Connect with us

Egyesült Államok

HORVÁT PFIZER: A szerbek orosz, a horvátok pedig amerikai vakcinát állítanak elő?

Avatar photo

Közzétéve:

a megjelenés dátuma:

imunoloski zavod
trauma betegseg ?c=4784&m=0&a=438898&r=&t=pi
Olvasási idő: 2 perc

 
Horvátország és Szerbia az utóbbi időben meglepő szimmetriát mutat több területen is, ami, bár ezt hivatalosan senki sem mondta ki, Oroszország és az USA térségben folyó vetélkedésére hívja fel a figyelmet. Miután Belgrád közölte, hogy az orosz fejlesztési alappal aláírta a Szputnyik V. oltóanyag gyártásáról szóló megállapodást, Andrej Plenković horvát miniszterelnök bejelentette a Pfizer-vakcina egyik alapanyagának horvátországi gyártását.

plenkovic attetszo

Jönnek az amerikaiak

A Pfizer ezzel növeli európai gyártókapacitásait, egy üzemet Írországban, Grange Castle-ban nyitottak meg, a második Horvátországban lesz, illetve van, mert a Pfizer még régebben megvásárolta az ugyancsak amerikai Hospiratól a Pliva valamikori Savski Marof-i biotechnológiai üzemét.

A Pfizer további tíz millió dollárt szándékozik beruházni a horvát üzembe, de mint ezt az amerikai cég képviselői ismételten megerősítették, egyenlőre Horvátországban nem szándékoznak kész oltóanyagot gyártani.

Ennek ellenére, vagy éppen ezért továbbra is a levegőben van a kérdés, hogy lesz-e független horvát oltóanyag-gyártás?

imunoloski zavod demosntracija

Tüntetés 2015-ből: Nem adjuk az Immunológiai Intézetet

Kártevők és haszonlesők

Továbbra is kérdés, mi lesz a sorsa a nagy múltú zágrábi Immunológiai Intézetnek, amelyet a horvát kormányok, ideológiai irányultságuktól függetlenül, a szó szoros értelmében hagytak tönkre menni.

Ahogy a koronavírus-járvány nyomán Európa-szerte leesett a tantusz, hogy azért talán mégsem teljesen bölcs dolog másoktól függni vakcina-ügyben, a Plenković-kormány is bejelentette az Immunológiai Intézet feltámasztását.

Ez nem lesz olcsó, és főként nem lesz gyors folyamat, mert az Immunológiai Intézet épülete megrongálódott a földrengésben – tulajdonképpen az épület, és a telek, amelyre az intézet épült okozta, a patinás horvát gyártó vesztét, ennek megkaparintása érdekében tették tönkre.

Az Immunológiai Intézetben a gyártási folyamatok ősrégiek, de ami a legfájóbb, hogy a szakemberek java távozott, a fiatalabbak Nyugtara mentek, az idősek nyugdíjba, és így Horvátország a humán tőke egy specifikus tudással rendelkező szelete nélkül maradt.

Az intézetet állítólag kihelyezik elővárosába, egy teljesen új üzembe, ahol a még megmaradt szabadalmakra alapozva megkísérlik a termelést újraindítani.

Ha emlékezetünk nem csal, a zágrábi Immunológiai Intézet volt egyike a kevés helyeknek Európában, ahol kígyómarás elleni szérumot is gyártottak.

Egy romantikus elképzelés

Tekintettel arra, hogy az osztrákok is, Magyarország is bejelentette a nemzeti oltóanyag-gyártás beindítását, s nyilván a maradék V-4-ek is gondolkodnak rajta, talán nem lenne iszonyúan nagy hülyeség, ha az ex-Monarchia országai összefognának ebben a kérdésben.

Mint ezt a Pfizer már bejelentette, nagy a valószínűsége, hogy a koronavírus ellen folyamatosan oltatni kell magunkat, sőt lehetséges még egy harmadik oltás kötelezővé tétele is.

