Connect with us

Horvátország

ÉRDEKLŐDÉS: Rekordszámú külföldi befektetés Horvátországban

Avatar photo

Közzétéve:

a megjelenés dátuma:

befektetések
Szerdán a horvát kormány Szlavónbródban ülést tartott a főispánokkal, valamint a Horvát Köztársaság Városszövetségének és a horvát önkormányzati közösségnek a képviselőivel
A cikk meghallgatása

A befektetők egyre inkább a dél- és kelet-európai országok felé fordulnak, így felfedezték Horvátországot is, ahol 2022-ben 26 közvetlen külföldi befektetésből finanszírozott beruházási projekt valósult meg, ami 2585 új munkahelyet eredményezett. Ez 53 százalékos növekedést jelent 2021-hez képest, és bizonyítani látszik azokat az előrejelzéseket, hogy a változó gazdasági klíma az ún. near-shoringnak kedvez (ami annyit jelent, hogy befektetéseket nem valahol a világ másik felén, hanem közelebb, a szomszédságban hajtják végre), és ebből Horvátország is részesült. A legtöbb beruházás a közlekedési ágazatban, az informatikai iparban és a gyártásban történt.

Kedvező near-shoring

Az EY tanácsadó és könyvvizsgáló cég által végzett, a közvetlen külföldi befektetések (FDI) piacának vonzerejéről szóló felmérés legfrissebb eredményei szerint 2022-ben rekordszámú, 26 külföldi befektetés történt Horvátországban, 53 százalékkal több, mint az előző évben.

befektetések

Digitális megoldások (Forrás: EY)

Az EY szerdai közleménye szerint Horvátország a 28-dik helyen áll Európában, tehát van még hova fejlődni, de a közvetlen külföldi befektetések Horvátországban így is 2585 új munkahely létrejöttéhez járultak hozzá a tavalyi évben.

Az EY éves európai vonzerőfelmérése szerint 2021-hez képest európai szinten mindössze 1 százalékkal több közvetlen külföldi befektetés volt, ami 7 százalékkal alacsonyabb, mint a pandémia előtti 2019-es rekord.

2022-ben 44 európai országban 5 962 zöldmezős beruházás és bővítési projekt valósult meg, szemben a 2021-es 5 877 projekttel.

– A növekvő infláció, az emelkedő energiaellátási és egyéb költségek, a gyengébb gazdasági növekedés és a kelet-európai geopolitikai események fényében a külföldi befektetések 53 százalékos növekedése Horvátországban kivételes sikernek tekinthető

– mondta Tomislav Čutura, az EY Horvátország stratégiai és tranzakciós szolgáltatások osztályának vezetője a Poslovni dnevniknek.

A jelentés szerint a befektetők rendkívül óvatosak a változó üzleti feltételekkel, például az emelkedő kamatlábakkal, a magas inflációval és a viszonylag magas államadóssággal kapcsolatban.

Ennek ellenére egyre inkább a dél- és kelet-európai országok felé fordulnak, így megtalálták Horvátországot is, ahol a legtöbb beruházás az új projektekre, kisebb részben pedig a meglévők bővítésére irányult.

Közlekedés, IT-ipar, gyártás

A külföldi befektetők Horvátországban három területen fektettek be a legtöbbet: a közlekedési ágazatba, az IT-iparba és a termelésbe.

Európai szinten az informatikai ágazat élen jár, ebbe az összes külföldi befektetés 20%-a történik. A második helyen az üzleti szolgáltatások, a harmadik helyen pedig a termelés van.

2022-ben az európai országokba irányuló közvetlen külföldi befektetések több mint fele, 60 százaléka európai vállalatoktól származott, míg a nem európai vállalatok nagyobb óvatosságot mutattak az európai piacokkal szemben.

Čutura szerint Horvátországban a legtöbb befektetés Németországból és az Egyesült Államokból érkezett, őket követik az olasz, valamint az angol és ukrán(!) befektetések.

A felmérésben elhangzó vélemények szerint a legfontosabb horvát és európai törekvésnek a kedvező üzleti feltételek megteremtésére kell irányulnia, ezt követi a digitális és fenntartható társadalom fejlesztésébe történő további befektetés.

