Connect with us

Bosznia

Módosítaná a Horvátországgal közös határt a bosznia-hercegovinai államelnökség

Avatar photo

Közzétéve:

A megjelenés dátuma

Város a közös határ mentén
Neum, az egyetlen vitathatatlanul Bosznia-Hercegovinához tartozó tengerparti város (Forrás: Tripadvisor)
play iconIde kattintva meghallgathatod a cikket (kettő az egyben)
Olvasási idő: 3 perc
Meghívlak a Revolutba

A -hercegovinai Államelnökség rendkívüli ülésén elfogadta a Horvátországgal közös határ módosítására benyújtott javaslatot. A Szerbiával közös határszakasz kapcsán is indokolttá váltak módosítások, abban azonban nem mutatkozik akkora egyetértés az államelnökségi tagok és a határmódosításokat véleményező szakbizottság között, így Szerbiának még várnia kell.

24 évvel ezelőtt elakadt

A Horvátország és Bosznia- Hercegovina közti határviták rendezésére szolgáló bilaterális egyezmény életbe lépése 24 éve várat magára. A bosnyák szociáldemokrata (SDP BiH) Denis Bečirović elnökségi tag a minap benyújtott javaslatában kezdeményezte az 1999-ben aláírt államközi egyezmény parlament általi jóváhagyását.

A boszniai államelnökség másik két tagja, a szerb Željka Cvijanović és a magát horvátnak álcázó Željko Komšić támogatta az elképzelést, így a következő lépésben a boszniai kormány szerepét betöltő Miniszterek Tanácsának (Vijeća Ministara) kell az erről szóló törvénytervezetet a boszniai parlament elé beterjesztenie.

Minderre a Miniszterek Tanácsának a tegnapi államelnökségi szavazástól számítottan 60 nap áll rendelkezésre. Az Államelnökség munkáját segítő határügyi szakbizottság (Državna komisija za granice) szintén 45 napot kapott, hogy a Miniszterek Tanácsa számára javaslatokat készítsen a kérdésben.

Igaz ugyan, hogy a boszniai Miniszterek Tanácsa két és fél évtizede nem terjesztette be a parlamentnek az egyezményt a ratifikáció érdekében, a fair play azonban megköveteli, hogy jelezzük, a bilaterális egyezményt a Száva horvát oldalán sem ratifikálták annak aláírást követően, az ugyanis minden alkalommal elakadt a Horvát Nemzeti Gyűlés (Hrvatski Narodni Sabor) útvesztőiben.

A horvátoknak területi igényük áll(hat) fenn

A boszniai kormány majd két és fél évtizedes teketóriázásának hátterét különösebben nem indokolt magyarázni. Elég csak arra gondolni, hogy az éves költségvetést majd 10 éve rendre a tárgyév nyarán szokta kiizzadni magából a végrehajtó hatalom csúcsszerve nem kis politikai alkuk árán.

A horvát kormány késlekedésének a hátterében összetetteb indokrendszer áll.

A tengeri határok megvonását szabályozó ENSZ egyezmény (United Nations Convention on the Law of the Sea, UNCLOS) 1992. évi módosítását követően ugyanis a horvát fél érvényesen követelhet bizonyos vizeket, amiket jelenleg Bosznia- Hercegovina a 24 km hosszú tengerpartját övező felségvizeihez tartozónak tekint.

A boszniai álláspont alapját pont a két állam akkori vezetői, a horvát Franjo Tuđman és a bosnyák Alija Izetbegović által ellenjegyzett 1999-es egyezmény képezi, ami utóbb ratifikáció hiányában ugyan nem lépett egyik államban sem érvénybe.

Ergo nemzetközi jogi szempontból legfeljebb valamely tengeri jogi bíróság előtt lehetne rá hivatkozni, mint a felek korábbi akaratára egyértelműen utaló dokumentumra, annak azonban jelenleg kötelező ereje nincs. A horvát fél vélhetően ennek a turpisságnak a tudatában ódzkodik az egyezmény ratifikációjától.