A piac globális, óriási pénzek vannak játékban, mindenkinek kifizetődne a dolog. A BALK szívesen lemond a szerzői jogokról az új oltás nevét illetően: legyen CE KoroVac.

Ha netalán valaki nem érti, miért kellene összefogni, azt emlékeztetjük, hogy Közép-Európában durva gorombán annyi ember él, mint a kínai Sanghaj városában.


ljudmila ulickaja csak egy pestis 728 ?c=4784&m=0&a=438898&r=LjudmilaUlickaja%3ACsakegypestis&t=pi

Bosznia

Fegyverrel küzdene a hazáért a bosnyák főmufti, az USA megintette és megvédte

Közzététel:

a megjelenés dátuma

Husein Kavazović bosnyák főmufti (reis-ul-ulema)
Husein Kavazović bosnyák főmufti (reis-ul-ulema)
sziveri janos szelherceg 728 ?c=4784&m=0&a=438898&r=SziveriJ%C3%A1nos%3ASz%C3%A9lherceg&t=pi
Olvasási idő: 4 perc

Husein Kavazović bosnyák főmufti (reis-ul-ulema) március 5-én az Igman Televízió vendégeként körülbelül azt mondta, hogy Bosznia-Hercegovinának meg kell védenie magát az állami intézmények keretében, de ha ez nem megy, akkor készen kell állni akár a fegyveres harcra is. Milorad Dodik kapva az alkalmon a Twitteren azt írta, hogy a főmuftinak vallási vezetőként „a békét és a toleranciát” kellene hirdetnie. Az amerikai nagykövetség ehhez helyeselt, miközben megintette, de egyúttal meg is védte a főmuftit, ami viszont nem nyerte el Dodik tetszését. A helyzet átlátása érdekében ezt részletesebben is kifejtjük.

Főmufti a televízióban

Az egész azzal kezdődött, hogy Husein Kavazović megjelent egy helyi televízióban, amelynek székhelye a Szarajevó melletti Pazarićban található.

A főmufti az MTV Igman vendégeként úgy fogalmazott, hogy Bosznia-Hercegovinát meg kell védeni az állami intézmények keretében, és nem szabad hagyni, hogy ezeket az intézményeket tönkretegyék és meggyengítsék. Itt is megfigyelhető a „bujtatott alany”, de ennél nem ragadunk le!

Meg kell mutatnunk, hogy készek vagyunk minden módon megvédeni Bosznia-Hercegovina állam intézményeit, ám amikor azok elesnek, mint 1992-ben történt, készen kell állnunk arra, hogy fegyverrel védjük meg ezt az országot. Afelől senkinek ne legyen kétsége, hogy ezt meg kell tennünk. Meg kell tennünk

– mondta a főmufti, és ez annak ellenlére is félelmetesen hangzik, hogy Kavazović ezt közvetően megjegyezte, hogy „most béke van, most az intézmények vannak lépésen, és hagyjuk, hogy tegyék a dolgukat”.

A boszniai szerbek két vezető politikusa, Milorad Dodik és Željka Cvijanović, azonnal megragadta az alkalmat annak bizonyítására, hogy „lám, lám, milyenek a bosnyákok”. A két szerb vezető nyilván nem hallotta, vagy nem akarta meghallani a kijelentés második felét.

Husein Kavazović sikeresen váltja a megbukott Bakir Izetbegovićot, aki csőre volt töltve minden minden politikai probléma esetében. A probléma az, hogy Kavazović egy vallási közösség élén áll, amelynek a békét és a toleranciát kellene előmozdítania

– írta a Twitteren a boszniai szerbek Miléje, aki még hozzátette, hogy 30 évvel ezelőtt a fent említett Bakir Izetbegović apja, az „államalapító” Alija Izetbegović, „feláldozta a békét” Bosznia-Hercegovináért”, és most, három évtizeddel később, a főmufti ugyanezt a forgatókönyvet veszi elő.

