Connect with us

Horvátország

ÉRDEKLŐDÉS: Rekordszámú külföldi befektetés Horvátországban

Avatar photo

Közzétéve:

A megjelenés dátuma

befektetések
Szerdán a horvát kormány Szlavónbródban ülést tartott a főispánokkal, valamint a Horvát Köztársaság Városszövetségének és a horvát önkormányzati közösségnek a képviselőivel

Kattints ide a cikk meghallgatásához

A befektetők egyre inkább a dél- és kelet-európai országok felé fordulnak, így felfedezték Horvátországot is, ahol 2022-ben 26 közvetlen külföldi befektetésből finanszírozott beruházási projekt valósult meg, ami 2585 új munkahelyet eredményezett. Ez 53 százalékos növekedést jelent 2021-hez képest, és bizonyítani látszik azokat az előrejelzéseket, hogy a változó gazdasági klíma az ún. near-shoringnak kedvez (ami annyit jelent, hogy befektetéseket nem valahol a világ másik felén, hanem közelebb, a szomszédságban hajtják végre), és ebből Horvátország is részesült. A legtöbb beruházás a közlekedési ágazatban, az informatikai iparban és a gyártásban történt.

Kedvező near-shoring

Az EY tanácsadó és könyvvizsgáló cég által végzett, a közvetlen külföldi befektetések (FDI) piacának vonzerejéről szóló felmérés legfrissebb eredményei szerint 2022-ben rekordszámú, 26 külföldi befektetés történt Horvátországban, 53 százalékkal több, mint az előző évben.

befektetések

Digitális megoldások (Forrás: EY)

Az EY szerdai közleménye szerint Horvátország a 28-dik helyen áll Európában, tehát van még hova fejlődni, de a közvetlen külföldi befektetések Horvátországban így is 2585 új munkahely létrejöttéhez járultak hozzá a tavalyi évben.

Az EY éves európai vonzerőfelmérése szerint 2021-hez képest európai szinten mindössze 1 százalékkal több közvetlen külföldi befektetés volt, ami 7 százalékkal alacsonyabb, mint a pandémia előtti 2019-es rekord.

2022-ben 44 európai országban 5 962 zöldmezős beruházás és bővítési projekt valósult meg, szemben a 2021-es 5 877 projekttel.

– A növekvő infláció, az emelkedő energiaellátási és egyéb költségek, a gyengébb gazdasági növekedés és a kelet-európai geopolitikai események fényében a külföldi befektetések 53 százalékos növekedése Horvátországban kivételes sikernek tekinthető

– mondta Tomislav Čutura, az EY Horvátország stratégiai és tranzakciós szolgáltatások osztályának vezetője a Poslovni dnevniknek.

A jelentés szerint a befektetők rendkívül óvatosak a változó üzleti feltételekkel, például az emelkedő kamatlábakkal, a magas inflációval és a viszonylag magas államadóssággal kapcsolatban.

Ennek ellenére egyre inkább a dél- és kelet-európai országok felé fordulnak, így megtalálták Horvátországot is, ahol a legtöbb beruházás az új projektekre, kisebb részben pedig a meglévők bővítésére irányult.

Közlekedés, IT-ipar, gyártás

A külföldi befektetők Horvátországban három területen fektettek be a legtöbbet: a közlekedési ágazatba, az IT-iparba és a termelésbe.

Európai szinten az informatikai ágazat élen jár, ebbe az összes külföldi befektetés 20%-a történik. A második helyen az üzleti szolgáltatások, a harmadik helyen pedig a termelés van.

2022-ben az európai országokba irányuló közvetlen külföldi befektetések több mint fele, 60 százaléka európai vállalatoktól származott, míg a nem európai vállalatok nagyobb óvatosságot mutattak az európai piacokkal szemben.

Čutura szerint Horvátországban a legtöbb befektetés Németországból és az Egyesült Államokból érkezett, őket követik az olasz, valamint az angol és ukrán(!) befektetések.

A felmérésben elhangzó vélemények szerint a legfontosabb horvát és európai törekvésnek a kedvező üzleti feltételek megteremtésére kell irányulnia, ezt követi a digitális és fenntartható társadalom fejlesztésébe történő további befektetés.

A felhalmozott kereslet kumulatív potenciálja és a közvetlen külföldi befektetésekkel kapcsolatos tervezett projektek száma 2023-ban azt jelzi, hogy a világjárvány utáni helyreállítás sikeres volt, és ezért a külföldi befektetések hosszú távú növekedésére számíthatnak a horvátok.

Horvátország éppen digitális átalakuláson megy keresztül, és amint azt az európai szintű piaci fejlemények is mutatják, a külföldi befektetők számára az informatikai iparba és a megújuló energiaforrásokba történő beruházások a legérdekesebbek.

Plenković vs Financial Times

Mivelhogy most gazdasági vizeken evezünk, pár szót szólunk a Financial Times cikkéről, melyben a lap meg nem nevezett forrásokra hivatkozva azt állította, hogy a horvát kormány nyomást gyakorolt a német Allianz biztosító társaságra, miután az kihátrált a Sberbank Fortenova-részesedésének kivásárlásából, és így a Pavao Vujnovac által vezetett felvásárlási akció meghiúsult.