A felhalmozott kereslet kumulatív potenciálja és a közvetlen külföldi befektetésekkel kapcsolatos tervezett projektek száma 2023-ban azt jelzi, hogy a világjárvány utáni helyreállítás sikeres volt, és ezért a külföldi befektetések hosszú távú növekedésére számíthatnak a horvátok.

Horvátország éppen digitális átalakuláson megy keresztül, és amint azt az európai szintű piaci fejlemények is mutatják, a külföldi befektetők számára az informatikai iparba és a megújuló energiaforrásokba történő beruházások a legérdekesebbek.

Plenković vs Financial Times

Mivelhogy most gazdasági vizeken evezünk, pár szót szólunk a Financial Times cikkéről, melyben a lap meg nem nevezett forrásokra hivatkozva azt állította, hogy a horvát kormány nyomást gyakorolt a német Allianz biztosító társaságra, miután az kihátrált a Sberbank Fortenova-részesedésének kivásárlásából, és így a Pavao Vujnovac által vezetett felvásárlási akció meghiúsult.

Az Allianz úgy kerül a képbe, hogy 51 százalékos részesedéssel rendelkezik abban a nyugdíjalapban (AZ), amely a legnagyobb azok közül a nyugdíjalapok közül, amely a Sberbank tulajdonjogára “pályázott”.

A BALK fél évvel ezelőtt azt írta, hogy a horvát kormány örülne annak, ha Pavao Vujnovac horvát gázkirály befolyása növekedne a Fortenovában.

Szerdán a kormány ülést tartott a főispánokkal, valamint a horvát városszövetség és a horvát önkormányzati közösség képviselőivel a mindig fontos ipari központnak számító Szlavónbródban.

A találkozó után Andrej Plenković miniszterelnök sajtótájékoztatót tartott, és többek között kitért a FT cikkére is.

– A vállalat (ti. a Fortenova) tárgyalásokat folytatott a horvátországi nyugdíjalapokkal, és arra kérte ezeket az alapokat, hogy vásárolják vissza az orosz bankok közös tulajdonrészét. Az egyik ilyen nyugdíjalap – és ez a pénz a horvát nyugdíjasok pénze – az utolsó pillanatban, úgy döntött, hogy eláll az üzlettől

– magyarázta Plenković, aki szerint az, hogy bárki is kényszerítette volna őket, nyomást gyakorolt volna rájuk, vagy zsarolta volna őket a tudományos fantasztikum határát súrolja, és egy újabb erőfeszítés valamilyen “nagy probléma” kitalálására.

Horvátország

Plenković Kijevben, miközben Vujnovac a nagyfiúkkal focizik

Ha ebben bárki is kételkedett volna, a kormány megerősítette, hogy Horvátország továbbra is folyamatos politikai, gazdasági, humanitárius és katonai támogatást nyújt az ukrán népnek. Andrej Plenković miniszterelnök kijevi látogatása során részt vett a DOK-ING horvát cég ottani irodájának megnyitása alkalmából szervezett fogadáson is

Avatar photo

Közzététel:

a megjelenés dátuma

Andrej Plenković kijevi kiruccanásra érkezett, balján Zvonimir Frka-Petešić is, aki a fénykép tanúsága szerint nem nagyon örült a kiruccanásnak, jobbján Anica Djamić, Horvátország ukrajnai nagykövete
Andrej Plenković kijevi kiruccanásra érkezett, balján Zvonimir Frka-Petešić is, aki a fénykép tanúsága szerint nem nagyon örült a kiruccanásnak, jobbján Anica Djamić, Horvátország ukrajnai nagykövete (Forrás: X platform, Andrej Plenković)
A cikk meghallgatása

Andrej Plenković horvát miniszterelnök ma reggel feltűnt a kijevi vasútállomáson, meglehetősen casual szerelésben, melegítőfelsőben, némileg ziláltan a hosszú úttól. De nem volt egyedül: ukrajnai kirándulást nyert még Radovan Fuchs tudományos és oktatási miniszter, Damir Habijan közigazgatási, igazságügyi és digitális átalakulásért felelős miniszter, valamint Gordan Grlić Radman kül- és Európa-ügyi miniszter. A miniszterelnököt elkísérte kabinetfőnöke, Zvonimir Frka-Petešić is, aki a fénykép tanúsága szerint nem nagyon örült a kiruccanásnak.

