JOBB FÉLNI, MINT MEGIJEDNI: Megfenyegették a horvát kormányt és a miniszterelnököt

Állítsd be a Google‑t, hogy a BALK mindig kéznél legyen!

Az Index horvát hírportál nem hivatalos értesülései szerint a rendőrség értesülést kapott a miniszterelnök, illetve a kormánytagok elleni lehetséges támadásról. A jobb félni, mint megijedni elv alapján – főleg mert a kormány ellen három évvel ezelőtt már megkíséreltek egy támadást, aminek következtében egy posztoló rendőr súlyos sebesülést szenvedett, a merénylő pedig öngyilkos lett – a kormány Szent Márk téri épülete előtt megjelentek a rohamrendőrök. A személyét és a kormánya tagjait érő fenyegetésről Andrej Plenković miniszterelnök biztonságos távolságban, Dubrovnikban értesítette a médiát. A miniszterelnök, aki a Dubrovniki-Neretvai megye napja alkalmából látogatott az ország legdélibb csücskébe, ezt az információt a Biztonsági-Hírszerző Ügynökség (Sigurnosno-Obavještajna Agencija, SOA) éves jelentésével kapcsolatos kérdésekre válaszolva osztotta meg az újságírókkal. Egyelőre az eset minden részletet nélkülöz, így nem is foglakozunk vele, inkább a SOA éves jelentéséről szólunk pár szót.

Szélsőséges csoportok félkatonai egységeket akartak létrehozni

A horvát polgári titkosszolgálat 2014 óta hozza nyilvánosságra éves jelentéseit. A nyolcadik nyilvános éves jelentés lényegében a 2022-es időszakra vonatkozik, és legérdekesebb kitétele, hogy a horvát állambiztonsági szervek megakadályozták az egyes szélsőséges csoportokat abban, hogy félkatonai egységeket hozzanak létre, a Köztársaság alkotmányos rendjének megdöntése céljával.

A titkolódzó titkosszolgák (tik-tok szolgák :o)) többet nem kötöttek az orrunkra, de nyilván a Marko Franciskovićhoz közel álló „forradalmárokról” van szó.

Kapcsolódó cikk

DIAGNÓZIS: Zavaros idők messiásai

Mindazonáltal, a SOA továbbra is biztonságos és stabil demokráciának tartja Horvátországot, ahogy Daniel Markić, az ügynökség igazgatója írja, a különböző veszélyek drámai növekedése ellenére.

A jelentés fő témája Oroszország Ukrajna elleni agressziója, amely hosszú távon aláássa a globális biztonságot és stabilitást, egyúttal pedig befolyásolja az instabilitás terének bővülését a horvát szomszédságban.

A SOA azt állítja, hogy Oroszország agresszív politikája hatással van az úgynevezett Nyugat-Balkán biztonsági helyzetének stagnálására, és különösen figyelemmel kíséri a szerbiai helyzetet, amely nemcsak hogy nem fogadott el szankciókat Oroszország ellen, hanem tavaly év végén még az Oroszország által közvetlenül finanszírozott és felügyelt médiaplatformok létrehozását is engedélyezte.

A fő fenyegetést mégis az iszlamista szélsőségesek jelentik

A SOA véleménye szerint különös kihívást jelent az ISIS harcosainak és családtagjaiknak fogságból való visszatérése a szomszédos országokba, de ugyanakkor ezeknek a harcosoknak a kiszabadulása is az európai börtönökből.

A 2022-re vonatkozó ötven oldalas jelentés (Forrás: SOA)

A horvát titkosszolgálat felhívta a figyelmet, hogy 2023 eleje óta mintegy kétszáz terrorizmussal kapcsolatos bűncselekményért elítélt személyt engedtek szabadon a nyugat-európai országok börtöneiből.

Néhány nyugat-balkáni országban ugyanakkor még mindig aktívak a szalafista dzsihádista ún. áldzsemátok (hitközségek), amelyeknek a területén nem ismerik el a hivatalos iszlám közösségeket és az ország demokratikus rendjét, és amelyeket karizmatikus prédikátorok irányítanak.

Becslések szerint a mintegy 1000 nyugat-balkáni ISIS-harcos fele visszatért a környező országokba, egynegyedük meghalt, egynegyedük pedig még mindig a szíriai, iraki és kurdisztáni háborúk által érintett területeken van.

A horvát ügynökség problematikusnak tartja azt is, hogy nem sikerült deradikalizálni ezeket a harcosokat, sem a feleségeiket. Legtöbbjük nem mond le radikális meggyőződéseiről, és ebben a szellemben nevelik a gyermekeket is.

A Horvát Köztársaság állampolgárságával is rendelkező emberek többnyire kettős állampolgárok, és még mindig Szíriában vannak, főleg olyan táborokban, ahol az ISIS harcosok családtagjait szállásolják el.

Letartóztatások a Balkánon

Az elmúlt években az elmondottak ellenére nem történtek terrortámadások a Nyugat-Balkánon, mert a támadásokat tervező csoportok tagjait letartóztatták.

Kapcsolódó cikk

ZÁGRÁBI MERÉNYLET: Elégedetlenségét akarta kifejezni a fegyveres támadó, a sebesült rendőrt több órán át műtötték

Koszovóban 2021 októberében öt embert tartóztattak le, akik ilyen támadásokat terveztek, és nagy mennyiségű lőfegyvert, lőszert, robbanóanyagot, valamint drónokat és páncéltörő fegyvereket foglaltak le.

A Szent Márk téri 2020-as támadás ellenére, amely terrorista jellegű volt, a SOA becslése szerint Horvátország még mindig olyan társadalom, amelyben a szélsőségesek nem rendelkeznek jelentős befolyással sem támogatással.

A SOA becslése szerint a horvátországi szélsőségeseknek nincs erejük vagy potenciáljuk a nemzetbiztonság destabilizálására, mivel nagyon kevés követőjük van, ez azonban nem zárja ki az egyéni incidensek és erőszakos cselekmények lehetőségét.

Kiberbiztonság

Ahogy a Horvát Köztársaság elleni államilag támogatott kibertámadások száma növekszik, a SOA Kiberbiztonsági Központjának egyre több munkája akad.

Ennek a központnak az a dolga, hogy védelmezze a számos kormányzati szervet és kritikus infrastruktúrát a kívülről érkező támadásoktól.

Az államilag támogatott kibertámadások korai felismerésében, az ezekre történő figyelmeztetésekben, valamint az ellenük való védekezésben különleges helyet foglal el az úgynevezett SK@UT-rendszer.

A kormány lehetővé tette más jogi személyek csatlakozását is ehhez a rendszerhez, amelyekben az esetleges kibertámadások miatt olyan működési zavarok keletkezhetnek, amelyek kihatással lehetnek a társadalomra és a gazdaságra.

A SK@UT ezáltal Horvátország úgynevezett kiberernyőjének szerepét tölti be, amely jelenleg több mint 60 állami szervet, kulcsfontosságú szolgáltatások üzemeltetőit, valamint a Horvát Köztársaság számára különösen fontos jogi személyeket részesíti védelemben.

A SOA szerint a legtöbb Horvátország ellen irányuló kibertámadást Oroszország szponzorálja.