Bosznia
Leszerződött az orosz Kasperskyval a NATO-ba igyekvő Bosznia-Hercegovina kormánya

A boszniai kormány szerepét betöltő Miniszterek Tanácsa az egyre több NATO- és EU-tagállamban betiltott Kaspersky Lab nevű orosz informatikai biztonsági cég termékeinek beszerzése mellett döntött az ország elleni tavaly szeptemberi kibertámadásra válaszul. A döntés komoly felháborodást váltott ki Bosznia- Hercegovinában, miután kiderült, hogy a legfontosabb állami intézmények informatikai védelmét már több éve a Kaspersky termékeivel oldják meg.
Az egész ország Kasperskyt használ
A korábbi hetekben egyre több részlet látott napvilágot a boszniai kormány szerepét betöltő Miniszterek Tanácsa (Vijeća Ministara) és a Prointer nevű banjalukai cég között megkötött szerződésről, aminek keretében a Prointer a Kaspersky Lab szoftvereinek a beszerzésében működött közre.
A mindig jól értesült Klix hírportál megkeresésére a Miniszterek Tanácsának titkársága hivatalos válaszban megerősítette, hogy a boszniai kormány valóban az orosz vírusirtó program beszerzése mellett döntött.

A Kaspersky ötletes rajzfilmekkel népszerűsíti magát a YouTube-n
A programot több mint 50 boszniai közintézményben használják jelenleg is. Ezek közé tartoznak olyan védett intézmények, mint a boszniai államelnökség, a hadsereg és a jelentős súlyú bűncselekmények nyomozásával, valamint az állami vezetők védelmével foglalkozó SIPA.
2022. végén mintegy 1300 darab állami felhasználási ponthoz köthető Kaspersky előfizetés volt Bosznia- Hercegovinában.
A Miniszterek Tanácsának közelmúltbeli döntése alapján ez további 200 darabbal fog nőni. A Prointerrel megkötött mostani szerződést a Miniszterek Tanácsának titkársága kezdeményezte, és annak összértéke 18.000 euróra rúgott.
A fent említett állami szervek mellett a Kaspersky szoftvert számos önkormányzati és közintézményben használják Bosznia- Hercegovinában, így a boszniai postánál, az adóhivatalban, a szerb entitás vasúttársaságánál, de még a szarajevói egyetem jogi karának számítógépein is ez van telepítve.
Szeptemberben Boszniát támadták
2022 szeptemberében jelentek meg hírek a boszniai sajtóban arra vonatkozóan, hogy több állami intézményt, köztük a Miniszterek Tanácsának használatában lévő számítástechnikai eszközöket is kibertámadás érte.
A komoly titoktartás mellett kezelt informatikai biztonsági esemény súlyát jelzi, hogy a boszniai parlament weboldala bő két hétig nem volt elérhető. Ugyanígy működésképtelenné vált a Miniszterek Tanácsának honlapja és a Szarajevó Kanton gázszolgáltatójaként működő SarajevoGas cég weboldala is.

A Kaspersky reklámarca (Forrás: YouTube, Kaspersky)
A konkrét támadásokkal összefüggésben a sajtóban nem jelent meg érdemi vizsgálati eredmény, sőt az illetékesek azt sem közölték, hogy pontosan mely állami szerveket, milyen mértékben és formában ért kibertámadás.
Mindenesetre a tavaly szeptemberi támadás miatt tartotta indokoltnak a Miniszterek Tanácsa, hogy további szolgáltatást rendeljen meg a Kaspersky cégtől. A beruházáshoz kötődően megerősítették, hogy annak eredményeként a boszniai kormányzati hálózathoz kötődő valamennyi számítógép fel lett szerelve ezzel a szoftverrel. Sőt, ha már lúd, legyen kövér alapon a Prointer által nyújtott védelmi szolgáltatásról kiderült, hogy az asztali számítógépek mellett a kormányzati használatban lévő laptopok és a védelmet igénylő mobilkészülékek is ezzel lettek ellátva.
A Miniszterek Tanácsának titkársága az elégedetlen, orosz befolyást kiáltó tömegek megnyugtatására egy rövid közleményt adott ki, amely szerint „nincs arról tudomásuk, hogy a szoftver potenciális visszaélésekre adna lehetőséget, viszont azzal tisztában vannak, hogy az eszközt számos európai vállalkozás és állami intézmény most is használja.”