Kijevi irodát nyit a horvát DOK-ING

Az ukrán fővárosban Plenković Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel, Gyenyisz Smihal miniszterelnökkel, Ruszlan Sztefancsukkal, a Verhovna Rada elnökével és más ukrán tisztviselőkkel találkozik. A miniszterelnök a delegációval együtt részt vesz a Krími Platform ülésén is.

Bár a rossz nyelvek szerint Plenković búcsúzni jött, a kormány nyilatkozata helyre teszi a dolgokat. Így megtudhattuk, hogy ez Plenković miniszterelnök harmadik ukrajnai látogatása az orosz agresszió, azaz 2022. február 24-ei kezdete óta, és újabb jele Horvátország szolidaritásának Ukrajnával. Azzal az országgal, amely „védi szabadságát, Európa biztonságát, de a közös demokratikus értékeket és a nemzetközi jog elveit is” – áll a közleményben.

Ha ebben bárki is kételkedett volna, a kormány megerősítette, hogy Horvátország továbbra is folyamatos politikai, gazdasági, humanitárius és katonai támogatást nyújt az ukrán népnek. Plenković részt vett a krími tatárok feletti népirtás áldozatai tiszteletére emelt emlékmű ünnepélyes leleplezésén is, amelyet Zelenszkij elnök és Musztafa Dzsemilev, a krími tatár nép vezetője hajtott végre. A horvát küldöttség a nap folyamán részt vett a Krími Platform csúcstalálkozóján is.

Horvátország határozottan támogatja a Nemzetközi Krími Platformot, és ezen belül aktív szerepet játszik, mivel 2022 októberében az első parlamenti csúcstalálkozónak is otthont adott a horvát fővárosban. Ugyanakkor a kormányhivatal elárulta, hogy a miniszterelnök részt vesz a DOK-ING által a vállalat kijevi irodájának megnyitása alkalmából szervezett fogadáson is, illetve a látogatás folyamán bemutatják az Ukrajnának nyújtott horvát segély új csomagját.

Egyúttal a kormány bejelentette, hogy a találkozó folyamán aláírják az egyetértési megállapodást a horvát igazságügyi, közigazgatási és digitális átalakulási minisztérium és az ukrán igazságügyi minisztérium, valamint a horvát tudományos, oktatási és ifjúsági minisztérium és az ukrán tudományos és oktatási minisztérium között a kétoldalú tudományos és technológiai együttműködési programra vonatkozásában.

E sorok írója, ki tudja miért, kissé nyugtalanítónak érzi, hogy a cikk írása közben olyan sajtótermékből is kénytelen volt tájékozódni, mint az European Pravda. Nomen est omen? Ez lenne a jövő? Talán mégse, legalábbis reméljük, hogy nem.

Az ukránok ajándékba kapták a terveket

Ukrajna idén tavasszal új aknamentesítő gép gyártásába kezdett, miután az Ukrajnában összeszerelt és honosított MV-4-es horvát aknaszedő jármű megfelelőségi tanúsítványt kapott.

Az ukrán sajtó azidőtájt arról számolt be, hogy az ukrán A3tech vállalat megkapta a DOK-ING MV-4 aknamentesítő gép megfelelőségi tanúsítványt a gépesített aknamentesítő berendezések kötelező vizsgálatáról szóló 271. számú kormányhatározatban meghatározott követelményeknek megfelelően.

Horvátország szeptember legelején ingyen és bérmentve adta át Ukrajnának a horvát MV-4-es aknamentesítő robotgép specifikációját

Horvátország szeptember legelején ingyen és bérmentve adta át Ukrajnának a horvát MV-4-es aknamentesítő robotgép leírását (Forrás: X platform)

Ez lehetővé teszi a gyártó vállalat számára, hogy áttérjen a járművek ipari gyártására a piac igényeinek megfelelően: mind a kormányzati struktúrák, mind a humanitárius aknamentesítő üzemeltetők számára.

