Connect with us

Szlovénia

Öreg ember nem vén ember: 80-dik születésnapját ünnepelve 600 ezer eurót szórt szét

Avatar photo

Közzétéve:

A megjelenés dátuma

születésnap
Amikor a bankjegyek röpdösni kezdtek a levegőben, először azt hitték, hogy ócska papír vagy valami szemét (A kép illusztráció, forrás: Freepik)

BALK Magazin applikáció telepítése

play iconIde kattintva meghallgathatod a cikket (kettő az egyben)
Olvasási idő: 3 perc

Elöljáróban röviden csak annyit, hogy Horvátországban néhány helyen még mindig nagy az árvízveszély, de legalább elállt az eső. A Horvát Hidrometeorológiai Intézet véleménye szerint hasonló helyzet az elkövetkező 500 évben nem fordul elő. Most vagy hiszünk nekik, vagy sem, de ezt voltak szívesek kijelenteni. A hétvégi kuriózumról ezúttal Ferdinand Godina gondoskodott, aki születésnapját ünnepelve a szlovéniai Lendva melletti Alsóbesztercében (Dolnja Bistrica) faluban mintegy 600 ezer eurót szórt szét a kocsmában, a szó legszorosabb értelmében.

Nem kell félni, jócskán maradt

Szóval az történt, hogy a Lendva melletti Alsóbesztercéből származó Ferdinand Godina május 10-én ünnepelte 80. születésnapját. Ebből az alkalomból meghívta rokonait és barátait a cserföldi (Črenšovci) fogadóba, és nemcsak bulit rendezett nekik, hanem meglepetést is, amelyet valószínűleg életük hátralévő részében nem felejtenek el.

– Olyan volt, mint egy film

– mondta a születésnapi ünnepség egyik résztvevője a muraszombati sobotainfo.com portálnak, hozzátéve, hogy amikor a bankjegyek röpdösni kezdtek a levegőben, először azt hitték, hogy ócska papír vagy valami szemét.

– Általános meglepetésre nem közönséges papír volt, és végképp nem szemét. Pénz volt. Sok pénz!

A nem mindennapi esetre némileg magyarázattal szolgál a derék Ferdinánd életútja. 24 éves korában elhagyta szülőfaluját, Alsóbesztercét, és átkelt az óceánon. Útja Kanadába vezetett, ahol hegesztőként és központifűtés-szerelőként dolgozott, majd 2006-ban mindenesként ment nyugdíjba.

Azonban „túl az Óperencián” Ferdinánd ingatlanokkal is foglalkozott, méghozzá igen sikeresen. Ezért 80. születésnapjának megünneplésekor nyilvánvalóan úgy döntött, hogy megosztja vagyona egy részét a rokonsággal.

születésnap

Eleinte az „öregúr” visszafogott volt, csak figyelt… (Forrás: Freepik)

Eleinte az „öregúr” visszafogott volt. Ferdinándnak az eredeti elképzelések szerint a legközelebbi rokonai között kellett volna szétosztania a pénzt, de végül valóságos pénzhalmokat kezdett el a levegőbe dobálni, így bőven jutott a többi vendégnek is.

A portál értesülése szerint összesen 600 ezer eurót szórt szét féktelen jókedvében. Nem tudni, hány vendég volt az ünnepségen, és azt sem, hogy Ferdinánd milyen címletű bankjegyekkel „dobálódzott”, de egy meg nem nevezett vendég jó betekintést nyújtott abba, hogy mennyi az annyi.

– Sok pénzről volt szó.

Hogy a potenciális örökösök mit gondolnak a szinte hollywoodi esetről, arról nincs értesülésünk, ám azt gyanítjuk, hogy nem rázkódtatta meg őket túlzottan a papa extravaganciája, mert tizenvalahány, huszonvalahány millió azért maradt.

Ha kicsit is észnél vannak, 80-dik születésnapjukon nekik is lesz mit a kocsmában elszórni.

Mindeközben Szerbiában

A horvát-szerb viszonyok további borzolásáról a valjevói felsőbb bíróság gondoskodott, amely rehabilitálta Nikola Kalabićot, a második világháború egykori csetnik (szerb félkatonai egységek, együttműködtek a megszállókkal, Horvátországban főleg a horvát polgári lakosság irtásában jeleskedtek) parancsnokát.

