Connect with us

Horvátország

NEM ÖSSZESZERELNEK: Erőteljesen növekszenek a befektetések a térség tech cégeibe

Avatar photo

Közzétéve:

A megjelenés dátuma

rimac infobip
Listen to this article

A szlovén Silicon Gardens kockázati tőkealap tanulmánya alapján, a 2016-tól 2022-ig terjedő időszakban a szlovén, horvát és szerbiai tech cégekbe irányuló befektetések erőteljesen növekedtek: a kezdeti 300 millió euróról a tavaly jegyzett 3,45 milliárd euróra. Azaz a vizsgált öt éves időszakban a befektetések összege 12 szeresére növekedett, a kezdeti értékhez viszonyítva.

Élen a horvát tech cégek

A részvények eladásából származó bevétel, az ún. exit összege is ötszörösére nőtt, 2022-ben 4,7 milliárd eurót tett ki. Mindez tükröződött az egész technológiai ökoszisztémában.

A régió három országában ma hat “egyszarvú” van, ebből kettő Horvátországban (Rimac és Infobip), négy pedig Szlovéniában (Outfit7, httpool, Sportradar és Outbrain).

Horvátország hajtotta végre a legtöbb beruházást 2021 és 2022 között – 1,86 milliárd eurót. A szlovén technológiai vállalatok 1,25 milliárd, a szerb vállalatok pedig 325 millió euró beruházást vonzottak be.

tech cégek, technológia

Horvátország nemcsak a régióban végrehajtott beruházások teljes összegét tekintve vezet, hanem a legnagyobb beruházásokat is itt hajtották végre.

A régió öt legnagyobb beruházása közül az első a Rimac Groupé, amely 690 millió eurót tett ki. Ezt követte az Infobip 545 millió euróval, míg a szlovén httpool, az Aleph Holding része, a harmadik 450 millió eurós befektetéssel.

Az elemzés azt is kimutatja, hogy az Adria régió – ami legalább ugyanolyan nyakatekert találmány, mint a Nyugat-Balkán – leggyakoribb és legnagyobb befektetői a kockázati tőkealapok.

2021-ben és 2022-ben összesen 1,9 milliárd eurót (a teljes beruházás 57%-át) fektettek be a régió három országában. Horvátországban ez az arány magasabb, 69%, és 1,2 milliárd eurót tesz ki.

Ráadásul a teljes beruházásnak csak egy százaléka származik Horvátországból. A térség induló vállalkozásai (startup) leggyakrabban az Egyesült Államokból és az EU-ból vonzzák a befektetőket. Ezért gyakran kénytelenek áthelyezni a cég székhelyét más országokba, figyelmeztetett a Silicon Gardens tanulmánya.

Az elemzés egyúttal arra is rámutatott, hogy döntő fontosságú a munkavállalói részvétel optimális adózási rendszerének létrehozása a térségben, mivel a jelenlegi adóstruktúra arra ösztönzi az alapítókat, hogy külföldre költözzenek”.

Horvát fejlődési stratégia

A fenti tanulmány arra is felhívja a figyelmet, hogy mint a politika általában, a törvényhozók is kimondottan tájékozatlanok a technológiai fejlődés területén.

Így például a horvát parlamentben jelenleg az ország 2030-ig terjedő fejlődési stratégiájáról folyik a vita.

A kormánypárt nevében Šime Erlić regionális fejlesztésért és uniós forrásokért felelős miniszter válaszolt a képviselők kérdéseire, de ugyanakkor azt is elmondta, hogy 2030-ra Horvátországot a legfejlettebb uniós tagállamok között látja.

Erlić rámutatott, hogy a kormányt “objektív tényezők” ösztönzik ennek elérésére, tekintettel a várható nagy beruházási potenciálra és a beruházásokra olyan területeken, mint a zöld politika, a digitalizáció, a szociális jólét, az egészségügy és az oktatás.

– Hatalmas, soha nem látott beruházási ciklus zajlik jelenleg a Horvát Köztársaságban az uniós és egyéb alapok segítségével. Hinni kell abban, hogy ez versenyképesebb társadalmat teremt, még jobb feltételeket és olyan életszínvonalat, amellyel minden lakos elégedett lehet

– mondta a hosszú nevű tárca vezetője.

Összeszerelő üzemek helyett

Számunkra leginkább az érdekes, hogy a miniszter úr a választások előtti kötelező optimizmusával szemben az ellenzék még mindig régimódi paraméterek szerint igyekszik fogást találni a kormányon, teljesen szem elől tévesztve az új technológiákra alapuló fejlődést.

Így például Emil Daus, az isztriai IDS-ből (Istarski demokratski sabor), akit az érdekelt, hogy a miniszter általában hogyan látja Horvátországot 2030-ban, tekintettel arra, hogy Horvátország a kereskedelem és a szolgáltatások társadalmává vált, kevés termeléssel, ahol a GDP mintegy 20 százalékát a turizmus adja.

Itt a hangsúly az alacsony ipari termelésen van, és nyilvánvaló, hogy Daus úr, mint a politizáló polgárok többsége, akkor lenne boldog, ha megfelelő mennyiségű csavargyár vagy összeszerelő üzem működne az országban, kiegészítve némi könnyűiparral, hogy “az asszonyoknak is legyen hol dolgozniuk”.

Az hogy a szoftveripar repeszt, és százmilliókat exportál, akárcsak a Rimac-féle fejlett akkumulátoros technológiák, autóalkatrészek, vagy az olyan “gyerekes” dolgok, mint a számítógépes játékok ipara, az sokaknak nem számít.

A jaj-jaj akkor van, amikor ezek a hölgyek és urak meghozzák a gazdaságfejlesztési stratégiát egy olyan világban, és olyan körülmények között, amelyeket nem értenek. Vagy például, ha a mesterséges intelligencia szabályozásával kell foglalkozniuk.

Szerencsére, úgy tűnik, nem sokat tudnak ártani, és már ez is valami.

A BALK Hírlevele


Meteorológia

B.A. Balkanac

Balkanac

IN ENGLISH

Egy hét legjava