ÉRDEKLŐDÉS: Rekordszámú külföldi befektetés Horvátországban

A befektetők egyre inkább a dél- és kelet-európai országok felé fordulnak, így felfedezték Horvátországot is, ahol 2022-ben 26 közvetlen külföldi befektetésből finanszírozott beruházási projekt valósult meg, ami 2585 új munkahelyet eredményezett. Ez 53 százalékos növekedést jelent 2021-hez képest, és bizonyítani látszik azokat az előrejelzéseket, hogy a változó gazdasági klíma az ún. near-shoringnak kedvez (ami annyit jelent, hogy befektetéseket nem valahol a világ másik felén, hanem közelebb, a szomszédságban hajtják végre), és ebből Horvátország is részesült. A legtöbb beruházás a közlekedési ágazatban, az informatikai iparban és a gyártásban történt.

Kedvező near-shoring

Az EY tanácsadó és könyvvizsgáló cég által végzett, a közvetlen külföldi befektetések (FDI) piacának vonzerejéről szóló felmérés legfrissebb eredményei szerint 2022-ben rekordszámú, 26 külföldi befektetés történt Horvátországban, 53 százalékkal több, mint az előző évben.

Digitális megoldások (Forrás: EY)

Az EY szerdai közleménye szerint Horvátország a 28-dik helyen áll Európában, tehát van még hova fejlődni, de a közvetlen külföldi befektetések Horvátországban így is 2585 új munkahely létrejöttéhez járultak hozzá a tavalyi évben.

Az EY éves európai vonzerőfelmérése szerint 2021-hez képest európai szinten mindössze 1 százalékkal több közvetlen külföldi befektetés volt, ami 7 százalékkal alacsonyabb, mint a pandémia előtti 2019-es rekord.

2022-ben 44 európai országban 5 962 zöldmezős beruházás és bővítési projekt valósult meg, szemben a 2021-es 5 877 projekttel.

– A növekvő infláció, az emelkedő energiaellátási és egyéb költségek, a gyengébb gazdasági növekedés és a kelet-európai geopolitikai események fényében a külföldi befektetések 53 százalékos növekedése Horvátországban kivételes sikernek tekinthető

– mondta Tomislav Čutura, az EY Horvátország stratégiai és tranzakciós szolgáltatások osztályának vezetője a Poslovni dnevniknek.

A jelentés szerint a befektetők rendkívül óvatosak a változó üzleti feltételekkel, például az emelkedő kamatlábakkal, a magas inflációval és a viszonylag magas államadóssággal kapcsolatban.

Ennek ellenére egyre inkább a dél- és kelet-európai országok felé fordulnak, így megtalálták Horvátországot is, ahol a legtöbb beruházás az új projektekre, kisebb részben pedig a meglévők bővítésére irányult.

Közlekedés, IT-ipar, gyártás

A külföldi befektetők Horvátországban három területen fektettek be a legtöbbet: a közlekedési ágazatba, az IT-iparba és a termelésbe.

Európai szinten az informatikai ágazat élen jár, ebbe az összes külföldi befektetés 20%-a történik. A második helyen az üzleti szolgáltatások, a harmadik helyen pedig a termelés van.

2022-ben az európai országokba irányuló közvetlen külföldi befektetések több mint fele, 60 százaléka európai vállalatoktól származott, míg a nem európai vállalatok nagyobb óvatosságot mutattak az európai piacokkal szemben.

Čutura szerint Horvátországban a legtöbb befektetés Németországból és az Egyesült Államokból érkezett, őket követik az olasz, valamint az angol és ukrán(!) befektetések.

A felmérésben elhangzó vélemények szerint a legfontosabb horvát és európai törekvésnek a kedvező üzleti feltételek megteremtésére kell irányulnia, ezt követi a digitális és fenntartható társadalom fejlesztésébe történő további befektetés.

A felhalmozott kereslet kumulatív potenciálja és a közvetlen külföldi befektetésekkel kapcsolatos tervezett projektek száma 2023-ban azt jelzi, hogy a világjárvány utáni helyreállítás sikeres volt, és ezért a külföldi befektetések hosszú távú növekedésére számíthatnak a horvátok.

Horvátország éppen digitális átalakuláson megy keresztül, és amint azt az európai szintű piaci fejlemények is mutatják, a külföldi befektetők számára az informatikai iparba és a megújuló energiaforrásokba történő beruházások a legérdekesebbek.

Plenković vs Financial Times

Mivelhogy most gazdasági vizeken evezünk, pár szót szólunk a Financial Times cikkéről, melyben a lap meg nem nevezett forrásokra hivatkozva azt állította, hogy a horvát kormány nyomást gyakorolt a német Allianz biztosító társaságra, miután az kihátrált a Sberbank Fortenova-részesedésének kivásárlásából, és így a Pavao Vujnovac által vezetett felvásárlási akció meghiúsult.

Kapcsolódó cikk

A SBERBANK ÉS A STRÓMANOK: Dúl a Fortenova-szága, és ki kinek a micsodája

Az Allianz úgy kerül a képbe, hogy 51 százalékos részesedéssel rendelkezik abban a nyugdíjalapban (AZ), amely a legnagyobb azok közül a nyugdíjalapok közül, amely a Sberbank tulajdonjogára „pályázott”.

A BALK fél évvel ezelőtt azt írta, hogy a horvát kormány örülne annak, ha Pavao Vujnovac horvát gázkirály befolyása növekedne a Fortenovában.

Szerdán a kormány ülést tartott a főispánokkal, valamint a horvát városszövetség és a horvát önkormányzati közösség képviselőivel a mindig fontos ipari központnak számító Szlavónbródban.

A találkozó után Andrej Plenković miniszterelnök sajtótájékoztatót tartott, és többek között kitért a FT cikkére is.

– A vállalat (ti. a Fortenova) tárgyalásokat folytatott a horvátországi nyugdíjalapokkal, és arra kérte ezeket az alapokat, hogy vásárolják vissza az orosz bankok közös tulajdonrészét. Az egyik ilyen nyugdíjalap – és ez a pénz a horvát nyugdíjasok pénze – az utolsó pillanatban, úgy döntött, hogy eláll az üzlettől

– magyarázta Plenković, aki szerint az, hogy bárki is kényszerítette volna őket, nyomást gyakorolt volna rájuk, vagy zsarolta volna őket a tudományos fantasztikum határát súrolja, és egy újabb erőfeszítés valamilyen „nagy probléma” kitalálására.