Connect with us

B A Balkanac

A 22-es csapdája és a fájront kérdése

Avatar photo

Közzétéve:

A megjelenés dátuma

22-es, 22-es csapdája, Heller
Christopher Abbott játssza John Yossariant Joseph Heller A 22-es csapdája című regényének Hulu általi adaptációjában (Forrás: WP)

Kattints ide a cikk meghallgatásához

Maradék Jugoszlávia bombázásának idején történt, hogy a bevetés előtti napon a NATO egyik amerikai pilótájának révületében megjelent Jézus. Illetve hát maga az Úr, aki a férfi rég halott édesapjának szeretettel teli hangján csak ennyit mondott, miközben kezét lágyan a fia vállára helyezte: – Kérlek, ne feledd soha, hogy az élet a legfőbb kincs.

22-es, 22-es csapdája, Heller

Szíven ütötte a mondat a fiút, ami hosszas vívódás után másnap ahhoz vezetett, hogy egyértelműen megtagadta a parancsot. Nem akart bevetésre menni, s emellett kitartott. Idáig szólt ez a történet a közönséges halandók számára, mert végül kikerült a sajtó tükréből, eltűnt valahol a katonai igazságszolgáltatás, a hadi bürokrácia útvesztőjében. Eltüntették a szemünk elől, a lehetséges kábítószer-fogyasztás kérdése azonban maradt. Egyáltalán a beszámíthatóságé, amely kiemelten hangsúlyos olyan bonyolult és felelősségteljes feladatok esetében, amilyen a bombázógépek irányítása. – Nos, hát itt, ezen a ponton bukkant fel idézetként az egyik cikkben Joseph Heller és az ő szarkasztikus háborús könyve: A 22- ES CSAPDÁJA. (Talán a londoni The Guardian valamelyik oldalán.)

Mi ennek a csapdának a veleje? Aki olvasta, ismeri a katonai egérfogót, amely dettó ugyanúgy működik a légierőnél, mint egyebütt. Röviden így lehet megfogalmazni, hogy a pilóta, aki nem akar bevetésre menni, tkp. normális, következésképp mennie kell. A műben ez több formában, az abszurd sajátos hangnemében, bonyolultabban és bukfencesebben jelenik meg. Ott bizonyos Orr nevű bombázótiszt személyén keresztül fűződik többek közt a – nem mellékesen – főhős Yossarian kapitányhoz az, amiről a szerző egy helyütt így fogalmaz: „Csak egy csapda volt, és ez a 22-es csapdája, amely leszögezte, hogy bárki, aki közvetlen és valós helyzetben saját biztonságára gondol, az döntésre képes elme természetes működéséről tesz bizonyságot. Orr őrült, tehát le lehet szerelni. Csak annyit kell tennie, hogy kéri a leszerelését, de ha kéri a leszerelését, akkor nem lehet őrült, és további bevetésekre küldhető. Orr lehet őrült, ha további bevetésekre megy, és lehet egészséges, ha nem megy. Ha egészséges, akkor viszont mennie kell. Ha megy, akkor őrült, és nem kell mennie; de ha nem akar menni, akkor egészséges, és mennie kell.”

22-es, 22-es csapdája, Heller

Egy korabeli B-25-ös és a legénysége

Megjegyzendő, hogy a NATO-katona esetében ez inkább amolyan menet közben felmerülő erkölcsi kérdésként vetődött fel, nem annyira az odaveszés vagy az odaveszésre fittyet hányás kérdéseként. Mert az odaveszés lehetősége egyébként sokkal reálisabb volt a második világháborúban harcoló Orr vagy Yossarian számára, ám a döntés végül ugyanaz: nem megyünk. Joseph Heller viszont ment anno, a maga szolgálati idejében a második világháború alatt, úgy tanulta meg a dörgést. Az amerikai légierő kötelékében szolgált bombázótisztként a B-25-ös gépeken, onnan származott az alapélmény az abszurd hangvételű bombamű megírásához, amely valósággal végigsöpört a hatvanas években az egész világon. Számtalan nyelvre lefordították, így persze magyarra is. Abban, hogy szép magyar nyelvünkön megjelenjen, nagymértékben segítségére volt a szerző alapvető háborúellenessége, meg az a mód, persze, ahogy röhejessé tette az egész amerikai adminisztratív gépezetet.

Később, a Záróra című regényében magát az amerikai elnököt is vaskosan kifigurázta, akit mindenki csak Pöcsnek nevez a háta mögött. Főpöcs úr háborús videojátékokkal vidítgatja magát, aztán midőn elunja a dolgot, az atomrakéták gombjaival kezd szórakozni. – A Záróra című Heller-műről beszélünk, amely némiképp folytatása, egyben befejezése a Csapdának. Benne már az öreg Yossarian kapitánnyal találkozunk, aki feltehetően depressziós, lelkész barátja pedig – többek között ez szolgál adalék bonyodalommal – hirtelen elkezd tríciumot pisilni, ami a nehézvíz előállításának egyik alapanyaga, szerencsétlenje így kerül a titkosszolgálatok látkörébe.

Heller prózakönyveinek száma nem éri el a tucatot, jelentős drámája egy van. A Megbombáztuk New Havent, amely azt mutatja meg, hogyan válik a hadviselés amolyan „tisztességes” polgári foglakozássá, hogyan folytatódik teljesen értelmetlenül távoli színtereken. Totál értelmetlenül és végeláthatatlanul, miközben az emberöltő olyan kis kurta, hogy okosabban is fel lehetne használni.

