Connect with us

Horvátország

HORVÁT PFIZER: A szerbek orosz, a horvátok pedig amerikai vakcinát állítanak elő?

Avatar photo

Közzétéve:

A megjelenés dátuma

Pfizer
A kép illusztráció
play icon A cikk meghallgatása
()
Olvasási idő: 2 perc

 
A Balkánon a Pfizer és a Szputnyik verseng egymással. Horvátország és Szerbia az utóbbi időben meglepő szimmetriát mutat több területen is, ami, bár ezt hivatalosan senki sem mondta ki, Oroszország és az USA térségben folyó vetélkedésére hívja fel a figyelmet. Miután Belgrád közölte, hogy az orosz fejlesztési alappal aláírta a Szputnyik V. oltóanyag gyártásáról szóló megállapodást, Andrej Plenković horvát miniszterelnök bejelentette a Pfizer-vakcina egyik alapanyagának horvátországi gyártását.

Jönnek az amerikaiak

A Pfizer ezzel növeli európai gyártókapacitásait, egy üzemet Írországban, Grange Castle-ban nyitottak meg, a második Horvátországban lesz, illetve van, mert a Pfizer még régebben megvásárolta az ugyancsak amerikai Hospiratól a Pliva valamikori Savski Marof-i biotechnológiai üzemét.

Pfizer

A Pfizer további tíz millió dollárt szándékozik beruházni a horvát üzembe, de mint ezt az amerikai cég képviselői ismételten megerősítették, egyenlőre Horvátországban nem szándékoznak kész oltóanyagot gyártani.

Ennek ellenére, vagy éppen ezért, továbbra is a levegőben van a kérdés, hogy lesz-e független horvát oltóanyag-gyártás?

Kártevők és haszonlesők

Ugyanakkor még az is kérdés, mi lesz a sorsa a nagy múltú zágrábi Immunológiai Intézetnek, amelyet a horvát kormányok, ideológiai irányultságuktól függetlenül, a szó szoros értelmében hagytak tönkre menni.

Ahogy a koronavírus-járvány nyomán Európa-szerte leesett a tantusz, hogy azért talán mégsem teljesen bölcs dolog másoktól függni vakcinaügyben, a Plenković-kormány is bejelentette az Immunológiai Intézet feltámasztását.

Pfizer

Tüntetés 2015-ből: Nem adjuk az Immunológiai Intézetet

Ez nem lesz olcsó, és főként nem lesz gyors folyamat, mert az Immunológiai Intézet épülete megrongálódott a földrengésben. Tulajdonképpen az épület és a telek, amelyre az intézet épült, okozta, a patinás horvát gyártó vesztét, ennek megkaparintása érdekében tették tönkre.

Az Immunológiai Intézetben a gyártási folyamatok ősrégiek, de ami a legfájóbb, hogy a szakemberek java távozott, a fiatalabbak Nyugatra mentek, az idősek nyugdíjba, és így Horvátország a humán tőke egy specifikus tudással rendelkező szelete nélkül maradt.

Az intézetet állítólag kihelyezik Zágráb elővárosába, egy teljesen új üzembe, ahol a még megmaradt szabadalmakra alapozva megkísérlik a termelést újraindítani.

Ha emlékezetünk nem csal, a zágrábi Immunológiai Intézet volt egyike a kevés helyeknek Európában, ahol kígyómarás elleni szérumot is gyártottak.

Egy romantikus elképzelés

Tekintettel arra, hogy az osztrákok is, de Magyarország is bejelentette a nemzeti oltóanyag-gyártás beindítását, s nyilván a maradék V4-ek is gondolkodnak rajta, hogy talán nem lenne iszonyúan nagy hülyeség, ha az ex- Monarchia országai összefognának ebben a kérdésben.

Mint ezt a Pfizer már bejelentette, nagy a valószínűsége, hogy a koronavírus ellen folyamatosan oltatni kell magunkat, sőt lehetséges még egy harmadik oltás kötelezővé tétele is.

A piac globális, óriási pénzek vannak játékban, mindenkinek kifizetődne a dolog. A BALK szívesen lemond a szerzői jogokról az új oltás nevét illetően: legyen CE KoroVac.

Ha netalán valaki nem érti, miért kellene összefogni, azt emlékeztetjük, hogy Közép- Európában durván-gorombán annyi ember él, mint a kínai Sanghaj városában.

Tetszett a cikk?

Osztályozd a csillagokkal!

Átlag: / 5. Szavazatok:

Ha tetszett ez a cikk,

kövess bennünket ezeken a csatornákon:

Sajnáljuk, hogy nem tetszett a cikk!

Segíts nekünk, hogy jobb cikkeket írjunk,

Ezért mondd el a kifogásod

Az olvasás folytatása




BALK könyvek Balkán

Horvátország

Bepirosodott a horvát külpolitikai lakmusz, és a megtalált illúziók

Avatar photo

Közzététel:

a megjelenés dátuma

anyuci mm
Ursula és anyuci kedvenc Mikimausza (Forrás: X-platform, Andrej Plenković)
play icon A cikk meghallgatása
()
Olvasási idő: 3 perc

Valahol egy okos ember azt mondta, hogy a kis nemzetek nem engedhetik meg maguknak a nagy hibákat. A horvátok úgy tetszik ezt megtanulták, mert ezeket a viharos időket széltől védett zugban igyekeznek átvészelni. Közben ügyesen meglovagolnak minden meglovagolhatót – lásd Ukrajna -, igyekszenek kedvében járni az USA-nak, de lényegében mindenben megtalálják a számításukat.

Már nem illúzió a kínai út

Ennek tükrében, igen érdekes, hogy az Európai Néppárt spliti ülésének időtartama alatt a horvát kormány aláírta a szerződést ugyanazzal a China Road and Bridge Corporationnal, amely a pelješaci hidat építette.

A kormány a kínai vállalat ajánlatát választotta mint gazdaságilag legelőnyösebbet az A1-es autópálya Vučevica összekötő útjának – a D8-as állami út csomópontjának – megépítésére kiírt közbeszerzési pályázaton.

A pályaszakasz, amelynek teljes hossza 6,85 kilométer, magában foglalja a 2,5 kilométer hosszú Kozjak-alagutat és a mintegy 4,3 kilométer hosszú adriai autópályához vezető bekötőutat.

A munkálatok értéke 74,6 millió euró, és a kínaiak vállalták, hogy az alagutat 36 hónap alatt megépítik. A projekt részét képezi még három felüljáró és két viadukt, de ezt a kínaiak csuklóból úgy megcsinálják, hogy közbe szinte észre sem veszik.

Új szelek fújnak

Ennek a világszinten aprócska infrastrukturális projekt jelentőségét az adja meg, hogy a horvátok alá merték írni a szerződést a kínai céggel.

A hosszabb emlékezetű olvasók nyilván még elő tudják kotorni az agyuk valamelyik rejtett zugából, hogy annak idején mennyire rossz néven vették némelyek, hogy a horvátok a kínaiakat bízták meg egy nagy EU-alapokból támogatott projekt (pelješaci híd) kivitelezésével.

Hogy mennyire nem volt szabad még gondolni sem arra, hogy Kínával, illetve kínai cégekkel kössön bárki is üzletet, ott van az ugyancsak horvátországi példa, amikor semmissé nyilvánították a rijekai konténer-terminál kiépítésére vonatkozó tendert, amelyen szintén a kínaiak nyertek, így a megismételt tendert már egy politikailag elfogadható cég, a skandináv Maersk nyerje meg.

illúziók kínai

A horvátok újabb szerződést írtak alá Kínával, az unió már nem akadékoskodik (Forrás: X-platform,
Andrej Plenković)

Más lapra tartozik, hogy ez nem vonatkozott a németekre és franciákra, spanyolokra és olaszokra, azaz a nagy és nagyobbacska nemzetekre, de hát így élünk mi az EU-ban.

Akárhogy is, most úgy tetszik, megváltozott a helyzet, mert nemcsak hogy nagyban folyik Pekingben az európai búcsújárás, de a horvátok is léptek, ami annak jele, hogy ismét szabad a vásár.

Az amerikaiaknak nyilván nem tetszik ez az egész, de a közelgő választások miatt nem érnek rá annyira foglalkozni vele.

Lehet, hogy 2024-et úgy fogjuk majd számon tartani, mint a nagy változások évét, illetve azt az évet, amikor az európaiak rájöttek, hogy a nagy geopolitikai játszmában mindenki nyer, csak Európa veszít. Fogalmazzunk inkább úgy, hogy ez távolról sem biztos, csupán elképzelhető.

Hétvégi csemege

Szokásomhoz hívem, ilyenkor a hétvégén igyekszem valamilyen érdekességet felkutatni – az élet közel sem olyan komoly dolog, mint ezt a sok kockafejű hirdeti – ezért beszéljünk a zágrábi Illúziók Múzeumáról.

Azok számára, akik eddig nem hallottak róla, ajánlom, hogy feküdjenek neki a guglinak, mert rendkívül érdekes múzeumról van szó, de visszatérve a hírhez, a zágrábiak ezüstérmet nyertek a brüsszeli European Franchise Awardon (Európai Franchise Nagydíj) a nemzetközi márkák (brandek) versenyében.

illúziók kínai

A megtalált illúziók (Forrás: Muzej illuzija)

Ennek kapcsán derült ki, hogy az Illúziók Múzeuma a világ legnagyobb magánmúzeum-lánca. A világ 25 országában, több mint 40 helyszínnel és 10 millió látogatóval.

Jelenleg új múzeumok megnyitásán dolgoznak Denverben, San Diegóban, Seattle-ben és Koppenhágában.

Teo Širola, a Metamorphosis horvát vállalat igazgatója, amely a franchise tulajdonosa és az Illúziók Múzeuma globális hálózatának vezetője, örömmel látja, hogy az emberek valóban felismerték ennek a projektnek az értékét szerte a világon, miszerint szórakozva is lehet tanulni.

Teó úr ugyanakkor bejelentette, hogy egyre közelebb kerülnek céljukhoz, a kereken 100 múzeum megnyitásához 2026 végéig.

Ha valaki a közeljövőben Zágrábba látogat, és kedve támad felkresni a múzeumot, az illúziókat nem adják ingyen: 1 felnőtt számára a belépődíj 9 euró, gyerekek (5-15 év) 7 euró, míg a családi (két felnőtt és két gyermek) látogatásra feljogosító belépő kerek 30 euróba kerül.

Mit lehet mondani? Kicsi a horvát, de erős.

Tetszett a cikk?

Osztályozd a csillagokkal!

Átlag: / 5. Szavazatok:

Ha tetszett ez a cikk,

kövess bennünket ezeken a csatornákon:

Sajnáljuk, hogy nem tetszett a cikk!

Segíts nekünk, hogy jobb cikkeket írjunk,

Ezért mondd el a kifogásod

Az olvasás folytatása

KÖVETÉS

A BALK Hírlevele


Azonnali értesítés

Meteorológia

A szerző cikkei

Könyvek kedvezménnyel

B.A. Balkanac

Balkanac

in english

Könyvek kedvezménnyel

Tíz nap legjava