SERÉNYEN DOLGOZTAK: A törvényhozás nyaralni megy

A nyári szünet előtti utolsó hajrában termékeny hetet hagyott mögött a román törvényhozás és a román kormány. Egyebek közt a magyar élelmiszerárstopot idéző intézkedést fogadtak el, újraszabták a hírhedté vált különnyugdíjak rendszerét, szigorítottak a parlament fegyelmi normáin, és persze kicsit módosítottak a választási törvényen is. Érdekes párhuzam, hogy míg Magyarországon a kormány augusztus 1-jével kivezeti az élelmiszerstopot, a román kormány éppen augusztus 1-jével tervezi azt bevezetni – egyelőre csak három (kísérleti) hónapra.

Választási szuperév közeleg

A román pénzügyi tárca közleménye szerint a költségvetési hiány már májusban meghaladta a tervezett 4,4%-os éves deficit felét. A kormány ugyan már 10%-kal megvágta az állami költekezést, a lyuk június végére így is 37 milliárd lejre (kb. 7,5 milliárd euróra) nőtt – a májusi 20 milliárdos adathoz képest.

A kormány mindeközben kölcsönökhöz folyamodott, 2023 január 1-je óta éppen 40 milliárd lejjel növelték az államadósságot, ami így már meghaladja a GDP 50%-át. A közelmúltban a tanárok hirdettek országos sztrájkot bérköveteléseik nyomatékosításaként, újabban pedig a vasutasok és a belügyesek fenyegetnek hasonlóval.

Ezen makróökonómiai, szociális, illetve a közelgő, jövő évi választási “szuperév” viszonylatában érdemes szemlélni a héten tető alá hozott jogszabálydömpinget.

2024 forró évnek ígérkezik a román politikai elit számára: államfői, országgyűlési, önkormányzati és európai parlamenti választások is lesznek, és ahogy az általában ilyenkor lenni szokott, a hatalmon levő pártok azon szorgoskodnak, hogy a politika intézményes kereteit hozzáigazítsák a várható versenyhez és annak kihívásaihoz.

Talán ez, talán a szociális feszültségek, vagy a koalíciós vetésforgó, miniszterelnöki rotáció magyarázza azt a szociális érzékenységet, melyre az élelmiszerárak szabályozása kapcsán a pártok hivatkoznak: június közepén ugyanis a liberális Ciucăt a szociáldemokrata pártelnök, Ciolacu kormányfő váltotta a poszton.

ROMÁNIA-AMERIKA: Elkötelezettség a stratégiai partnerség elmélyítése iránt az együttműködés minden területén. (Forrás: Twitter, Marcel Ciolacu)

Érdekes párhuzam, hogy míg Magyarországon a kormány augusztus 1-jével kivezeti az élelmiszerstopot, a román kormány éppen augusztus 1-jével tervezi azt bevezetni – egyelőre csak három (kísérleti) hónapra.

Kapcsolódó cikk

ROMÁN SAPKA: Három árkategóriára az áramra, miközben – Pakstól eltérően – amerikai pénzből bővül Csernavoda

Az elképzelés hasonló, a kenyér, különféle tejtermékek, búza és puliszka liszt, tojás, olaj, csirke- és disznóhús, a cukor, zöldség és gyümölcs, valamint az újkrumpli árát érinti a szóban forgó kormányhatározat. Technikailag nem az áfa, hanem az árrés csökkentésével csökkentésével igyekeznek elérni a kívánt hatást.

Az intézkedés a feldolgozókra, forgalmazókra (beleértve az árubehozatalt) egyaránt vonatkozik, de más és más árréssel: pl. a feldolgozók és kereskedők számára max. 20%-ot, a forgalmazóknak viszont csak 5-öt. A szocdem kormányfő által meghirdetett “patrióta” gazdaságpolitika értelmében a gazdákra, termelőkre nem vonatkozik a rendelet.

Speciális állami nyugdíjak

A különnyugdíjak napirenden tartása, illetve a valószerűtlenül magas “speciális” állami nyugdíjak kínos ténye több éve borzolja a román nyilvánosság kedélyeit – különösképp választási idényben.

S bár a kormánykoalíció politikusainak értékelésében a tüskét sikerült eltávolítani, a kérdést végre méltányosan rendezték, az RMDSZ-szel kibővült ellenzéki pártok elégedetlenek. Meglátásuk szerint csupán részeredmény született, és az is csak az Európai Unió nyomására, ti. a fejlesztési pénzek folyósításának feltételeként.

Az új jogszabály a szolgálati nyugdíjakat az elöltött szolgálati időhöz köti, és leszögezi, hogy a megállapított nyugdíj nem lehet nagyobb, mint az adott munkakörben kapott fizetés, és a szóban forgó juttatások országos átlagbért meghaladó részét pedig 15%-os adóval sújtja; továbbá a bírák és ügyészek esetében 60, míg a katonák, rendőrök és titkosszolgálati alkalmazottak esetében 65 évre emeli a nyugdíjkorhatárt.

Az érintettek nyilván elégedetlenkednek, ahogy az alkotmánybíróság is (amely jó eséllyel ismét elkaszálja a törvényt), a választói bázisokra remélt jótékony hatás pedig – az ellenzéki kórus tükrében – egyelőre ismeretlen változó.

Választási turizmus

A választási törvény elfogadott módosítása meglehetősen szerény, és a választási turizmus jelenségét próbálja visszaszorítani. A célkeresztbe azon polgárok kerültek, akik a választások előtt kevesebb mint egy évvel jelentették be ideiglenes lakhelyüket: ezentúl csak az állandó lakhelyükön szavazhatnak, pótlistán.

Ráadásul, hogy éljenek demokratikus jogukkal, nem elég néhány nappal a választás előtt igazolást szerezniük új lakcímükről, hanem egy, az ingatlan tulajdonosa által jegyzett nyilatkozatot is be kell majd mutatniuk, amely bizonyítja, hogy legalább 15 napig tartózkodnak a megjelölt hajlékban.

Az ellenzéki óvás értelmében szintén politikai jogot, éspedig a “tiltakozáshoz való jogot” érinti-sérti az alkotmánybíróság szerdán ismertetett döntése, ez rábólint a belügyminiszter egy korábbi előterjesztésére, amely megemelte a szolgálatban levő rendőrök, katonák, közhatalommal felruházott erdészeti alkalmazottakkal szembeni erőszakért kiróható büntetést.

A jogszabályt ellenzők azt sérelmezik, hogy például egy gázsprét használó tüntetőre eszerint akár nagyobb büntetés róható ki, mint a gondatlanságból elkövetett emberölésért.

Zűrzavar nyaralás előtt

A román törvényhozás jelenlegi ciklusában többször is szigorítottak a házszabályon, és ez a jelenség egybeesik az új generációs politikai erők (USR, AUR) színrelépésével.

Az ok ezen fiatalabb politikusi generációkat jellemző gerillamarketing, ami sok esetben botrányhoz, hangos szóváltáshoz, lökdösődéshez-szitkolózáshoz vezetett az ülésteremben.

A MEGMENTŐ: Diana Șoșoacă román szenátor azt mondta, hogy “megmentette Moszkvát a puccstól, mivel megkérte Lukasenkót, hogy állítsa le Jevgenyij Prigozsint”. Ezt kiabálta újságíróknak a parlament épületének előcsarnokában (Kép forrása: TNR)

Megelégelve a kommunikációs zűrzavart, illetve az országgyűlés méltóságának és fegyelmének megőrzése végett a klasszikus váltópártok, egyben a kormányerők képviselői a házszabályban betiltották a sértegetést, a fizikai és verbális erőszakot, a molinók és egyéb szemiotikai furfangosságok alkalmazását, de a közösségi média használatát is korlátozzák.

Legalább ugyanilyen fontos fejlemény, hogy tilossá vált a képviselőtársak helyett való szavazás. A szabályszegők az ülésteremből való kivezetés büntetése mellett a képviselői illetmény felét is elveszíthetik, akár fél évig.

Kérdés persze, hogy mindez mekkora elrettentő erővel fog bírni, hiszen a botrányairól híres Diana Șoșoacă szenátorasszony máris gyújtogatással, a pokol kénköves tűzével fenyegette meg a vele szemben fellépni kívánó mindenkori házbizottságot.

Már csak ezért is üdvös, ha végre beköszönt a parlamenti szünet. A honatyák kipihenhetik fáradalmaikat, erőt gyűjtve a 4 éves parlamenti ciklus utolsó évadához, a 2024-es választási szuperév várható megpróbáltatásaihoz.