Románia
SERÉNYEN DOLGOZTAK: A törvényhozás nyaralni megy
A cikk meghallgatásaA nyári szünet előtti utolsó hajrában termékeny hetet hagyott mögött a román törvényhozás és a román kormány. Egyebek közt a magyar élelmiszerárstopot idéző intézkedést fogadtak el, újraszabták a hírhedté vált különnyugdíjak rendszerét, szigorítottak a parlament fegyelmi normáin, és persze kicsit módosítottak a választási törvényen is. Érdekes párhuzam, hogy míg Magyarországon a kormány augusztus 1-jével kivezeti az élelmiszerstopot, a román kormány éppen augusztus 1-jével tervezi azt bevezetni – egyelőre csak három (kísérleti) hónapra.
Választási szuperév közeleg
A román pénzügyi tárca közleménye szerint a költségvetési hiány már májusban meghaladta a tervezett 4,4%-os éves deficit felét. A kormány ugyan már 10%-kal megvágta az állami költekezést, a lyuk június végére így is 37 milliárd lejre (kb. 7,5 milliárd euróra) nőtt – a májusi 20 milliárdos adathoz képest.
A kormány mindeközben kölcsönökhöz folyamodott, 2023 január 1-je óta éppen 40 milliárd lejjel növelték az államadósságot, ami így már meghaladja a GDP 50%-át. A közelmúltban a tanárok hirdettek országos sztrájkot bérköveteléseik nyomatékosításaként, újabban pedig a vasutasok és a belügyesek fenyegetnek hasonlóval.
Ezen makróökonómiai, szociális, illetve a közelgő, jövő évi választási “szuperév” viszonylatában érdemes szemlélni a héten tető alá hozott jogszabálydömpinget.
2024 forró évnek ígérkezik a román politikai elit számára: államfői, országgyűlési, önkormányzati és európai parlamenti választások is lesznek, és ahogy az általában ilyenkor lenni szokott, a hatalmon levő pártok azon szorgoskodnak, hogy a politika intézményes kereteit hozzáigazítsák a várható versenyhez és annak kihívásaihoz.
Talán ez, talán a szociális feszültségek, vagy a koalíciós vetésforgó, miniszterelnöki rotáció magyarázza azt a szociális érzékenységet, melyre az élelmiszerárak szabályozása kapcsán a pártok hivatkoznak: június közepén ugyanis a liberális Ciucăt a szociáldemokrata pártelnök, Ciolacu kormányfő váltotta a poszton.
ROMÁNIA-AMERIKA: Elkötelezettség a stratégiai partnerség elmélyítése iránt az együttműködés minden területén. (Forrás: Twitter, Marcel Ciolacu)
Érdekes párhuzam, hogy míg Magyarországon a kormány augusztus 1-jével kivezeti az élelmiszerstopot, a román kormány éppen augusztus 1-jével tervezi azt bevezetni – egyelőre csak három (kísérleti) hónapra.
Kapcsolódó cikk
Az elképzelés hasonló, a kenyér, különféle tejtermékek, búza és puliszka liszt, tojás, olaj, csirke- és disznóhús, a cukor, zöldség és gyümölcs, valamint az újkrumpli árát érinti a szóban forgó kormányhatározat. Technikailag nem az áfa, hanem az árrés csökkentésével csökkentésével igyekeznek elérni a kívánt hatást.
Az intézkedés a feldolgozókra, forgalmazókra (beleértve az árubehozatalt) egyaránt vonatkozik, de más és más árréssel: pl. a feldolgozók és kereskedők számára max. 20%-ot, a forgalmazóknak viszont csak 5-öt. A szocdem kormányfő által meghirdetett “patrióta” gazdaságpolitika értelmében a gazdákra, termelőkre nem vonatkozik a rendelet.
Speciális állami nyugdíjak
A különnyugdíjak napirenden tartása, illetve a valószerűtlenül magas “speciális” állami nyugdíjak kínos ténye több éve borzolja a román nyilvánosság kedélyeit – különösképp választási idényben.
