájékoztatón úgy fogalmazott, hogy évek óta támogatja a szomszédos ország belépését az Unióba, és a továbbiakban is ezt teszi.

– Azok az országok, amelyeket felvettek a NATO-ba, mint például Montenegró, Albánia és Észak-Macedónia, és amelyeknek most halogatják az Európai Unióhoz való csatlakozását, olyan országok, amelyeket tudatosan beláldoztak

– mondta Milanović, majd eltűnődött azon, hogy miként lehettek ezek az országok egyáltalán a NATO tagjai ilyen hadsereggel, miközben “még mindig közel sincsenek az uniós tagsághoz”.

Milatović hangsúlyozta, hogy Montenegró “olyan fordulóponthoz érkezett amikor elválik, hogy teljes mértékben jogállammá válik-e”, és úgy fogalmazott, hogy támogatja a széles kormánykoalíció létrehozását a hazájában.

– Nem vagyok biztos abban, hogy azok, akik Montenegróban jogtalanságot teremtette, mennyire segíthetnek abban, hogy az ország visszatérjen a jogállamiság útjára, és ebben az értelemben támogatom minél több szereplő bevonását a kormányzásba

– mondta a montenegrói elnök. Arra az újságírói kérdésre, hogy tartozik-e valamivel a szerbbarát “Montenegró jövőjéért” koalíciónak, amely 13 parlamenti helyet szerzett a parlamenti választásokon, Milatović azt válaszolta, hogy nincs semmi köze hozzájuk, és nincs semmilyen kapcsolata velük, neki az egyetlen célja “egy stabil kormány, amely az igazságszolgáltatás olyannyira szükséges reformjához vezet”.

A horvát elnök támogatást ígért montenegrói kollégájának az uniós csatlakozás terén, de arra figyelmeztetett, hogy azért vigyázni kell Brüsszellel

“Nem minden jó, ami Brüsszelből jön”

A legutóbbi parlamenti választások után a horvátoknak van képviselőjük a montenegrói parlamentben Adrian Vuksanović személyében, aki a horvát polgári kezdeményezés tagja. Milatović reményét fejezte ki, hogy Vuksanović bekapcsolódik az új montenegrói kormány munkájába.

A horvát elnök azt mondta, hogy stabil és működőképes montenegrói kormányra számít, amely az előző kabinethez hasonlóan európai irányba halad.

– Amennyire csak tudunk, segítünk

– ígérte Milanović, de ugyanakkor figyelmeztette Podgoricát, hogy “nem minden jó, ami Brüsszelből jön”, és azt tanácsolta, hogy ahol csak lehetséges, keressék saját, a saját területükhöz és társadalmukhoz igazított megoldásaikat.

Milatović elmondta, hogy ma “barátként érkezett a baráthoz” Zágrábba, és meghívta Milanovićot, hogy látogasson el Montenegróba, természetesen, mint barát a baráthoz, és szívesen venné a horvát és a montenegrói kormány első együttes ülését, miután Podgoricában feláll az új kabinet.