Azt üzenném a bosznia-hercegovinai iszlám közösség főmuftijának (reis-ul-ulema), hogy tűnjön el a politikai játszótérről (udvarból), valamint hogy szeretettel, toleranciával és kedves szavakkal fegyverezze fel magát

– írta a boszniai szerb nacionalizmus tüzének élesztgetője a bosnyák nacionalizmust szító vallási vezetőnek, aki általában, a választások környékén pedig végképp Bakir Izetbegović támogatója a muszlim közösségen belül.

Željka Cvijanović, a bosznia-hercegovinai elnökség szerb tagja ez esettel kapcsolatban valami olyat mondott, hogy már mindenki kígyót-békát kiabálna rájuk, ha egy másik vallási közösség vezetője nyilatkozta volna el így magát.

Miután Cvijanović Dodik árnyéka, vagyis a boszniai szerb Mile dalárdájának a tagja, rá több szót nem érdemes vesztegeti, azt azonban még érdemes megjegyezni, hogy Porfirije szerb pátriárka gyakran fordul meg a boszniai szerb területeken, hogy élesztgesse a nemzettudatot és az összetartozás érzését.

A boszniai béke fő patrónusai

Amerikai reagálás a főmufti kijelentésére

Amerikai reagálás a főmufti kijelentésére (Forrás: szarajevói amerikai ngykövetség)

Az amerikaiak a történtek láttán úgy érezték, hogy nekik is meg kell szólalniuk, mert ők a boszniai béke megalapozói és védelmezői, és végsősoron – amire ma már nem annyira büszkék – az boszniai Szerb Köztársaság megteremtői.

Az amerikai nagykövetség közölte, hogy „az Egyesült Államok eddig is elítélte, és továbbra is elítéli az ilyen szavakat – mármint a fegyverek emlegetését – függetlenül attól, hogy azok politikai, vagy vallási vezetőktől származnak-e”.

Különösen kiábrándító, amikor egy vallási vezető erőszakot említ, vagy azzal fenyeget Bosznia-Hercegovina problémáinak megoldása gyanánt

– olvasható a szarajevói amerikai nagykövetség honlapján, ahol helyeseltek Dodik megjegyzésével kapcsolatban, miszerint „békére és toleranciára” lenne szükség Bosznia-Hercegovinában.

Csakhogy!

Csakhogy ezzel ki is merült a boszniai főmufti megrovása, akinek az álláspontját az amerikai nagykövetségen nagyon jól ismerhetik.

A nagykövet és a főmufti

A nagykövet és a főmufti (: szarajevói amerikai nagykövetség)

Michael Murphy amerikai nagykövet az inkriminált kijelentés előtt három nappal kereste fel Husein Kavazović főmuftit, és megtiszteltetésnek tartotta, hogy párbeszédet folytathatott vele arról, hogy az Egyesült Államok miként támogathatja a megbékélést, a jogállamiságot és a kulcsfontosságú bosznia-hercegovinai reformokat.

Az amerikai nagykövetség a honlapján azt is megjegyezte, hogy a fentebb kifejtett álláspont nem csak a vallási vezetőkre vonatkozik, hanem a bosznia-hercegovinai politikusokra, nem utolsósorban pedig a boszniai Szerb Köztársaság elnökére, Milorad Dodikra is.

A főmufti kijelentését elemezve az amerikai nagykövetség megállapította, hogy Husein Kavazovićnak igaza van, amikor azt állítja, hogy folyamatos kísérletek történnek Bosznia-Hercegovina intézményeinek aláásására.

Ezek a támadások belülről olyan politikai vezetőktől származnak, mint például Milorad Dodik, aki gyakran szóval és tettel támadja az államot, gyakran magát Bosznia-Hercegovinát kérdőjelezve meg

– állapítja meg az amerikai közlemény, amely Dodiknak különösen azt a legutóbbi kijelentését kifogásolta, miszerint Bosznia-Hercegovina nem más, mint egy „muszlim hazugság”, ami miatt nem is csoda, hogy az ország lakosságának egy részében felmerül, hogy eljönnek az idők, amikor meg kell védeni a hazát tőle.