S bár a kormánykoalíció politikusainak értékelésében a tüskét sikerült eltávolítani, a kérdést végre méltányosan rendezték, az RMDSZ-szel kibővült ellenzéki pártok elégedetlenek. Meglátásuk szerint csupán részeredmény született, és az is csak az Európai Unió nyomására, ti. a fejlesztési pénzek folyósításának feltételeként.
Az új jogszabály a szolgálati nyugdíjakat az elöltött szolgálati időhöz köti, és leszögezi, hogy a megállapított nyugdíj nem lehet nagyobb, mint az adott munkakörben kapott fizetés, és a szóban forgó juttatások országos átlagbért meghaladó részét pedig 15%-os adóval sújtja; továbbá a bírák és ügyészek esetében 60, míg a katonák, rendőrök és titkosszolgálati alkalmazottak esetében 65 évre emeli a nyugdíjkorhatárt.
Az érintettek nyilván elégedetlenkednek, ahogy az alkotmánybíróság is (amely jó eséllyel ismét elkaszálja a törvényt), a választói bázisokra remélt jótékony hatás pedig – az ellenzéki kórus tükrében – egyelőre ismeretlen változó.
Választási turizmus
A választási törvény elfogadott módosítása meglehetősen szerény, és a választási turizmus jelenségét próbálja visszaszorítani. A célkeresztbe azon polgárok kerültek, akik a választások előtt kevesebb mint egy évvel jelentették be ideiglenes lakhelyüket: ezentúl csak az állandó lakhelyükön szavazhatnak, pótlistán.
Ráadásul, hogy éljenek demokratikus jogukkal, nem elég néhány nappal a választás előtt igazolást szerezniük új lakcímükről, hanem egy, az ingatlan tulajdonosa által jegyzett nyilatkozatot is be kell majd mutatniuk, amely bizonyítja, hogy legalább 15 napig tartózkodnak a megjelölt hajlékban.
Az ellenzéki óvás értelmében szintén politikai jogot, éspedig a “tiltakozáshoz való jogot” érinti-sérti az alkotmánybíróság szerdán ismertetett döntése, ez rábólint a belügyminiszter egy korábbi előterjesztésére, amely megemelte a szolgálatban levő rendőrök, katonák, közhatalommal felruházott erdészeti alkalmazottakkal szembeni erőszakért kiróható büntetést.
A jogszabályt ellenzők azt sérelmezik, hogy például egy gázsprét használó tüntetőre eszerint akár nagyobb büntetés róható ki, mint a gondatlanságból elkövetett emberölésért.
Zűrzavar nyaralás előtt
A román törvényhozás jelenlegi ciklusában többször is szigorítottak a házszabályon, és ez a jelenség egybeesik az új generációs politikai erők (USR, AUR) színrelépésével.
Az ok ezen fiatalabb politikusi generációkat jellemző gerillamarketing, ami sok esetben botrányhoz, hangos szóváltáshoz, lökdösődéshez-szitkolózáshoz vezetett az ülésteremben.
A MEGMENTŐ: Diana Șoșoacă román szenátor azt mondta, hogy “megmentette Moszkvát a puccstól, mivel megkérte Lukasenkót, hogy állítsa le Jevgenyij Prigozsint”. Ezt kiabálta újságíróknak a parlament épületének előcsarnokában (Kép forrása: TNR)
Megelégelve a kommunikációs zűrzavart, illetve az országgyűlés méltóságának és fegyelmének megőrzése végett a klasszikus váltópártok, egyben a kormányerők képviselői a házszabályban betiltották a sértegetést, a fizikai és verbális erőszakot, a molinók és egyéb szemiotikai furfangosságok alkalmazását, de a közösségi média használatát is korlátozzák.
Legalább ugyanilyen fontos fejlemény, hogy tilossá vált a képviselőtársak helyett való szavazás. A szabályszegők az ülésteremből való kivezetés büntetése mellett a képviselői illetmény felét is elveszíthetik, akár fél évig.
