Connect with us

Törökország

SZEMÉLYI KULTUSZ: Már életében múzeumot építenek a török elnöknek Isztambulban

Avatar photo

Közzétéve:

A megjelenés dátuma

múzeum
Recep Tayyip Erdoğan szívesen nyit meg múzeumokat - az utóbbi 2-3 évben ez legalább 4-5 alkalommal előfordult, a létező múzeumokat viszont mecsetté alakítja, erre is több példa van. Itt az Iszlám Civilizáció Muzeumának megnyitásakor láthatjuk (Forrás: Twitter)
play icon A cikk meghallgatása
()
Olvasási idő: 4 perc

Alig hajtották nyugovóra fejüket a török választók a május 28-i elnökválasztás második fordulója után, a hónap végén megjelenő Hivatalos Közlöny már arról számolt be, hogy létrejön a Recep Tayyip Erdoğan Alapítvány, amelynek célja nem más, mint egy múzeum létrehozása Isztambulban, amelyet az államfőről neveznek el. Az épületben a Török Köztársaság elnökének személyes kellékeiből, illetve a megbízatása alatt kapott tárgyakból állítanak majd ki, egyúttal a társadalom műveltségi és kulturális szintjének emelésével az oktatást és kutatást elősegítő Recep Tayyip Erdoğan Könyvtárat is megalapítják. A múzeum ezen kívül tudományos, kulturális és művészeti programoknak, kiállításoknak is helyet ad majd.

Múzeum az európai oldalon

A helyszínt már sikerült kiválasztani: Isztambul európai oldalán, az Aranyszarv-öböl partján lévő Divanhanét (Tanácsház) és környékét. Az oszmán időkben többször átépítették a fontos döntések központjául szolgáló épületet, legutóbb az 1860-as években Abdulaziz szultán idején álltak neki, s nagy vonalakban ekkor nyerte el mai arculatát.

A számos fontos eseménynek helyet adó épület az 1950-es évek elején haditengerészeti bázisként szolgált, s a legutóbbi időszakig a Honvédelmi Minisztérium felügyelete alá tartozott.

múzeum

Megváltozott az isztambuli Aranyszarv partján található, az északi haditengerészeti tábori parancsnokságként használt történelmi Divanhane épület rendezési terve. Az elnökségnek átadott történelmi épületben Recep Tayyip Erdoğan múzeuma lesz (Forrás: Twitter)

Az épület közelében lévő, szintén Adbulaziz által emelt rendőrörsöt viszont 2021-ben az önkormányzat ellenkezését semmibe véve egyszerűen lebontották, hogy az akut problémának számító isztambuli közlekedésen segítsenek: utak épüljenek.

Az új tervek szerint a közel 30 ezer m2-es terület átfogó rendezésen esik át, nemcsak a Divanhane épületét újítják fel, hanem visszaépítik a korábban lerombolt épületet, illetve újat is emelnek a tervek szerint.

A projekt kétség kívül az államfő személyi kultuszának újabb építőköve lesz – családjának több tagja is az alapítvány kuratóriumában foglal helyet –, ami már azért is szimbolikus, mivel az épület Kasımpaşa negyedben található, abban a korábban kevésbé jóhírű városrészben, ahol egykoron maga az államfő is született és nevelkedett.

Az erős vezető karizmájával májusban győzedelmeskedő Erdoğan már rég kiépítette a maga személyi kultuszát, ami viszont pontosan beleillik a török tradíciókba, elég csak a száz évvel ezelőtt létrehozott köztársaság első vezetőjének, Musztafa Kemal Atatürknek már a két világháború idején épített nimbuszára gondolni, amit a későbbi generációk igyekeztek hol szorgosan, hol kevésbé lelkesen, de fenntartani és továbbépíteni.

Minden esetre az elkészülő Erdoğan múzeum nem számít majd annyira unikálisnak az Atatürk múzeumokkal alaposan megtűzdelt országban.

Nem követendőt példa!

Miközben Magyarországon nem szokás még élő vagy még hivatalban lévő politikusoknak emléket állítani vagy közterületet elnevezni, ez Törökországban teljesen bevett gyakorlatnak számít. Itthon bizonyos körökben legutóbb a Horn Gyula sétány verte ki a biztosítékot.

A relatív közelmúlt államfői, így például Süleyman Demirel (1993-2000) vagy Turgut Özal(1989-1993) nevét viseli számos intézmény.

Az ıspartai születésű Demirelét szülővárosában még 1992-ben alapított egyetem, Özal nevét pedig szintén szülővárosának (egyik) egyeteme vette fel.

