Jobb kapcsolat Európával, Horvátország is részesül a 26 milliárd eurós CEF-alapból

Állítsd be a Google‑t, hogy a BALK mindig kéznél legyen!

Horvátország szinte havonta kap újabb és újabb pénzt az Európai Uniótól, ezúttal az úgynevezett CEF-alapból (CEF – Connecting Europe Facility). Erre azt követően nyílik lehetőség, hogy az Európai Parlament Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottsága csütörtökön (április 13-án) elfogadott minden olyan javaslatot, amely több horvát közúti és vasúti útvonal csatlakoztatására vonatkozik a transzeurópai közlekedési hálózathoz (TEN- T). Ez megnyitja a lehetőséget Horvátország számára, hogy részesüljön abból a 26 milliárd eurós ráfordításból, amely a közlekedési összeköttetés javítását szolgálja Európán belül.

Nagy sürgés-forgás várható

A fenti hírt Valter Flego horvát EP-képviselő hivatala közölte, maga Flego pedig, aki az európai közlekedési folyosók Horvátországgal kapcsolatos módosításainak előkészítője volt, azt tartotta a legfontosabbnak, hogy Horvátország így „végre összekapcsolódik a kulcsfontosságú európai közúti, tengeri, légi és vasúti központokkal”.

Flego a HINA, horvát hírügynökségnek nyilatkozva elmagyarázta, hogy az első ilyen nemzetközi útvonal a Póla- Buzet- Divača- Trieszt lesz, amely vasúti kapcsolattal köti össze Isztriát Nyugat- Európával, és megnyitja a lehetőséget más vasúti vonalak újjáélesztésére Horvátország egyéb részei felé.

Szó van egy új Zágráb- Maribor- Graz vasúti szakasz építéséről is, amely drasztikusan lerövidíti a Zágráb és Ausztria közötti utazást, és jobb összeköttetést biztosít a szállító vállalatok számára is.

Ugyanakkor a tervek szerint a fiumei (rijekai) kikötőt is összekötik a balti-adriai folyosóval, ami lehetőséget teremt a kikötői kapacitások bővítésére.

– Biztosítani szeretnénk Horvátország kapcsolatát a nyugat-balkáni folyosóval, geostratégiai szempontból pedig a régióból érkező teherszállítás kulcsfontosságú pontjává fejlesztjük fel Ploče kikötőjét, de korszerűsítjük a Zágrábból Horvátország keleti részébe vezető vasútvonalat is

– mondta Flego, aki arról is beszámolt, hogy egyúttal kiterjesztik a Fiumétól Splitig vezető mediterrán folyosót, amely az elképzelések szerint feléleszti a likai vasútvonalat.

– A spliti kikötő és a repülőtér számára további európai forrásokat biztosítottunk a modernizációhoz, miközben közvetlen vasúti összeköttetést teremtünk Rijeka és Split között

– sorolta Valter Flego a horvát közlekedésfejlesztési terveket.

Együtt szavazott a pozíció és az oppozíció

Flego rámutatott, hogy a javaslatokat valamennyi horvát európai parlamenti képviselő támogatta.

– Horvátország uniós csatlakozása óta először vettünk részt az európai közlekedési folyosók felülvizsgálatában. És nyugodtan mondhatom: együtt sikerrel jártunk

– hangsúlyozta Flego, aki köszönetet mondott a Renew liberális képviselőcsoporthoz tartozó szlovén és olasz parlamenti képviselőknek, valamint Dominique Riquet parlamenti előadónak, aki szintén támogatta Horvátország csatlakozását a legfontosabb európai közlekedési útvonalakhoz.

A horvát EU-képviselő emlékeztetett arra, hogy az elismerés elődeit is megilleti az EP liberális képviselőcsoportjából, akik ezen a kezdeményezésen dolgoztak.

Ezzel kapcsolatban csak csendesen jegyezzük meg, hogy ez a minimum, amit a horvátoknak meg kell követelniük az EP-képviselőktől: ha nemzeti érdekekről van szó, egységesen kell fellépniük, függetlenül a hazai belpolitikában táplált szimpátiáiktól.

A horvát EP-képviselőknek ez most sikerült, függetlenül attól, hogy közöttük is akad néhány érdekes figura a politikai szélrózsa minden tájáról.

A kormány sem hagyja magát

A horvát kormány sem hagyja magát, amikor uniós pénzekről van szó, most 3,6 milliárd eurót szeretne kicsiholni az Európai Bizottságból hitel formájában a Nemzeti Helyreállítási és Rezilienciaépítési Terv (NPOO) keretében.

Ezt ugyancsak csütörtökön erősítette meg Zvonimir Savić, a horvát miniszterelnök különleges gazdasági tanácsadója, és az NPOO főkoordinátora. Ezt a pénzt az energia, a vízellátás és a szennyvízelvezetés, az oktatás és a földrengés utáni újjáépítési projektekre szeretnék fordítani.

Ezáltal Horvátországnak a vissza nem térítendő támogatás formájában odaítélt 5,5 milliárd eurón felül 2026 közepéig, amikorra minden beruházást és reformot be kell fejezni, 9,1 milliárd euró áll rendelkezésére.

A Bizottsággal megtárgyalásra kerülő projektek közül stratégiai szempontból talán a gázszállítással kapcsolatos beruházás a legfontosabb, ez a krki LNG-termináltól Szlovéniába, Ausztriába, Németországba és Magyarországra vezető gázvezeték építésére vonatkozik.

Emlékeztető gyanánt megjegyezzük, hogy a horvát kormány már döntött az LNG-terminál kapacitásának évi 6,1 milliárd köbméterre történő bővítéséről, valamint a hazai Zlobin- Bosiljevo gázvezeték megépítéséről, 180 millió euró értékben.

Szlovénia, Ausztria, Bajorország és Magyarország érdeklődik a gáz iránt, különösen az ukrajnai háború kezdete óta, és az orosz gáztól való függőség csökkentésére szolgáló alternatívák keresésének keretében.

Az energetikai infrastruktúra mellett, amelyet uniós hitelből finanszíroznak, és amely az LNG-terminálon és a gázvezetékeken kívül magában foglalja a villamos energia előállítására és elosztására, valamint a hidrogéntermelésre szolgáló infrastrukturális létesítményeket is, az Európai Bizottsággal Horvátország tárgyalni kíván az oktatásba történő beruházásokhoz szükséges kiegészítő forrásokról is.

Tehát egy szó, mint száz: Horvátország sokat köszönhet az Európai Uniónak, amely jelentős anyagi eszközöket biztosít a horvát kormánynak, illetve Horvátországnak, és ezzel lehetővé teszi a délszláv ország további fejlődését.