A horvát DOK-ING gépeket összeszerelő és honosító A3tech vállalat az év eleje óta 12%-kal növelte az alkalmazottainak a számát. Ezen kívül a vállalat bevont a termelésbe egy másik gyárat, amely az alkatrészek egy részét gyártja.

Ihor Bezkaravainyi illetékes miniszterhelyettes ezzel kapcsolatban úgy nyilatkozott, hogy az aknamentesítő gépek összeszerelése és gyártásának a lokalizálása felgyorsítja az alkatrészek javítását vagy cseréjét detonáció esetén, de megkönnyítik a humanitárius aknamentesítéssel foglalkozók számára a felszerelésekhez való hozzáférést is.

Vujnovac a nagyfiúkkal focizik

Amíg a kormányfő Kijevben politizál, keddi hírek értelmében Pavao Vujnovac, a horvát gáz- és egyéb király, csatlakozik az Atlanti Tanács nemzetközi tanácsadó testületéhez. A nemzetközi tanácsadó testület a világ néhány legjelentősebb vállalatának korábbi vezetőiből és vezérigazgatóiból áll, akik tanácsokat és szakértői támogatást nyújtanak az Atlanti Tanács, egy washingtoni székhelyű szervezet vezetésének.

A hitetlen gyaur kutyák, mint amilyen a BALK sötét lelkű horvátországi tudósítója is, úgy látják az esetet, hogy Vujnovac sikeresen bevásárolta magát a klubba, és ezzel befolyását kezdi az óceánon túlra is kiterjeszteni

A hitetlen gyaur kutyák, mint amilyen a BALK sötét lelkű horvátországi tudósítója is, úgy látják az esetet, hogy Vujnovac sikeresen bevásárolta magát a klubba, és ezzel befolyását kezdi az óceánon túlra is kiterjeszteni

Az említett tanács közleménye szerint Vujnovac már hosszabb ideje aktívan részt vesz az Atlanti Tanács által szervezett különböző rendezvényeken, különösen az energiaszektorral kapcsolatos kérdésekben.

Az elmúlt időszakban elsősorban az LNG-vel kapcsolatos megbeszéléseken vett részt, de bemutatta a geotermikus energiában rejlő lehetőségeket a régióban, valamint azokat az akkumulátorfejlesztési projekteket is, amelyeket az ENNA Group a horvát Rimac Automobili technológiai vállalattal közösen valósít meg.

Frederick Kempe, az Atlanti Tanács elnök-vezérigazgatója elégedettségét fejezte ki Pavao Vujnovac csatlakozásával kapcsolatban.

Kövess minket a Facebookon!

A hitetlen gyaur kutyák, mint amilyen a BALK sötét lelkű horvátországi tudósítója is, úgy látják az esetet, hogy Vujnovac sikeresen bevásárolta magát a klubba, és ezzel befolyását kezdi az óceánon túlra is kiterjeszteni.

Ebből elméletileg Horvátországnak is haszna lesz, de ami biztos, hogy Vujnovacnak ez a gyakorlatban válik hasznára.

Már az a tény, hogy a horvát üzletembert bevállalták, illetve hogy egyáltalán szóba álltak vele, meglehetősen beszédes. Érdemes lesz odafigyelni, különösen, ha figyelembe vesszük, hogy Vujnovac még relatíve fiatal ember: idén töltötte be az 50. életévét. Az orosz és európai kapcsolatai után most amerikai pajtásokra is szert szeretne tenni. Ki tudja, milyen magasságokba emelkedhet még?

Az olvasás folytatása

Meteorológia



QR Code

A cikk küldése GMail segítségével


Ehhez kattints ide

HIRDETÉS

B.A. Balkanac

Balkanac

Magyarország

Románia

Szlovákia

7 X 7

×

Kövess minket a Facebookon!