Arra a kérdésre, hogy a Kaspersky szoftver jelenthet-e biztonsági fenyegetést, a titkárság azt válaszolta, hogy „minden nyilvános linken keresztüli forgalmat felügyelnek, és egyelőre nincs jele ilyen tevékenységnek”, ergo lehet, hogy van, csak nem tudnak róla.
Fél Európában már tiltják
Az 1997-ben Moszkvában alapított Kaspersky Lab nevű cég vezetője és társtulajdonosa, Eugen (oroszosabban Jevgenyij) Kaspersky kapcsán a korábbi években rendre felmerült, hogy szakmai előélete miatt szoros kapcsolatban állhat jelenleg is az orosz titkosszolgálatokkal.
Bár az orosz informatikai biztonsági cég ezeket a vádakat rendre tagadja, a NATO tagállamok jelentős részében a Kaspersky-szoftvercsalád kormányzati eszközökön való alkalmazása nem megengedett.
A moszkvai cég és az orosz szolgálatok valamelyike közti kapcsolat ugyan nem bizonyított, vagyis helyesebb talán úgy megközelíteni a kérdést, hogy a nyilvánosság számára nem vált hozzáférhetővé ezt alátámasztó bizonyíték, a cégvezető és felesége múltjával összefüggésben nyilvánosan elérhető adatok azonban magukért beszélnek.
Eugen, illetve Jevgenyij Kaspersky ugyanis a KGB főiskolai szintű intézményében szerzett matematikus és informatikus képesítést. A diploma megszerzését követően az akkor még szovjet, ma már orosz GRU kötelékében teljesített szolgálatot informatikai területen.
Azt már csak az érdekesség kedvéért jegyezzük meg, hogy Kaspersky életében olyan fontos helyet töltöttek be, illetve töltenek be most is a szovjet-orosz titkosszolgálatok, hogy Natalija nevű feleségét egy KGB-üdülőben ismerte meg, aki szintén a szovjet szolgálat tisztje volt akkoriban.
Kaspersky neje pedig szintén a cég vezetésében játszik szerepet ma is.
A Kaspersky cég és a Kreml közötti esetleges kapcsolat taglalása már lassan fél évtizede visszatérő hír a nemzetközi sajtóban.
Az USA kiberhadviselésért felelős Nemzetbiztonsági Szolgálata (National Security Agency, NSA) még 2017-ben készített egy jelentést, amelyben feltárta, hogy egy meg nem nevezett orosz kormányzati szervhez köthető hackerek a Kaspersky vírusirtóhoz köthető sérülékenységet kihasználva szereztek meg érzékeny adatokat az egyik szerződéses, külső munkavállalójuk számítógépéről.
Az esetet követően az USA valamennyi kormányszervénél betiltották az orosz cég termékeinek használatát. A tilalmat alkalmazó országok listája gyorsan bővült, 2017-ben Nagy- Britannia, majd 2018-ban Litvánia és Hollandia tiltotta be a Kaspersky termékek alkalmazását kormányzati eszközökön.
A 2022. februárjában megindult Ukrajna elleni orosz offenzívát követően olyan NATO tagállamok is a cég eszközei elleni kereskedelmi korlátozások bevezetése mellett döntöttek, amelyek korábban ilyent nem léptettek életbe.
A német Szövetségi Informatikai Biztonsági Hivatal (Bundesamt für Sicherheit in der Informationstechnik, BSI) közleményben figyelmeztette a felhasználókat a szoftver használatával kapcsolatos lehetséges veszélyekre.
A lengyel kormány és a balti államok pedig közös javaslatot nyújtottak be az Európai Unió Bizottságához, hogy biztonsági aggályok miatt az tiltsa be az orosz cég termékeinek értékesítését az uniós közös piacon.
Meg kell azonban jegyezni, hogy az orosz szolgálatokkal való együttműködésre utaló konkrét bizonyítékot egyik említett állam kormányzati szerve sem hozott nyilvánosságra a Kasperskyvel szemben.
A lengyel-balti kereskedelmi tilalmi javaslat is sokkal inkább az uniós gazdasági szankciókhoz hasonló exporttilalom körébe lenne sorolható, mintsem az uniós jog által ismert „nemzetbiztonsági érdeken” alapulva elrendelt korlátozás.
Ergo, az a tény, hogy a szoftvercsalád használatát már a fél európai kontinensen tiltják, önmagában jelentheti azt is, hogy ezek az államok az informatikai rendszereik védelme mellett közvetetten védik a kevésbé tőkeerős hazai fejlesztőik érdekeit is.
Az EU nem reagált
Mindezek után nem meglepő, hogy a boszniai internetes sajtóorgánumoknak nyilatkozó informatikai biztonsági szakemberek is értetlenkedtek az állami megrendelés miatt.