Nem tudjuk, hogy a főmufti erre gondolt-e, de ha igen, akkor igaza volt

– állapította meg az amerikai nagykövetség, amely szerint a bosznia-hercegovinai politikai diskurzus során elhangzó kijelentések és reakciók mélyen romboló hatással vannak az országra és a társadalmi szerkezetére nézve.

Ezzel akár egyet is lehetne érteni, ugyanakkor a boszniai szerbek Miléje más véleményen van, két nótázgatás között ugyanis előkapta a Twittert, és kiosztotta az amerikai nagykövetet.

Dodik szerint Michael Murphy túllépte az „udvarias diplomáciai magatartás minden határát”, és világosan igyekszik mindenki számára egyértelművé tenni, hogy kinek az oldalán áll.

A boszniai Szerb Köztársaság elnöke szerint az amerikai nagykövet mindent megtett annak érdekében, hogy megmutassa: a muszlimok és a muszlim érdekek szurkolója és zsoldosa Bosznia-Hercegovinában.


ljudmila ulickaja csak egy pestis 728 ?c=4784&m=0&a=438898&r=LjudmilaUlickaja%3ACsakegypestis&t=pi

Az olvasás folytatása

Szerbia

A szerbiai albánok Washingtonban lobbiznak saját közösségük létrehozásáért

Közzététel:

a megjelenés dátuma

Washingtoni találkozó
A Presevo-völgy küldöttsége találkozott Ritchie Torres amerikai képviselővel, az amerikai képviselőház albán kérdésekkel foglalkozó csoportjának társelnökével. Erről a képen szintén látható Shaip Kamberi számolt be. (Forrás: Facebook, Shaip Kamberi)
?c=28513&m=1380644&a=438898&r=&t=html
Olvasási idő: 3 perc

Újabb fordulat Szerbia és Koszovó viszonyában: a Szerbiához tartozó Preševo-völgyben élő albánok Washingtonban követelik a szerbiai albánok közösségének létrehozását, amivel egyértelműen a koszovói szerb önkormányzatok létrehozására vonatkozó elképzelésekre reagálnak. Szerbia déli részén, a macedón-szerb-koszovói hármashatár térségében három község van, amelyben a lakosság többsége albán nemzetiségű. Az ott élő albánok már korábban szerettek volna bekapcsolódni az Egyesült Államok által diktált, és az Európai Unió által kivitelezett rendezési folyamatba, miután az előző évtizedben kudarcot vallottak a területcserére vonatkozó elképzelések.

Washingtonhoz fordulnak

A szerbiai albánok nem Brüsszelbe, hanem egyenesen Washingtonba mentek, hogy harcoljanak a maguk igazáért, és egyúttal támogassák Koszovó ügyét is Szerbiával szemben.

A medveđai, bujanovaci és preševoi albánok küldöttsége munkalátogatáson tartózkodik az Egyesült Államokban, ahol Shaip Kamberi, albán származású szerbiai parlamenti képviselő vezetésével felkeresik a szenátusát, hogy elpanaszolják, milyen diszkriminációnak vannak kitéve Szerbiában.

Kamberi kijelentette, hogy követelik a Preševo-völgyben élő albánok közösségének létrehozását, ezzel a koszovói szerbek által támasztott igényekre válaszolnak a maguk módján.

Amit a szerbek kérnek Koszovóban, azt nekünk, szerbiai albánoknak is meg kell kapnunk. Ha a koszovói Szerb Községek Közösségét kérik, akkor mi kérjük a Szerbiában élő albánok közösségének létrehozását

– jelentette ki Kamberi, aki szerint erre annál is inkább igényt tarthatnak, mert a Preševo-völgyben több albán él, mint amennyi szerb van Koszovóban.

A szerbiai albán politikus ennél is továbbment a reciprocitás elvének szellemében.