Utolsó művében J. H. alteregója, bizonyos Eugene Pota még egyszer – talán utoljára – szeretne egy igazi nagy művet írni. Bezsebelni még egy-két fényes díjat, azonban nem találja az igazi témát. Nem tudja igazából, mit írjon, és elárulható, hogy nem is találja meg. Az utolsó próbálkozás összefűzött fragmentumaiból áll össze az Utolsó Könyv. Az ÖREGKORI ÖNARCKÉP, amelyből egy kisebb darab régebben szalagra került Vallai Péter színművész kitűnő tolmácsolásában. Sokadik ismétlése pedig most május elsején este lesz 21.35-ös kezdettel a Kossuth Rádió hullámhosszán. (Ford. M. Nagy Miklós.) Az alkalmat az író születésének századik évfordulója szolgálja.

Joseph Heller Jugoszlávia bombázásának évében távozott az élők sorából. Mintegy kerek esztendővel az utolsó könyv megjelenése előtt. A vidámparkjairól híres Coney Islanden halt meg, ahová mindig is visszatért. (Fekete humorát itt hagyta demokratikusan: minden élőnek ezen a földkerekségen.)

APPENDIX. Egyik interjújában Heller alapélményének nevezi Franz Kafka lovát. Márpedig Kafka vicce, amelyet szívesen mesélt a maga korában, így szólt: volt egy szadista szódás, aki ostorával minden áldott nap ádázul verte a lovát. Szerencsétlen állat nem tudott mit csinálni ezzel. Egyszer aztán hoppá, rajta! Kitépte az ostort a szódás kezéből, majd addig ütötte magát, míg azt nem kezdte képzelni, hogy ő a gazda.

QR Code

Küld el ezt a cikket e-mailben

Ehhez kattints ide

Meteorológia



B.A. Balkanac

Balkanac

Magyarország

Csehszlovákia is ugyanazzal küszködött, mint a mai Magyarország, nem volt tengere, ezért kellett egy alagút Csehszlovákia is ugyanazzal küszködött, mint a mai Magyarország, nem volt tengere, ezért kellett egy alagút
Horvátország21 óra telt el azóta

Csehszlovák alagutak Magyarország és az Alpok alatt, Budapest-Belgrád ezekhez képest lófütty

A Magyarország alatti alagút terve az 1920-as években merült fel, célja Csehszlovákia tengeri kijáratának biztosítása volt. Bár sosem valósult meg,...

Az ENSZ Közgyűlése határozatot fogadott el, amely július 11-ét az 1995-ös srebrenicai népirtásról való elmélkedés és megemlékezés nemzetközi napjává nyilvánította, Potocariban már ácsolják a szégyenfát Az ENSZ Közgyűlése határozatot fogadott el, amely július 11-ét az 1995-ös srebrenicai népirtásról való elmélkedés és megemlékezés nemzetközi napjává nyilvánította, Potocariban már ácsolják a szégyenfát
Bosznia4 nap telt el azóta

Potočariban ácsolják a szégyenfát, Magyarország neve is felkerül rá, tiltakozó jegyzék is érkezhet

A balkáni népek és a magyarok között sok közös vonás van. Ezek egyike, hogy nehezen felejtenek. Annak bebiztosítása érdekében, hogy...

Elmedin Konaković és Várhelyi Olivér közös nyilatkozatot tett miszerint Magyarország nem támogatja a srebrenicai határozatot az ENSZ Közgyűlésében. Elmedin Konaković és Várhelyi Olivér közös nyilatkozatot tett miszerint Magyarország nem támogatja a srebrenicai határozatot az ENSZ Közgyűlésében.
Bosznia1 hét telt el azóta

Várhelyi Olivér és Elmedin Konaković visszavonulót fújt, közös nyilatkozatot tettek közre Srebrenicáról

Közösen megállapították, hogy Várhelyi Olivér korábbi nyilatkozatai teljes tisztelettel adóznak az áldozatok iránt, és semmiképpen sem kérdőjelezték meg az 1995-ös...

Tíz perc múlva tizenegy: Barátok már nem lesznek, Elmedin Dino Konakovic és a Magyarországot képvislő Várhelyi Olivér Tíz perc múlva tizenegy: Barátok már nem lesznek, Elmedin Dino Konakovic és a Magyarországot képvislő Várhelyi Olivér
Bosznia2 hét telt el azóta

A boszniai külügyminiszter nekiment Várhelyinek, és felmondott egy Magyarországgal kötött szerződést

A boszniai külügyminiszter felmondta a március 6-i Szijjártó-látogatás során bejelentett EU-integráció támogatását célzó bilaterális megállapodást. Az egyezmény lényegében 50 boszniai...

A szerb elnök a kevés Fico a kevés szabad és szabadságszerető európai vezető közé tartozik, ezért Orbánnal együtt napokon belül meglátogatják A szerb elnök a kevés Fico a kevés szabad és szabadságszerető európai vezető közé tartozik, ezért Orbánnal együtt napokon belül meglátogatják
Magyarország2 hét telt el azóta

Vučić és Orbán a következő napokban meglátogatja a megsebesült szlovák miniszterelnököt

Az eléggé pongyolán fogalmazó belgrádi kormánypárti lap azt nem tisztázta, hogy Vučić és Orbán közösen keresi-e fel Robert Ficót, de...

Szlovákia

Európai Unió

Oroszország

Kína

Öt nap legjava