A legtöbb szakértői vélemény abban egyezett, hogy a szoftver csomag működőképes és hatékony védelmet nyújthat.
Megjegyezték továbbá, hogy bár a konkrét beszerzési érték és az azért kapott védelmi szolgáltatás pontosan nem ismert, a korábbi évek gyakorlata alapján más nyugati gyártók azonban alá szoktak menni a Kaspersky által adott árajánlatnak, vagyis a legtöbb esetben nem ez a legköltséghatékonyabb megoldás.
Az esetleges orosz biztonsági fenyegetés kapcsán hangsúlyozták, hogy arra vonatkozóan nekik sincs konkrét bizonyítékuk, a legfontosabb közvetett bizonyítékként azonban azt emelték ki, hogy olyan informatikai mogulok, mint a Twitter és a Facebook is tiltják a cég termékeinek használatát.
A szakértői vélemények azt is kiemelték, hogy például Németországban azért nem léptettek életbe kereskedelmi tilalmat az érintett termékekre, mert a BSI fent már említett tájékoztató körlevele azt a „nem javasolt” kategóriába sorolta már korábban.
Az említett körlevél pedig a szakmai szentírással egy kategóriába tartozik a német informatikai biztonsági berkekben, így ezeket a szoftvereket a fegyelmezett germán rendszergazdák tilalom hiányában sem fogják alkalmazni.
Az említett beszerzés kapcsán két kérdés tisztázása mellett kardoskodik a boszniai közvélemény, mégpedig, hogy kik találták alkalmazhatónak a Kaspersky termékeket Bosznia- Hercegovinában, és mit szólnak ehhez a „nyugati” szövetségesek, különös tekintettel arra, hogy Bosznia- Hercegovina januárban felállt koalíciós kormánya az uniós csatlakozást minősítette az egyik legfontosabb állami szintű célkitűzésnek.
Zárszóként említjük meg, hogy a sajátosra sikerült közbeszerzés kapcsán az EU és a NATO vezetése részéről eddig nem volt hivatalos reakció.

English
Dodik travels to Moscow, yet receives money from the European Union

The European Commission has lifted the suspension it imposed last year on the disbursement of EU funds intended for the Bosnian Serb Republic. Milorad Dodik, the president of the Bosnian Serb entity, expressed his gratitude to his coalition partners for their support in this matter, while the entity he leads is experiencing worsening economic conditions. The upcoming repayment of bonds issued on the Vienna Stock Exchange this year may force Dodik to take on additional significant loans. It is possible that he will seek assistance in Hungary as well.
In Brussels, they loosened their grip
Milorad Dodik, the president of the Bosnian Serb Republic, achieved a significant result on Friday, as the EU revoked the suspension of EU-funded development projects in the Serbian entity.
The disbursement of EU funds intended for the Bosnian Serb Republic had been suspended since February last year, as the EU Commission sought to exert pressure on Dodik’s Independent Social Democrats Alliance (Savez Nezavisnih Socijaldemokrata, SNSD) due to their secessionist tendencies.
Although the European Union did not impose sanctions on Bosnian Serb political leaders at that time, the Commission ordered the freezing of all projects receiving EU support.
It was already known at the time of the halt in investments, mostly related to infrastructure development, that the Serbian entity, burdened by significant debt due to bonds issued on international stock exchanges, would not be able to compensate for the resulting shortfall from its own budget.
In May of this year, several Bosnian newspapers reported that the leadership of the Bosnian Serb Republic could be in trouble if they do not find new external funding to finance their accumulated external debt.
While the risk of technical bankruptcy is not discussed in Banja Luka, it can be assumed that the EU, in plain terms, „didn’t let Dodik off the hook” and resumed the disbursement of previously frozen financial assets.
According to experts knowledgeable in the Bosnian financial sector, the EU’s restart of programs has provided a lifeline to the otherwise grim state of the Bosnian Serb economy.
However, experts agreed that the influx of EU funds alone will not be sufficient to ensure the necessary growth for financing external debt. This is because its impact does not generate enough additional GDP growth in the Bosnian Serb Republic to break free from the debt spiral.
One may ask, why did Brussels yield?
The answer, according to many, is that this step was a significant gesture towards the Bosnian Serb region on the brink of international isolation and economic collapse.
Dodik, in turn, has only earned this by fulfilling the coalition agreement he made with the Croatian Democratic Community of Bosnia and Herzegovina (Hrvatska Demokratska Zajednica Bosne i Hercegovine, HDZ BiH) and the left-wing Bosnian party alliance known as the „troika” until now.