Ha a koszovói szerbek a Koszovótól történő elszakadásra törekednek, akkor mi kérjük az egyesülést Koszovóval az 1992. március 1-én és 2-ánt tartott népszavazás értelmében

– mondta Washingtonban Kamberi, aki szerint már megkezdték a találkozókat az amerikai illetékesekkel.

Ezeknek a találkozóknak az előkészítésében részt vett Joni Ernst republikánus és Gary Peters demokrata szenátor, ők az amerikai szenátus albán ügyekkel foglalkozó választmányának társelnökei.

A szerbek nem tartják be az egyezményeket

Kamberi egyébként azzal vádolta meg a belgrádi vezetést, hogy nem tartja be azokat kötelezettségeit, amelyeket a Preševo-völgyben élő albánokkal kötött három szerződésben vállalt magára, amit szintén beleng a „reciprocitás szelleme”.

Ahelyett, hogy megoldanák a jogos igényeinkkel kapcsolatban felmerülő problémáit, a különböző helyi tényezők évek óta akadályoznak minden egészséges kezdeményezést és erőfeszítést, ezért szükségünk van a belső koordinációra
A völgy küldöttsége Washingtonban

A völgy küldöttsége Washingtonban, Ritchie Torres amerikai képviselő irodája és egy amerikai előtt (Forrás: Facebook, Shaip Kamberi)

– indokolta meg a Facebookon Kamberi, hogy miért kérik a Szerbiában élő albánok közösségének létrehozását.

A szerbiai albán politikus fontosnak tartja a szoros együttműködést a koszovói kormánnyal is, valamint politikájuk összehangolását a „nemzetközi barátaikkal”, nehogy feledésbe merüljenek a Preševo-völgyi albánok követelései.

Kamberi egyúttal köszönetet mondott a pristinai kormánynak, amiért lehetővé tette az általa vezetett küldöttség számára, hogy zsinórban immár harmadszor látogasson el az Egyesült Államokba.

Az albánok másutt is mozgolódnak

A Koszovóval szemben támasztott szerb követelések hatására Észak-Macedóniában is mozgolódni kezdtek egyes albán pártok.

Az Alternativa nevet viselő ottani albán politikai szervezet felkérte az albán származású községi (önkormányzati) vezetőket, hogy kezdeményezzék az észak-macedóniai Albán Községek Közösségének megalakítását, annak az elvnek az alapján, amelyet Szerbia szeretne érvényesíteni Koszovóval szemben.

Erre a felvetésre reagált Dimitar Kovacsevszki macedón miniszterelnök is, aki szerint a koszovói folyamatokat semmiképpen sem lehet Észak-Macedóniára kivetíteni, miután az önkormányzatok közötti együttműködésnek Észak-Macedóniában nincsenek törvényes akadályai.

Minden önkormányzat bármilyen formában együttműködhet bármelyik önkormányzattal, ha megtalálják a közös témát. Úgy gondoljuk, hogy ez a kérés komolytalan, politikai hangulatkeltést szolgál, és így végső soron elfogadhatatlan is

– közölte Kovacsevszki szociáldemokrata uniójának egyik illetékese.

Az Alternativa kezdeményezése elfogadhatatlan a legnagyobb macedón párt, a VMRO DPMNE vezetője, Hrisztian Mickoszki számára is, aki úgy ítélte meg, hogy az ilyen elképzelések csak ronthatják az etnikumok közötti kapcsolatokat.

Az Alternativa javaslatát a macedóniai albán pártok egyike-másika szintén elutasítja, az észak-macedóniai Albán Szövetség (Aleanca për Shqiptarët, AS) szerint is komolytalan és napi politikai célokat szolgál a kezdeményezés, indoklásuk szerint ugyanis az albánok Észak-Macedóniában tömbben, összefüggő területen, és nem enklávékban élnek.