Kérdés persze, hogy mindez mekkora elrettentő erővel fog bírni, hiszen a botrányairól híres Diana Șoșoacă szenátorasszony máris gyújtogatással, a pokol kénköves tűzével fenyegette meg a vele szemben fellépni kívánó mindenkori házbizottságot.
Már csak ezért is üdvös, ha végre beköszönt a parlamenti szünet. A honatyák kipihenhetik fáradalmaikat, erőt gyűjtve a 4 éves parlamenti ciklus utolsó évadához, a 2024-es választási szuperév várható megpróbáltatásaihoz.
A cikk meghallgatásaMinden egyes év vége felé visszatérő téma, hogy Bulgária és Románia mikor csatlakozhat a schengeni térséghez, illetve hogy egyes országok – ebben az esetben Ausztria és Hollandia – ezt meddig blokkolják még. Idén úgy tűnik, Románia eltökélt szándéka, hogy a “gazdasági diplomácia” segítségével megszüntesse az osztrák vétót, a román G4Media beszámolója szerint ugyanis Marcel Ciolacu román miniszterelnök elutasította az offshore törvény tisztázására vonatkozó osztrák kérést, amíg az osztrákok vétóznak a schengeni csatlakozást illetően.
Románia visszavág
A románok a jelek szerint már nem várnak az osztrákok jóindulatára, és felveszik a harcot az osztrákokkal, akik akadályozzák Románia csatlakozását a schengeni övezethez.
A hétfői kormányülésen Marcel Ciolacu miniszterelnök elutasította az OMV vezetőjének, Alfred Sternnek a kérését, hogy Románia tisztázza a fekete-tengeri gázról szóló offshore törvény egyik cikkelyét.
Ciolacu állítólag azt mondta az osztrák vállalat képviselőinek, hogy “ez egy legitim téma”, de most nem tud tárgyalni az offshore törvény módosításáról a Románia schengeni csatlakozásával szemben emelt osztrák vétót követően kialakult légkör miatt.
A kormányülés egyik résztvevője név nélkül úgy nyilatkozott a G4Mediának, hogy Marcel Ciolacu személyes közbenjárásra kérte az OMV vezetőit, akiknek a “gazdasági diplomácia eszközeivel” kellene elérniük Karl Nehammer osztrák kancellárnál, hogy változtassa meg álláspontját Románia schengeni csatlakozásával kapcsolatban.
A román hírportál forrása szerint Ciolacu a Horvátországgal szembeni pozitív diszkriminációra hivatkozott, aminek eredményeként Nehammer beleegyezett a horvátok schengeni csatlakozásba.
– Nem lehetünk álszentek. Nem mondhatjuk, hogy nincs semmi bajunk Romániával, és hogy a schengeni térség elavult. Ebben az esetben miért szavazta meg Ausztria tavaly Horvátország csatlakozását?
– kérdezte Marcel Ciolacu, aki azt javasolta az osztrák kancellárnak, hogy léptesse ki Ausztriát a schengeni övezetből, ha azt annyira elavultnak tartja.
Az osztrák kifogások
Az OMV már két évvel ezelőtt kilátásba helyezte, hogy kilép a Fekete-tengeri Neptun Deep projektből, ha a román kormány nem kezdeményezi az offshore-törvény módosítását, és ezáltal nem biztosít kedvezőbb feltételeket a befektetők számára.
– Románia földgáztermelésének növelése érdekében elengedhetetlen a Neptun mélységi peremvidék gázkészleteinek fejlesztése. Üdvözöljük a tengeri törvény módosításait, de számos pontosításra van szükség a hatóságok részéről. Ha minden előfeltétel teljesül, a végleges beruházási döntés várhatóan 2023 közepén születik meg
– jelentette ki Christina Verchere, az OMV Petrom vezérigazgatója két évvel ezelőtt, aki akkor azt is elmondta, hogy a PSD-PNL-UDMR koalíció által annak idején támogatott törvény javulást hozott ugyan, de a szabad piaci elvek érvényesítésének terén további tisztázásra van szükség.