Troubles within the coalition arise
The importance of restarting EU programs is also reflected in Dodik himself expressing gratitude, in front of the press, to Elmedin Konaković, the Bosnian Minister of Foreign Affairs, for consistently keeping the issue of restarting frozen projects in the Serbian entity on the agenda during his visits to Brussels this year.

On the right, Elmedin Konaković, the Bosnian Minister of Foreign Affairs, plays the role of a helpful lobbyist, while on the left, Milorad Dodik, the president of the Bosnian Serb Republic, needs to be connected to a financial infusion
Simultaneously with the announcement of the financial good news, Denis Bečirović, the Bosnian member of the Bosnia and Herzegovina Presidency, also held negotiations with members of the Western Balkans Working Group of the European Parliament in Brussels.
Bečirović’s participation in the meeting caused significant disruption within the communication machinery of the Bosnian government coalition. This was because the member of the presidency asked the present EU representatives to impose further sanctions against Dodik, and he described the continuation of the disbursement of EU financial assets as a „terribly bad step.”
Regarding Bečirović’s stance against Dodik, it is worth noting that in previous years, he has repeatedly accused the top Bosnian Serb leader of separatist tendencies and violating the principles of the Dayton Agreement.
His recent actions were particularly uncomfortable for his own party, the Social Democratic Party (Socijaldemokratska Stranka, SDP), as this position completely contradicted the coalition government’s stance, including that of his own party, regarding EU funds.
Although there haven’t been similar levels of communication discord among some players within the five-party government coalition in the past, and the government seemingly continued its work uninterrupted, strong figures within the coalition parties often make comments that indicate underlying tension.
When it comes to separate communication, the SDP takes the lead, as several prominent members sharply criticize the work of the coalition partners organized on the basis of two ethnicities, the Bosnian Serb SNSD and the Croatian HDZ BiH.
The ‘unique word scattering’ observed in the communication of the SDP can be traced back to the fact that the Yugoslav state party’s successor organization in Bosnia, in addition to its traditional center-left orientation, has sought to broaden its support among progressive and neo-Marxist youth groups. These groups find it difficult to accept that the SDP, which represents a multiethnic and atheist approach they support, formed an alliance with the Bosnian Serb and Croatian conservative political forces that were continuously criticized in the previous cycle.
Dodik needs to pay (or should pay)
Regardless of the opening of EU funds, the economic situation of the Bosnian Serb Republic is difficult to assess positively.
The maturity dates of entity bonds issued on the London and Vienna stock exchanges are approaching, and their repayment will pose a significant burden on the budget of the Serb entity.
The numbers speak for themselves.
This year, the Serb entity has a bond-based debt obligation of approximately 1,099 million BAM (convertible mark), which amounts to 208 billion Hungarian forints. In addition, the government of the Bosnian Serb Republic has to pay an additional 900 million BAM (170 billion Hungarian forints) this year based on other commitments.
A significant portion of these obligations is related to certain infrastructure investments. From this year’s upcoming debt pile, a portion of the Bosnian Serb bonds issued on the Vienna Stock Exchange in previous years will mature in June. After this, the Serb entity will have to pay approximately 400 million BAM (75 billion Hungarian forints).
To ensure the financing of the mentioned debt, the Bosnian Serb Republic received a loan of 180 million BAM (34 billion Hungarian forints) from Hungary.
We have previously reported in detail about this transaction and the support program provided by the Hungarian government to Bosnian Serb agricultural entrepreneurs.
According to news reports in the Bosnian press, in order to continue rolling over the high external debt, Dodik may be preparing, or rather, be forced to take on another loan of approximately 2 billion BAM (380 billion Hungarian forints) in the near future.
Most analysts link this future transaction, which has so far been only speculation, to the Chinese development funds that are still leading in the Western Balkans region, due to the drying up of Russian resources. However, it is also possible that Dodik may once again knock on Budapest’s door for a little injection of funds.
-
Koszovó6 nap telt el azóta
KOSZOVÓI ELNÖK: Szerbiának nincs helye az európai nemzetek között, plusz 1 kecske
-
Szerb Köztársaság4 nap telt el azóta
Dodik Moszkvába utazgat, mégis kap pénzt az Európai Uniótól
-
English3 nap telt el azóta
Dodik travels to Moscow, yet receives money from the European Union
-
Szlovákia6 nap telt el azóta
GLOBSEC 2023: Szlovák biztonságpolitikai fesztivál, amelyre az egész világ odafigyelt