Kamberi Washingtonban

Egy észak-macedóniai albán párt támogatja a szerbiai magyarokat és bosnyákokat

Az észak-macedóniai párt ugyanakkor azt is megjegyzi, hogy a koszovói szerbek, akárcsak a szerbiai albánok kisebbségeknek számítanak, ezért a kisebbségi normáknak kölcsönösen érvényesülniük kell, és ezt a maguk részéről teljes mértékben támogatják is, amivel kizárják a szerbek által prioritásként kezelt „egyirányú forgalmat”, amit a koszovói Szerb Községek Közösségének létrehozása jelentene.

A párt a Facebookon közzétett közleményében azt is megjegyezte, hogy véleményük szerint a szerbiai magyaroknak és a szerbiai bosnyákoknak szintén ennek megfelelő jogokkal kellene rendelkezniük.

Ezek a fejlemények mindenképpen arra utalnak, hogy a Balkánon a „túlhevített politizálás” rejt magában némi veszélyeket, és egyre inkább kirajzolódik, hogy hova vezet a belgrádi kormány követelése a koszovói Szerb Községek Közösségének létrehozásával kapcsolatban, a Pristinával szemben támasztott elvárások ugyanis bumerángként üthetnek vissza, csak előbb kapnak egy gellert Észak-Macedóniában.


vamos miklos visz a vonat 128 Vámos Miklós: Visz a vonat

Az olvasás folytatása

Görögország

A görög légierő a francia Rafale után amerikai F-35 típusú vadászgépeket is beszerez

Avatar photo

Közzététel:

a megjelenés dátuma

Írta

Merőlegesen leszálló amerikai F-35-ös amerikai vadászgép
Merőlegesen leszálló F-35-ös amerikai vadászgép (Forrás: YouTube, The Daily Aviation)
?c=5941&m=425288&a=438898&r=&t=html
Olvasási idő: 3 perc

Görögország megkapta az amerikai szenátus jóváhagyását az F-35 típusú vadászgépek beszerzéséhez. A görög kormány a most megrendelt 20 db gép mellé egy ugyanekkora kontingens jövőbeli beszerzése mellett is döntött. A törökök eközben pénzt és energiát nem kímélve a saját TF-X jelzésű ötödik generációs vadászgép projektjüket erőltetik, azonban a hírek szerint a típus 2025-re tervezett első repülése legalább három évet késik.

Amerika vadászgépekkel segít

Nikosz Panajótopulosz görög védelmi miniszter tájékoztatása alapján Görögország 20 db F-35 Lightning II típusú vadászgép vásárlására adott ajánlatot az amerikai gyártónak. Az első darabot az ötödik generációs vadászgép típusból 2028-ban veszi át a görög légierő.

A miniszter nyilatkozata alapján a görög fél összesen 40 db F-35 gépből álló egység felállítását tervezi, a második 20-as kontingens konkrét megrendelése azonban még várat magára.

Az USA kormánya február 8-án tájékoztatta az athéni vezetést, hogy az amerikai szenátus jóváhagyta a görög vételi ajánlatot.

A hellén légierő már a nyolcvanas évek eleje óta nagyrészt az USA által fejlesztett eszközökre támaszkodva próbálja ellensúlyozni a török irányból érkező fenyegetést.

Az elmúlt három évtizedben a görögök az F-16 típusú vadászbombázóra támaszkodva védték a honi légteret. A világszerte alkalmazott F-16 utolsó megrendelt példányát 2008-ban vette át a görög légierő.

Görög légifölény a Balkánon

A most bejelentett beszerzés mellett a görög fél komoly lépéseket tett a légi erejének fejlesztésére. Legutóbb 2021 januárjában kötöttek szerződést a francia kormánnyal Dassault Rafale vadászrepülők beszerzésére.

Akkor a szerződést több kritika érte, mert a fokozódó török fegyverkezés mellett meglehetősen „kényszer szülte” megoldásnak mutatkozott a 18 db „gall kakas” megvásárlása.

A görög kormány végül 6 további Rafale megvásárlása mellett határozta el magát a növekvő társadalmi nyomás, illetve az -ukrán háború miatt megnövekedett regionális feszültség hatására.