Az Allianz úgy kerül a képbe, hogy 51 százalékos részesedéssel rendelkezik abban a nyugdíjalapban (AZ), amely a legnagyobb azok közül a nyugdíjalapok közül, amely a Sberbank tulajdonjogára “pályázott”.

A BALK fél évvel ezelőtt azt írta, hogy a horvát kormány örülne annak, ha Pavao Vujnovac horvát gázkirály befolyása növekedne a Fortenovában.

Szerdán a kormány ülést tartott a főispánokkal, valamint a horvát városszövetség és a horvát önkormányzati közösség képviselőivel a mindig fontos ipari központnak számító Szlavónbródban.

A találkozó után Andrej Plenković miniszterelnök sajtótájékoztatót tartott, és többek között kitért a FT cikkére is.

– A vállalat (ti. a Fortenova) tárgyalásokat folytatott a horvátországi nyugdíjalapokkal, és arra kérte ezeket az alapokat, hogy vásárolják vissza az orosz bankok közös tulajdonrészét. Az egyik ilyen nyugdíjalap – és ez a pénz a horvát nyugdíjasok pénze – az utolsó pillanatban, úgy döntött, hogy eláll az üzlettől

– magyarázta Plenković, aki szerint az, hogy bárki is kényszerítette volna őket, nyomást gyakorolt volna rájuk, vagy zsarolta volna őket a tudományos fantasztikum határát súrolja, és egy újabb erőfeszítés valamilyen “nagy probléma” kitalálására.

QR Code

Küld el ezt a cikket e-mailben

Ehhez kattints ide

Meteorológia



B.A. Balkanac

Balkanac

Magyarország

Csehszlovákia is ugyanazzal küszködött, mint a mai Magyarország, nem volt tengere, ezért kellett egy alagút Csehszlovákia is ugyanazzal küszködött, mint a mai Magyarország, nem volt tengere, ezért kellett egy alagút
Horvátország19 óra telt el azóta

Csehszlovák alagutak Magyarország és az Alpok alatt, Budapest-Belgrád ezekhez képest lófütty

A Magyarország alatti alagút terve az 1920-as években merült fel, célja Csehszlovákia tengeri kijáratának biztosítása volt. Bár sosem valósult meg,...

Az ENSZ Közgyűlése határozatot fogadott el, amely július 11-ét az 1995-ös srebrenicai népirtásról való elmélkedés és megemlékezés nemzetközi napjává nyilvánította, Potocariban már ácsolják a szégyenfát Az ENSZ Közgyűlése határozatot fogadott el, amely július 11-ét az 1995-ös srebrenicai népirtásról való elmélkedés és megemlékezés nemzetközi napjává nyilvánította, Potocariban már ácsolják a szégyenfát
Bosznia4 nap telt el azóta

Potočariban ácsolják a szégyenfát, Magyarország neve is felkerül rá, tiltakozó jegyzék is érkezhet

A balkáni népek és a magyarok között sok közös vonás van. Ezek egyike, hogy nehezen felejtenek. Annak bebiztosítása érdekében, hogy...

Elmedin Konaković és Várhelyi Olivér közös nyilatkozatot tett miszerint Magyarország nem támogatja a srebrenicai határozatot az ENSZ Közgyűlésében. Elmedin Konaković és Várhelyi Olivér közös nyilatkozatot tett miszerint Magyarország nem támogatja a srebrenicai határozatot az ENSZ Közgyűlésében.
Bosznia1 hét telt el azóta

Várhelyi Olivér és Elmedin Konaković visszavonulót fújt, közös nyilatkozatot tettek közre Srebrenicáról

Közösen megállapították, hogy Várhelyi Olivér korábbi nyilatkozatai teljes tisztelettel adóznak az áldozatok iránt, és semmiképpen sem kérdőjelezték meg az 1995-ös...

Tíz perc múlva tizenegy: Barátok már nem lesznek, Elmedin Dino Konakovic és a Magyarországot képvislő Várhelyi Olivér Tíz perc múlva tizenegy: Barátok már nem lesznek, Elmedin Dino Konakovic és a Magyarországot képvislő Várhelyi Olivér
Bosznia2 hét telt el azóta

A boszniai külügyminiszter nekiment Várhelyinek, és felmondott egy Magyarországgal kötött szerződést

A boszniai külügyminiszter felmondta a március 6-i Szijjártó-látogatás során bejelentett EU-integráció támogatását célzó bilaterális megállapodást. Az egyezmény lényegében 50 boszniai...

A szerb elnök a kevés Fico a kevés szabad és szabadságszerető európai vezető közé tartozik, ezért Orbánnal együtt napokon belül meglátogatják A szerb elnök a kevés Fico a kevés szabad és szabadságszerető európai vezető közé tartozik, ezért Orbánnal együtt napokon belül meglátogatják
Magyarország2 hét telt el azóta

Vučić és Orbán a következő napokban meglátogatja a megsebesült szlovák miniszterelnököt

Az eléggé pongyolán fogalmazó belgrádi kormánypárti lap azt nem tisztázta, hogy Vučić és Orbán közösen keresi-e fel Robert Ficót, de...

Szlovákia

Európai Unió

Oroszország

Kína

Öt nap legjava