A szerb média szerint a bíróság már 2017-ben döntött a rehabilitációról, de fellebbezés miatt újból megnyitották az ügyet, és most jogerős ítélet született.

Kalabić Draža Mihailović csetnik vezető egyik legközelebbi munkatársa volt, és egységei számos bűncselekményről ismertek Szerbiában és Horvátországban, különösen a partizán antifasiszta mozgalommal szimpatizálók ellen.

A felsőbb bíróság előtti első eljárás öt évig tartott, és a Beta hírügynökség értesülései szerint a valjevói községi bíróság ítélete előzte meg. Ennek értelmében „a háború utáni időszak releváns tanúinak segítségével megállapítást nyert, hogy Kalabićot a Gradac folyó szurdokában lévő barlangban ölték meg Valjevo közelében”.

Ezzel lényegében folytatódott a szerbiai bíróságok gyakorlata, hogy rendre rehabilitálják a második világháborús háborús bűnösöket. Így, többek között, a belgrádi legfelsőbb bíróság 2015. májusi döntése szerint Dragoljub Draža Mihailović csetnikparancsnokot is rehabilitálták, ártatlannak nyilvánítva.

Mindez valahogy elkerüli a nyugati fősodratú médiák figyelmét, de Horvátországban darázscsípésként hat a közvélemény esetében. Különösen most, hogy azért ma már nem olyan egyszerű visszatromfolni egy kis jóízű „Za dom spremni”-vel, mert az akár 3000 eurós pénzbírságot is fájhat a derék hazafiaknak.

Azért a szatiszfakció nem marad el teljesen, mert közeleg az augusztus 4-e, és ezzel a Vihar évfordulója is, amitől meg a szerbek szoktak zabosak lenni rendesen. Szóval a Balkánon a helyzet változatlan.

Horvátország

NEM ÖSSZESZERELNEK: Erőteljesen növekszenek a befektetések a térség tech cégeibe

Avatar photo

Közzététel:

a megjelenés dátuma

rimac infobip

BALK Magazin applikáció telepítése

play iconIde kattintva meghallgathatod a cikket (kettő az egyben)
Olvasási idő: 3 perc

A szlovén Silicon Gardens kockázati tőkealap tanulmánya alapján, a 2016-tól 2022-ig terjedő időszakban a szlovén, horvát és szerbiai tech cégekbe irányuló befektetések erőteljesen növekedtek: a kezdeti 300 millió euróról a tavaly jegyzett 3,45 milliárd euróra. Azaz a vizsgált öt éves időszakban a befektetések összege 12 szeresére növekedett, a kezdeti értékhez viszonyítva.

Élen a horvát tech cégek

A részvények eladásából származó bevétel, az ún. exit összege is ötszörösére nőtt, 2022-ben 4,7 milliárd eurót tett ki. Mindez tükröződött az egész technológiai ökoszisztémában.

A régió három országában ma hat „” van, ebből kettő Horvátországban (Rimac és Infobip), négy pedig Szlovéniában (Outfit7, httpool, Sportradar és Outbrain).

Horvátország hajtotta végre a legtöbb beruházást 2021 és 2022 között – 1,86 milliárd eurót. A szlovén technológiai vállalatok 1,25 milliárd, a szerb vállalatok pedig 325 millió euró beruházást vonzottak be.

tech cégek, technológia

Horvátország nemcsak a régióban végrehajtott beruházások teljes összegét tekintve vezet, hanem a legnagyobb beruházásokat is itt hajtották végre.

A régió öt legnagyobb beruházása közül az első a Rimac Groupé, amely 690 millió eurót tett ki. Ezt követte az Infobip 545 millió euróval, míg a szlovén httpool, az Aleph Holding része, a harmadik 450 millió eurós befektetéssel.

Az elemzés azt is kimutatja, hogy az Adria régió – ami legalább ugyanolyan nyakatekert találmány, mint a Nyugat-Balkán – leggyakoribb és legnagyobb befektetői a kockázati tőkealapok.

2021-ben és 2022-ben összesen 1,9 milliárd eurót (a teljes beruházás 57%-át) fektettek be a régió három országában. Horvátországban ez az arány magasabb, 69%, és 1,2 milliárd eurót tesz ki.

Ráadásul a teljes beruházásnak csak egy százaléka származik Horvátországból. A térség induló vállalkozásai (startup) leggyakrabban az Egyesült Államokból és az EU-ból vonzzák a befektetőket. Ezért gyakran kénytelenek áthelyezni a cég székhelyét más országokba, figyelmeztetett a Silicon Gardens tanulmánya.

Az elemzés egyúttal arra is rámutatott, hogy döntő fontosságú a munkavállalói részvétel optimális adózási rendszerének létrehozása a térségben, mivel a jelenlegi adóstruktúra arra ösztönzi az alapítókat, hogy külföldre költözzenek”.

Horvát fejlődési stratégia

A fenti tanulmány arra is felhívja a figyelmet, hogy mint a politika általában, a törvényhozók is kimondottan tájékozatlanok a technológiai fejlődés területén.

Így például a horvát parlamentben jelenleg az ország 2030-ig terjedő fejlődési stratégiájáról folyik a vita.

A kormánypárt nevében Šime Erlić regionális fejlesztésért és uniós forrásokért felelős miniszter válaszolt a képviselők kérdéseire, de ugyanakkor azt is elmondta, hogy 2030-ra Horvátországot a legfejlettebb uniós tagállamok között látja.

Erlić rámutatott, hogy a kormányt „objektív tényezők” ösztönzik ennek elérésére, tekintettel a várható nagy beruházási potenciálra és a beruházásokra olyan területeken, mint a zöld politika, a digitalizáció, a szociális jólét, az egészségügy és az oktatás.

– Hatalmas, soha nem látott beruházási ciklus zajlik jelenleg a Horvát Köztársaságban az uniós és egyéb alapok segítségével. Hinni kell abban, hogy ez versenyképesebb társadalmat teremt, még jobb feltételeket és olyan életszínvonalat, amellyel minden lakos elégedett lehet

– mondta a hosszú nevű tárca vezetője.

Összeszerelő üzemek helyett

Számunkra leginkább az érdekes, hogy a miniszter úr a választások előtti kötelező optimizmusával szemben az ellenzék még mindig régimódi paraméterek szerint igyekszik fogást találni a kormányon, teljesen szem elől tévesztve az új technológiákra alapuló fejlődést.

Így például Emil Daus, az isztriai IDS-ből (Istarski demokratski sabor), akit az érdekelt, hogy a miniszter általában hogyan látja Horvátországot 2030-ban, tekintettel arra, hogy Horvátország a kereskedelem és a szolgáltatások társadalmává vált, kevés termeléssel, ahol a GDP mintegy 20 százalékát a turizmus adja.

Itt a hangsúly az alacsony ipari termelésen van, és nyilvánvaló, hogy Daus úr, mint a politizáló polgárok többsége, akkor lenne boldog, ha megfelelő mennyiségű csavargyár vagy összeszerelő üzem működne az országban, kiegészítve némi könnyűiparral, hogy „az asszonyoknak is legyen hol dolgozniuk”.

Az hogy a szoftveripar repeszt, és százmilliókat exportál, akárcsak a Rimac-féle fejlett akkumulátoros technológiák, autóalkatrészek, vagy az olyan „gyerekes” dolgok, mint a számítógépes játékok ipara, az sokaknak nem számít.

A jaj-jaj akkor van, amikor ezek a hölgyek és urak meghozzák a gazdaságfejlesztési stratégiát egy olyan világban, és olyan körülmények között, amelyeket nem értenek. Vagy például, ha a mesterséges intelligencia szabályozásával kell foglalkozniuk.

Szerencsére, úgy tűnik, nem sokat tudnak ártani, és már ez is valami.

Az olvasás folytatása



Meteorológia

KÖVETÉS

Napi hírlevél


A szerző cikkei

Líra-könyvek

B.A. Balkanac

Balkanac

in english

Utazás

Letöltések

Google-hirdetés

Tíz nap legjava