A cikk meghallgatása

Horvátországban büntetik a náci jelmondatot, és a “közlekedési anyázást” is. A közrend és a nyugalom megzavarásáról szóló törvény módosításával, amelyet a horvát belügyminisztérium sürgősségi eljárással bocsát a parlament elé, a kormány lényegében a koalíciós partnerek, illetve a kisebbségi képviselők követeléseire válaszolt. A “salamoni döntés” azután született, hogy a II. világháborús horvát náci bábállam jelképeinek és jelmondatainak betiltását követelő hangok egyre inkább kellemetlenül hangossá váltak. A kormány végül nem a büntető törvénykönyv módosításai mellett döntött, ehelyett a delikvensek pénztárcáját vette célba. Persze, nem tudni még, hogy ez hogy fest majd a gyakorlatban, amikor a focimeccsen a fél stadion üvölti, hogy “Za dom spremni!” (A hazáért készenlétben, a zieg heil horvát megfelelője), de a koponyánkénti 4000 euró vonzó bevételi forrásnak tűnik, főleg ha ad absurdum 10 ezer szurkolóval számolunk.

Hogyan fest az új “tarifa”?

A törvény szerint 700 és 4000 euró között pénzbírságra ítélhető az, aki gyűlöletet kifejező vagy uszító szimbólumokat használ, álhíreket terjeszt és sértegeti a hatósági személyeket.

Ebbe a kategóriában esnek a nyilvánosságban randalírozó kiskorúak szülei is, ami súlyos atyai pofonok képét vetíti elő a biciklilánccal vagy a baseballütővel parádézó tizenévesek esetében.

Persze, itt látunk némi ellentmondást, mert a törvény hatálya alá tartoznak a kiskorúak bulizásai is parkokban vagy egyéb közterületen. Remélhetőleg a törvényhozókban lesz annyi bölcsesség, hogy nem egyenlítik ki a neonácik, bőrfejűek és egyéb nem kívánatos elemek tobzódását a tinik életkori sajátosságaiból eredő kissé harsányabb, de alapjában véve ártalmatlan megnyilvánulásaival.

Közlekedési anyázás (Forrás: Freepik)

A következő kategória a gyermekek kárára történő felbujtás, a prostitúció és az illegális szerencsejátékok szervezése, valamint a nyilvánosság előtt történő, tettlegességgé fajuló összezördülések – beleértve az autósok egymás közötti anyázását is – itt 300 és 2000 euró közötti pénzbírság szabható ki.

Végül, de nem utolsósorban 200 és 1000 euró közötti pénzbírsággal sújtható, aki alkoholt fogyaszt a munkahelyén – nyilván nem egy kupica kisüstiről van szó -, és ugyanennyit kell fizetnie annak is, aki lehetővé teszi az alkoholos italok fogyasztását a kiskorúak számára.

Amint látjuk, a közrend és a nyugalom elleni kihágásokról szóló törvény “eléggé fluid”, és alkalmazása sokban függ majd a helyszínre siető rendőrök, később pedig a kihágási bíró megítélésétől.

Az Eurovíziós Dalfesztiválról és a Let 3-ról szóló cikkünkben nemrég megemlítettük, hogy a fiumei (rijekai) zenészeket erre a törvényre hivatkozva citálták Varasdon a kihágási bíró elé, majd ejtették az ügyet a “művészi szabadságra” hivatkozva.

Meg aztán mi lesz a turistákkal a nyáron? Az ő pénztárcájukba is belenyúl majd a törvény vaskeze, ha mondjuk hangoskodnak, vagy a kelleténél lengébben öltözve mászkálnak a főutcán? Nem tűnik nagyon valószínűnek.

Egyéb érdekességek

Nem árt tudni, hogy Horvátországban akár 1000 eurós bírság is fenyegeti azokat, akik engedély nélkül kitűzik egy idegen állam zászlaját, valamint azokat is, akik olyan eszközt vagy tárgyat helyeznek el az épületeken, amely megsebesítheti a járókelőket.

A határon sem lesz kifizetődő kekeckedni, mert 260 és 9290 euró közötti büntetés jár a vámtisztviselővel szembeni illetlen vagy sértő megnyilvánulásokért.

Továbbá Horvátország egyike azon ritka EU-tagországnak, ahol tilos a prostitúció. Ezek közül háromban Franciaország, Írország és Svédország, a prostitúciót igénybe vevőket büntetik, míg Horvátországban a “szolgáltatót” bírságolják, az ügyfeleket nem.

Végezetül a jövőben a vendéglátósoknak sem lesz könnyű dolguk, hiszen őket is 1000 euróig terjedő bírsággal sújthatják, ha bebizonyosodik, hogy felelős személyként nem akadályozták meg a rend és a nyugalom megzavarását a vendéglátóhelyen, ha ezt saját maguk vagy mások veszélyeztetése nélkül megtehették volna.

A szóban forgó törvény érdekessége, hogy még az “átkosból” származik, 1977-ben fogadták el az akkori jugoszláv szocialista szövetségi államban. A függetlenség kikiáltása után a Horvát Köztársaság ezt a törvényt (is) átvette, és kisebb-nagyobb módosításokkal a mai napig használja.

Életbe léptetésének idején ez a törvény 2000 dinárig terjedő bírságot írt elő, ami az akkori horvát átlagfizetés körülbelül 44 százalékának felelt meg, a statisztikai hivatal adatai szerint az akkori havi átlagbér 4 473 dinár volt.

1994-ben 50 és 350 német márka közötti bírságot léptettek életbe, ami 190 és 1330 kuna közötti “büntetést” jelentett, ez az átlagfizetés 15,2 és 106,6 százaléka között mozgott.

A jelenlegi törvény szerint a mostani büntetések az átlagfizetés 1,9 százalékától 16,7 százalékáig terjednek. Ha a parlament elfogadja a törvénynódosítást, a szabálysértési büntetés legfeljebb négy átlagbér, azaz 4000 euró lehet.