Egy F-16-os vadászgép Houston felett

Egy F-16-os vadászgép Houston felett női pilótával (Forrás: YouTube)

Az athéni kormány az F-35 gépek beszerzése előtt 2021-ben szerződést kötött az amerikai Lockheed Martin céggel a 83 darab görög F-16 repülőgép „Viper” altípussá történő modernizálására. Az első Viper már Athénban van, a maradékra pedig a jelenlegi tervek szerint körülbelül egy évet kell várni.

A görög védelmi minisztérium nem titkolt célja, hogy a közös NATO tagság ellenére a török légierő érdemi ellenfeleinek bizonyuljanak. A jelenleg zajló beszerzések alapján 2030-ba ténylegesen a görög légierő lesz a legmodernebb a Balkánon.

Törökország lassított

A legfeljebb kutya–macska barátsághoz hasonlító görög-török NATO szövetségesi viszonyt kellő fenntartással kezelik Athénban.

Így fellélegezhettek a görög védelmi minisztériumban, amikor a törökök és az USA között hosszas diplomáciai adok-kapok eredményeként kenyértörésre került sor, és megszakadtak a tárgyalások az F-35 beszerzésről 2019-ben.

Akkor a török vezetés által képviselt külpolitikai irányvonal miatt az USA elzárkózott attól, hogy Ankara is vásárolhasson az egyre nagyobb hírnévnek örvendő F-35 típusból.

A törökök évekkel ezelőtt mintegy 100 db F-35 vadászgép megvásárlását próbálták nyélbe ütni Washingtonban, az Erdoğan-rezsim és az amerikai külügyminisztérium között a gülenista csoportokkal szembeni török fellépés, valamint az orosz irányú török közeledés érdemi elhidegüléshez vezetett, az évek óta diplomáciai viták miatt húzódó repülőgép-beszerzésnek pedig az orosz S-400 típusú légvédelmi rakétarendszer vásárlása adta meg a kegyelemdöfést.

Az elnehezült diplomáciai kapcsolatok miatt a török fél maga kezdete meg az F-16 repülőgépek modernizációját.

Ennek egyik legkomolyabb eredménye, hogy az amerikai típusban lévő korábbi radart török cégek által kifejlesztett új radarberendezéssel váltották fel.

A török T-FX vadászgép

A török T-FX vadászgép (Forrás: YouTube, animációs videó)

Ez azonban még mindig nem oldotta meg a török vezetésnek az ötödik generációs vadászgép beszerzése kapcsán kialakult problémáját. A helyzet áthidalására a török légierő saját típus fejlesztésébe kezdett T-FX elnevezéssel.

A teljesen honi gyártású ötödik generációs török vadászgép a tervek szerint az első repülését 2025-ben tette volna meg. Mostanra ez a céldátum 2028-ra változott, mert a műszaki kihívások mellett a török gazdaság problémái is lassításra kényszerítették a fejlesztőket.

A teljesen hazai gyártmányú gép melletti politikai elhatározás miatt Törökország lemaradhat a görögöktől a légierő fejlesztése terén, mert a TF-X első repülésének idejére a görög légierő már rendelkezni fog F-35 típussal és a francia Rafale-okkal.


ljudmila ulickaja csak egy pestis 728 ?c=4784&m=0&a=438898&r=LjudmilaUlickaja%3ACsakegypestis&t=pi

Az olvasás folytatása

Meteorológia

KÖVETÉS

Napi hírlevél


A szerző cikkei

B.A. Balkanac

Balkanac

Letöltések

Kultúra

Utazás

Egészség

KONTAKTLENCSÉK a legnagyobb gyártóktól 30-60 százalék kedvezménnyel, akár ingyenes szállítással, azonnal saját raktárról, 30 napos visszavételi garanciával az eOptika.hu kontaktlencse webboltból. Vásároljon most!

Hirdetés

A BALK a világban

Hirdetés

Tíz nap legjava

Spelling error report

The following text will be sent to our editors: