LÓUGRÁSOS SZOMSZÉDSÁG: Orbán szerint a magyar és a szerb harcos nép, de jó szomszédok

Állítsd be a Google‑t, hogy a BALK mindig kéznél legyen!

Orbán Viktor Szarajevóból átrepült a szomszédos Banja Lukába, ahol a boszniai Szerb Köztársaság vezetőivel tárgyalt. A Milorad Dodikkal közösen adott sajtótájékoztatón megtudhattuk, hogy a felek szándéknyilatkozatot írtak alá az együttműködés erősítéséről. Mindkét fél egyetértett abban, hogy mielőbb be kell lépniük a nyugat-balkáni térség államainak az Európai Unióba.

Tovább erősítik a viszonyt

Orbán Viktor miniszterelnök a szarajevói találkozókat követően a boszniai Szerb Köztársaság politikai és gazdasági központjának számító Banja Lukában folytatta bosznia-hercegovinai tárgyalásait.

A banjalukai nemzetközi repülőtéren Radovan Višković, a boszniai Szerb Köztársaság miniszterelnöke fogadta a magyar delegációt. A tárgyalásokra a szerb entitás kormányának székházában került sor, ahol a felek parafáltak egy együttműködési szándéknyilatkozatot.

Ezt követően került sor Orbán Viktor és Milorad Dodik sajtótájékoztatójára. Az eseményen házigazdaként Dodik fejtette ki elsőként a látogatással kapcsolatos nézeteit.

A Szerb Köztársaság elnöke általánosságban beszélt a most ellenjegyzett megállapodásról, ami – mint mondta – számos területen ad teret a feleknek az együttműködés további erősítésére. A kérdéses dokumentum kapcsán Dodik csak absztrakt módon fogalmazott, és általánosságban emelt ki ágazatokat, mint az energetika, oktatás és a közlekedés.

A boszniai szerbek elnöke Magyarországot sikeres, fejlett gazdasággal rendelkező államnak ismerte meg a korábbi években. A magyar kormány tevékenységét példaértékűnek minősítette, amiből több elem átvételét szükségesnek minősítette. Ezek köréből a demográfiai jellegű programokat emelte ki.

Ezt követően Dodik köszönetet mondott Orbánnak azért, hogy a magyar kormány komoly lépéseket tesz a szerbséggel való baráti viszony fenntartása érdekében. Felidézte, hogy magyarországi tartózkodása során maga is tapasztalta, hogy a magyarországi szerbek komoly kormányzati támogatást élveznek, mivel felújíthatták oktatási intézményeiket és templomaikat.

A folyamatban lévő közös projektekhez kötődően megköszönte azt a 100 millió eurós agrártámogatási keretet, amit a magyar kormány a boszniai szerb gazdáknak nyújt magyar agráripari termékek beszerzéséhez. Majd megjegyezte, hogy a tavalyi évben komoly segítséget jelentett a boszniai szerb kormánynak az a 100 millió eurós hitel, amit a magyar fél folyósított.

A jövőbeli projektek kapcsán Dodik ismét csak az általánosságok szintjén fogalmazott, és olyan ágazatokat sorolt fel, ahol a szerb entitás vezetése számít a magyarbefektetőkre.

Ide sorolta az energiaszektort, azon belül is a napenergia és vízenergia hasznosítást, a közúthálózat fejlesztését és egy gyógyszergyár építését. Végül maga Dodik is amellett foglalt állást, hogy a szarajevói vezetést támogatja Bosznia-Hercegovina uniós integrációjában.

Csak előkerült a magyar zászló (Forrás: Twitter, Milorad Dodik)

A szerb entitásnak az EU-ban a helye

Orbán Viktor miniszterelnök lényegében megismételte a Szarajevóban alig öt órával korábban mondottakat. Hangsúlyozta az együttműködés fontosságát, és azt, hogy a jövőben egyenrangú félként kezelik a boszniai szerb felet.

Kifejtette, hogy a boszniai Szerb Köztársaság sajátos helyzetben van, mert az egyetlen olyan területi egység Svájcot leszámítva, amely nyugatabbra fekszik Magyarországtól, és nem tagja az EU-nak.

Orbán szerint ez az EU egyik mulasztása, amit már régen pótolni kellett volna. Szerinte a Szerb Köztársaság Csehországgal, Magyarországgal és Lengyelországgal egy közép-európai régiónak a része, így ezekkel az államokkal együtt fel kellett volna venni az EU-ba.

A magyar külpolitika a jövőben is támogatja Bosznia-Hercegovina, és abban a szerb entitás uniós integrációját, és megismételte azt a felvetést is, hogy a felzárkóztatási forrásokat már a csatlakozás előtt elérhetővé kellene tenni a nyugat-balkáni régióban tagjelölt státusszal bíró országoknak.

Az USA és Nagy-Britannia által a boszniai szerb politikusokkal szemben alkalmazott szankciók kapcsán Orbán tartotta magát ahhoz a nézetéhez, hogy azok alkalmatlanok a célok elérésére, így azokat a jövőben sem támogatja. Ehhez kötődően pedig megjegyezte, hogy a külföldi hatalmak helyett az ott élőknek kell döntéseket hozni a saját viszonyaikról.

Orbán a közös gazdasági projektek kapcsán az energetikát, a mezőgazdasági termelést és az infrastruktúra fejlesztést említette, mint olyan ágazatokat, amelyek kifejezetten perspektívikusok lehetnek mindkét fél számára.

A projektek felgyorsítása érdekében a mai napon határoztak egy gazdasági vegyesbizottság felállításáról. A magyar és a szerb nép harcos jellegét is taglaló gondolatmenet végén a magyar miniszterelnök kijelentette, hogy a boszniai Szerb Köztársaság számíthat Magyarországra.

Orbán szerint az EU nem tisztességes

A sajtó jelenlévő képviselőinek egy kérdést volt lehetőségük intézni a magyar miniszterelnökhöz, ami az EU Bosznia-Hercegovina felé tanúsított távolságtartó magatartásának okaira vonatkozott.

Orbán közölte, hogy az Európai Unió magatartása „unfair” a szerbséggel szemben. Ezzel szemben ismét kiemelte, hogy Magyarország, mint gazdasági szempontból szomszédos állam, felelős a régió stabilitásáért.

Megjegyezte azt is, hogy azért sem ért egyet az EU lassú bővítési politikájával mert ő maga még emlékszik arra, hogy negyven évvel korábban ez a terület fejlettebb volt, mint Magyarország. Így szerinte a boszniai Szerb Köztársaság előtt hatalmas lehetőségek vannak.

Kapcsolódó cikk

BOSZNIA A SZOMSZÉDUNK: Orbán Szarajevóban sorsközösségen alapuló testvéri kapcsolatról beszélt

Majd a szarajevói reggeli gondolatot ismételte meg, miszerint az EU fejlődése lelassult, és annak a nyugat-balkáni régió az egyetlen tartaléka. Így uniós és magyar érdek is, hogy Bosznia-Hercegovina és a szerb entitás sikeres legyen.

Dodik a neki címzett kérdésre kifejtette, hogy az EU integrációs úton kell tovább fejlődnie a boszniai-szerb entitásnak.

Az integrációs folyamattól a stabilitás, béke és biztonság megvalósulását reméli. Emellett azonban fenn kell tartani a Daytoni Egyezményben elfogadott rendszert. Ezekben reméli a magyar fél támogatását, mert mint mondta, Magyarország támogatása nélkül a Nyugat-Balkánon nem lesz stabilitás.

Szarajevóba is jutott pénz

A Szarajevóba tett látogatás kapcsán korábban született cikkünket annyival egészítenénk ki, hogy az M1 hírcsatornának adott külön interjúban Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter még ott bejelentette, hogy a magyar kormány a boszniai Miniszterek Tanácsával folytatott egyeztetésen felajánlott egy 300 millió forint összegű keretet a boszniai fegyveres erők fejlesztésére.

Szijjártó az említett összeg kapcsán megjegyezte, hogy ezt a pénzt eredetileg a NATO-nak tett vállalás keretében az afgán haderő fejlesztésére kellett volna fordítani, az afganisztáni misszió lezárulásával azonban az összeg felszabadult.