Gondok a búzával, nem az ukránnal, hanem a horváttal, de a kettő összefügg

A cikk meghallgatása

Annak ellenére, hogy a búza számára Horvátországban 2023-ban egyáltalán nem voltak kedvezőek a körülmények, az ország mintegy 500 ezer tonna felesleggel rendelkezik. A hozamok elég szerények voltak – az átlag hektáronként 5 és 5,5 tonna között mozgott -, és a minőség sem fényes, a horvát búza zöme így csak harmadosztályú. Miután tavaly még úgy tűnt, hogy a búza árának növekedésére lehet számítani, és a termelők ezzel is számoltak, most azonban az a helyzet, hogy senki sem tudja mit fognak kezdeni a megtermelt gabonával. Horvátország hagyományosan az olasz piacra szállított, amely eddig az exportra szánt horvát gabonának kétharmadát vette fel. Ez a piac volt a legközelebb és a legkedvezőbbnek számított Horvátország tekintetében. A mostani gubancot az olcsó ukrán gabona okozza, amelynek áraiban természetesen Olaszország megtalálta a maga számítását.

A helyzet nem rossz, hanem kilátástalan

Horvátország szükségletei már évek óta 400-450 ezer tonnát tesznek ki. A búzát tavaly ősszel 168 ezer hektáron vetették, és ez hektáronként öt tonnás hozammal számolva azt jelenti, hogy 840-900 ezer tonnát takarítottak be. A felesleg tehát, mint már említettük, körülbelül félmillió tonna.

A horvát gabona rossz minősége miatt Horvátország arra kényszerül, hogy mintegy 100-150 ezer tonna búzát importáljon.

Kapcsolódó cikk

EURÓPAI GABONAFOLYOSÓK: Ukrán búzaexport a horvát kikötőkön át?

A búzaárak a tavalyi év második felében csökkentek, ami szorosan összefügg a háború sújtotta Ukrajnából származó búzaexporttal.

A búza ára tavaly a világ tőzsdéin ugyan elérte a tonnánkénti 320 eurót, viszont a 2023-as betakarításból származó búza esetében a horvát Žitokombinát (Horvátország legnagyobb gabonatermelője) a harmadik osztályba sorolható terményért a július 18-án történt utolsó tőzsdei jegyzés alapján tonnánként 160-170 euróra számíthat.

Nada Barišić, a Žitozajednica, vagyis a gabonatermelők szövetségének igazgatója a horvát állami hírügynökségnek, a HINÁ-nak nyilatkozva elmondta, hogy a búza ára most 230 euró a francia tőzsdén, Magyarországon pedig tonnánként 170 euró körül van.

– Fél millió tonna piaci feleslegünk van, aminek mindig is Olaszország volt a kiemelkedő piaca, de a helyzet most instabillá vált az ukrán búza miatt, ráadásul a hazai kikötőkből induló búzaexport-szerződések miatt, egyre nehezebb lesz a hazai árunak piacot találni. Már 2023 első negyedévében megkezdődtek a nehézségek az exportban. Összesen 23 000 tonnát exportáltunk, tavaly viszont ugyanebben az időszakban 99 000 tonnát

– mondta Barišić, aki hangsúlyozta, hogy az ukrán búza azért is olcsóbb, mert nem az uniós szabványok szerint termelik.

– Ez csökkenti mind a búza, mind a liszt árát a piacon. Ma már érezzük annak a hatását, amit a fekete-tengeri útvonalak megnyitása teremtett az ukrán búza exportja előtt, ráadásul túl későn csatlakoztunk azokhoz a kezdeményezésekhez, amelyeket a kelet-európai országok indítottak a károk ellensúlyozására

– tette hozzá a horvát gabonatermelők közösségének igazgatója, és megjegyezte, hogy a legrosszabb forgatókönyv a nagy többletekkel és exportkiesésekkel járó helyzetben az, hogy az árut ilyenkor tárolni kell, ami további költségeket jelent.

Erre azért lenne szükség, mert a horvát gabona egyéb piacai, mint például Bosznia-Hercegovina, ekkora mennyiségben nem tudják felvenni a többletet. A horvát gabonatermelők közösségében ezért most azon gondolkodnak, hogy mit kezdjenek a nem túlzottan jó minőségű 500 ezer tonna felesleggel.

Aratás előtt (Illusztráció, forrás: Freepik)

Nincs elegendő tárolókapacitás

Horvátországban eddig nem voltak ilyen problémák; mára azonban világossá vált, hogy miért volt szükség a nagyméretű exportra, ennek az az egyszerű magyarázata, hogy nem voltak raktárkapacitások.

– A piaci feleslegek körülbelül kétharmadát felvevő olasz piac mentőövet jelentett a termelőink számára. De most úgy látszik, hogy export nélkül maradtunk. Rossz szezonunk volt idén, mind a hozam, mind a minőség, mind pedig az ár tekintetében, ráadásul most még valamiből fedezni kellene a magas tárolási költségeket is

– panaszolta el Nada Barišić az összes gabonatermelő helyett, hogy milyen gondokkal néznek szembe.

Létezik-e központi segítség?

Ebben a helyzetben nyilvánvaló, hogy központi segítségre lenne szükség, ugyanakkor nem világos, hogy a horvát kormány tud-e reagálni, és képes-e a felesleg egy részének átvételére az árutartalékok számára.

Kapcsolódó cikk

VUKOVÁRON ÁT: Horvát segítség Ukrajnának

A probléma ebben az esetben is az, hogy a horvát árutartalékok nem rendelkeznek elegendő tárolókapacitással, bár a kormány annakidején ezeknek a kapacitásoknak a növelésében gondolkodott.

Szakértők véleménye szerint ennek csak akkor lenne értelme, ha az olcsón vásárolt gabona árának növekedésére lehetne számítani, de ez most aligha valószínű.

Ésszerű megoldás nincs a láthatáron, főleg akkor, ha figyelembe vesszük, hogy nem csak az ukránok dobják nyomott áron piacra a feleslegeiket, hanem az oroszok is – India éppen a minap jelentette be azt a szándékát, hogy olcsó orosz búzát vásárol.