Marcel Ciolacu román miniszterelnök hétfőn megbeszélést folytatott az OMV vezérigazgatója, Alfred Stern által vezetett küldöttséggel a Neptun Deep projektről (Forrás: román kormány)
Az osztrákok a román offshore törvénynek azt a pontját szeretnék módosítani, amely kimondja, hogy a kormány “átmeneti ár- és értékesítési korlátozásokat vezethet be a Fekete-tengerből kitermelt gáz bizonyos mennyiségeire, de nem részletezi, hogy pontosan milyen feltételek mellett vezethetők be ezek a korlátozások.
Rossz az OMV megítélése Romániában
A román kormány a fekete-tengeri gázkitermeléssel kapcsolatos törvényi akadályokat most politikai nyomásgyakorlásként használja Ausztriával szemben a schengeni holtpontról történő elmozdulás érdekében.
A követeléssel a román miniszterelnök könnyen “populista vizekre tévedhet”, amikor zöld utat kér Bécstől Schengenre, és amikor ennek fejében zöld utat ígér a fekete-tengeri gázra, mindezt pedig azért teheti meg, mert Nehammer vétója miatt az osztrák cégnek rossz a megítélése Romániában.
Kapcsolódó cikk
Ráadásul az OMV panaszt nyújtott be a román állam ellen a párizsi Nemzetközi Választottbírósághoz a Fekete-tengerből származó gáz értékesítésére vonatkozó szabályozás miatt. Ezzel kapcsolatban Ciolacu arra kérte az osztrák cég vezetőit, hogy vonják vissza a panaszukat.
A párizsi Nemzetközi Választottbírósághoz benyújtott panasz a Romgaz Black Sea Limited ellen is irányul, amely az ExxonMobiltól megvásárolt Romgaz leányvállalat, és az OMV Petrommal együtt üzemelteti a fekete-tengeri gázmezőt.
Ha Bécs decemberben ismét Románia schengeni övezethez való csatlakozása ellen szavaz, akkor Bukarest az ügyet az Európai Unió Bírósága (EUB) elé viszi, azt remélve, hogy az Európai Tanács, az Európai Parlament és az Európai Bizottság is követi a példáját Ausztria megregulázása érdekében.
Vajon mire figyelmeztetett Vučić a Presevo-völggyel kapcsolatban?
Felröhögünk a dolgok állásán (Kontrapunkt ’23)
Szlovénia ellenőrzést vezet be a horvát határon a megszaporodott migránsok miatt
Szlovákia választ: Kelet vagy Nyugat? Fico pedig nem eszik szénát
Vučić is less willing to ask KFOR for the northern areas. Elections on December 17?
Lelőttek egy rendőrt Koszovóban, akár magyar katonák élete is veszélybe kerülhet
Vučić etnikai tisztogatásról beszélt, Moszkva szerint Koszovó potenciális veszélyt jelent
A koszovói eseményeket követően mindenki gyászol, még Szerbia is
Belgrád sokkal aktívabb szerepet vár a KFOR-tól, amelyben több száz magyar katona teljesít szolgálatot
Hogyan számolt be a Pink Televízió a koszovói fegyveres incidensről?
-
Koszovó5 nap telt el azótaLelőttek egy rendőrt Koszovóban, akár magyar katonák élete is veszélybe kerülhet
-
Montenegró7 nap telt el azóta
Szerbiai állampolgárok ásták az alagutat Montenegróban, 19 fegyver tűnt el
-
Szerbia4 nap telt el azóta
Vučić etnikai tisztogatásról beszélt, Moszkva szerint Koszovó potenciális veszélyt jelent
-
Koszovó3 nap telt el azóta
A koszovói eseményeket követően mindenki gyászol, még Szerbia is