Erdoğan régi (bár inkább már csak volt) harcostársáról, a 2007 és 2014 között az elnöki posztot betöltő Abdullah Gülről is egyetemet neveztek el a városában, Kayseriben.

De még olyan politikusok nevét is viseli egyetem, mint a Szürke Farkasok szervezetét létrehozó, és az 1997-ben elhunyt Alparslan Türkeş, aki sosem emelkedett a magas közjogi méltóságok szintjére.

A hetvenes-kilencvenes évek iszlamista pártjait irányító Necmettin Erbakanról – ha úgy tetszik, Erdoğan egyik tanítómesteréről – szintén egyetemet neveztek el szülővárosában, Konyában. A példákat lehetne még sorolni.

Névadási igyekezet

Természetesen Erdoğan áll a névadási igyekezet középpontjában.

Már több mint húsz éve van hatalmon, így volt lehetőség kedveskedni a hol miniszterelnöki, hol államfői pozícóban lévő vezetőnek, a Kasımpaşa negyedben felépült stadion például Erdoğan nevét viseli.

múzeum, stadion

Az Erdoğan elnevezett stadion az isztambuli Kasımpaşa városrészben

A család származási helyéül szolgáló fekete-tengeri kisvárosban, Rizében található a Recep Tayyip Erdoğan Egyetem (az eredetileg Rizei Egyetemként alapított intézményt 2012-ben nevezték át), amelynek szorgos tanárai 2014-ben még három új halfajt is találtak, amelyek közül kettőt az elnöki család tagjairól neveztek el.

Ugyanakkor nem lehet azt mondani, hogy az Erdoğan iránti szimpátia ne áradna túl a török határokon: még 2008-ban a Srí Lanka-i tiszteletbeli konzul egy orchidea fajtát nevezett el a török vezetőről, nagyrabecsülése jeléül, miután Törökország a 2004-es cunami után több száz házat épített a bajbajutott országban.

A múzeumi és a területrendezési munkálatok előkészületeit minden esetre a Nemzeti Kastély Elnökség már elkezdte, vélhetően a modern elvárások kielégítése mellett sikerül majd az oszmán dicsőséget is visszaállítani, hogy majd az élesnyelvű kritikusok azt mondhassák: újra szárba szökken a neooszmán reneszánsz.

Tetszett a cikk?

Osztályozd a csillagokkal!

Átlag: / 5. Szavazatok:

Ha tetszett ez a cikk,

kövess bennünket ezeken a csatornákon:

Sajnáljuk, hogy nem tetszett a cikk!

Segíts nekünk, hogy jobb cikkeket írjunk,

Ezért mondd el a kifogásod

Az olvasás folytatása




BALK könyvek Balkán

English

Turkish companies bypass the Western sanctions, USA tappes their head

Avatar photo

Közzététel:

a megjelenés dátuma

szankciók / / western sanctions for Turkish-Russian cooperation
play icon A cikk meghallgatása
()
Olvasási idő: 5 perc

In mid-September, the United States imposed sanctions on five Turkish companies for their trade activities with Russia, alleging that they are selling sanctioned products to Russians, thereby aiding in circumventing Western measures imposed due to the conflict in Ukraine. The sanctioning of Turkish companies comes at a sensitive time, as Ankara has not yet said yes to Sweden’s NATO accession. Turkey’s role as a balancing act has gained significance for both the East and the West in light of the Russian-Ukrainian conflict that escalated in February last year. 

Putin’s favorite Western politician

Recep Tayyip Erdoğan, has managed to find a modus vivendi with Russia since 2016, despite tensions and conflicting interests. They have built a pragmatic partnership in various areas, including defense procurement (e.g., the S-400 air defense missile system), energy cooperation (natural gas deliveries and nuclear power), and regular geopolitical consultations, such as within the Astana process for Syria.

Turkey accomplishes all of this while being part of the Western alliance system, having been a NATO member since 1952 and an EU candidate since 1999. However, since 2016, Turkey has also developed good relations with Ukraine, particularly in the defense industry.

Notably, among Western leaders—assuming we can consider Recep Tayyip Erdoğan as one—Vladimir Putin, the Russian President, often meets with his Turkish counterpart. Their most recent meeting took place in Sochi in early September, where they engaged in a three-hour discussion.

However, they did not reach an agreement on the main topic of the meeting. Erdoğan failed to persuade Russia to return to the Black Sea grain transit initiative introduced last summer, which Russia has refused to renew since July. This refusal has not only raised global food prices but also affected Turkey, as approximately ten percent of the grain shipped from Ukrainian ports in the past year ended up in the small Asian country.

Nevertheless, both leaders value their cooperation. Putin allowed the rescheduling of Turkish gas payments during the May elections, reportedly granting immediate relief of around $4 billion. In turn, Erdoğan was among the first to seek Putin’s support during the summer Prigozhin uprising.

Western sanctions due to growing cooperation

Apart from geopolitical ties, Turkey has become economically significant for Russia due to Western sanctions. With limited countries left from which Russia can acquire or access Western technology, the importance of Turkey has risen.

As it became clear that last year’s Ukrainian offensive led not to a quick victory but to a prolonged conflict, surrounded by Western sanctions, both countries turned to strengthen their economic ties. Turkey did not join retaliatory measures against Russia.

In May 2022, Russia increased the quota for Turkish trucks from 8,000 to 20,000 annually, and transit shipments from 6,000 to 35,000. The number of Russian freight vehicles also saw a significant surge.

In terms of statistics, Turkish exports increased significantly. It reached $9.34 billion last year, up from $5.8 billion in 2021. This growth appears to continue in 2023, with Turkey exporting $4.9 billion in the first six months of the year, compared to $2.6 billion during the same period the previous year.

Between 2022 and 2023 March, the export of electronic goods increased by 85 percent.

In 2022, more than 1,300 Russian-Turkish companies were established, compared to fewer than 200 the previous year. It’s also worth noting that after the war began, Russian oligarchs, including Roman Abramovich, sought refuge on Turkish shores, while in Europe, they took the floating castles from the other Russian billionaires one after the other.

 

szankciók

Russian oligarchs compete with Arab sheikhs in the length (Source: X-platform)

As a result, thousands of properties ended up in Russian hands, mainly in Istanbul and the Antalya region, further inflating the local real estate market.

On the other hand, imports have significantly increased, reaching $58.85 billion, double the previous year’s figure. The import of hydrocarbons has notably increased, partly due to rising prices, and some suspect that Turkish companies may re-export Russian oil, among other things.

Western criticism

Turkey’s role has also garnered criticism from its Western allies. In June of last year, Wally Adeyemo, the U.S. Deputy Secretary of the Treasury, visited Turkey to express the U.S. government’s disapproval.

szankciók

An American politician of African descent is unlikely to be popular in Turkey. In August last year, Adeyemo warned that some Turkish companies could also be subject to US sanctions if they do business with sanctioned Russian individuals. (Source: X-platform, Millî Gazete)

Under American pressure, Turkish banks eventually abandoned the acceptance of the Russian MIR system in September of last year. Under international pressure, Ankara also pledged not to allow the transit of sanctioned products to Russia, which somewhat complicated the situation for Russian companies but did not result in Turkey joining the sanctions.

Bypassing the regulations is not impossible; the process still involves Turkish imports of products before re-exporting them to Russia, incurring additional costs but also generating extra tax revenue for the Turkish budget. Exports, however, continue to grow, and in April, the United States added more Turkish companies to its sanctions list, with another five added on September 14.

Nevertheless, while the statistics reflect a thriving Turkish-Russian trade, and we can be sure that some benefit greatly from the evasion of sanctions on both sides, it is important to note that the costs are ultimately borne by entire societies.

The war initially increased geopolitical risks for Turkey, making the Turkish lira even more vulnerable in a situation that was already unfavorable, resulting in a steep decline in 2022 (although problems had begun earlier).

The disruption of grain shipments in the early months of the war led to food inflation, and panic buying occurred in Turkey during the initial weeks. The halt of Ukrainian shipments this year adds to the ongoing inflation.

Finally, the record-breaking imports from Russia basically stem from the increase in the price of energy carriers: the Turks also had to pay the bill, similarly to other European countries that buy Russian gas.

In conclusion, Turkey is striving to adapt to the current situation and benefit from it, given its limited room for influence, despite numerous mediation attempts. However, the nation can afford to balance between the two blocs due to its strategic position.

Tetszett a cikk?

Osztályozd a csillagokkal!

Átlag: / 5. Szavazatok:

Ha tetszett ez a cikk,

kövess bennünket ezeken a csatornákon:

Sajnáljuk, hogy nem tetszett a cikk!

Segíts nekünk, hogy jobb cikkeket írjunk,

Ezért mondd el a kifogásod

Az olvasás folytatása

KÖVETÉS

A BALK Hírlevele


Azonnali értesítés

Meteorológia

A szerző cikkei

Könyvek kedvezménnyel

B.A. Balkanac

Balkanac

in english

Könyvek kedvezménnyel

Tíz nap legjava