A helyzetet tovább bonyolítja, hogy 1995-ben a „nagysikerű” Daytoni Egyezmény összekovácsolásakor a mai Bosznia- Hercegovina és Horvátország közti határt az ugyanezen elnevezésű, korábbi ex-jugoszláv tagköztársaságok közti adminisztratív határ alapján jelölték ki. Az ebben foglalt határvonal azonban a boszniai tengerparti övezet egyes pontjain eltér az 1999-es megállapodásban foglaltaktól.

közös határ

A vörös vonal mutatja az 1999-es megállapodásban szereplő határt, míg a kék az Jugoszláv Szocialista Szövetségi köztársaság fennállása alatti adminisztratív határ (Forrás: Večernji.hr)

A fenti térképvázlat alapján egyértelműen látható, hogy a horvát területi igény esetleges érvényesítése esetén a boszniai tengeri terület a Neum város körüli partszakasz és a Klek-félsziget által körül ölelt vizekre korlátozódna, míg az 1999-es egyezmény mindkét fél általi ratifikálása esetén a boszniai tengeri terület kiterjedne a Klek-félsziget ellentétes partszakasza mentén húzódó vizekre is.

Utóbbi esetben a UNCLOS szerint az egyenlő távolságok elve alapján kell megállapítani a tengeri határt, figyelembe véve a tengeri szárazulatokat, vagyis a horvát fél által szintén magának követelt Veliki és Mali Školj szigeteket.

A közös határ és az uniós csatlakozás

A horvát kormány még 2006 májusában kelt diplomáciai jegyzékben tájékoztatta a boszniai Miniszterek Tanácsát, hogy vitatják egyes tengeri területek hovatartozását, így azóta a kérdés eldöntése várat magára.

A boszniai államelnökség által most elfogadott szöveg az 1999-es egyezményt emelné törvényerőre a parlament jóváhagyását követően.

Ezzel a boszniai fél lényegében az első lépést tette meg ahhoz, hogy a későbbiekben nemzetközi bíróság elé vigye a horvátok által majd negyed évszázada ratifikálni elmulasztott egyezmény ügyét.

A helyzet rendezése Bosznia- Hercegovina számára a január óta erőltetett ütemű uniós csatlakozás miatt vált sürgőssé, tekintettel arra, hogy az EU-csatlakozás egyik feltétele, hogy az érintett államnak nem lehet területi vitája (a szomszédaival).

Korábbi cikkünkben írtunk arról, hogy a Bosznia- Hercegovina és Szerbia közötti határ több pontján a szerbiai kormány kezdeményezett jelentősebb területcseréket.

Ezekben az esetekben azonban a boszniai kormány mutat távolságtartó álláspontot, mert az igényelt területek cseréje nagyrészt olyan földrészleteket érint a Drina-medencében, amelyek korábbi használatáért a szerbiai állami villamosipari vállalat (Elektropvreda Srbije) több évtized alatt jelentős adósságot halmozott fel az érintett boszniai önkormányzatokkal szemben.

English

Dodik travels to Moscow, yet receives money from the European Union

Avatar photo

Közzététel:

a megjelenés dátuma

Dodik pénzt kap az EU-tól / Dodik travels to Moscow and receives money from the EU
play iconIde kattintva meghallgathatod a cikket (kettő az egyben)
Olvasási idő: 3 perc
Meghívlak a Revolutba

The European Commission has lifted the suspension it imposed last year on the disbursement of EU funds intended for the Bosnian Serb Republic. Milorad Dodik, the president of the Bosnian Serb entity, expressed his gratitude to his coalition partners for their support in this matter, while the entity he leads is experiencing worsening economic conditions. The upcoming repayment of bonds issued on the Vienna Stock Exchange this year may force Dodik to take on additional significant loans. It is possible that he will seek assistance in Hungary as well.

In Brussels, they loosened their grip

Milorad Dodik, the president of the Bosnian Serb Republic, achieved a significant result on Friday, as the EU revoked the suspension of EU-funded development projects in the Serbian entity.

The disbursement of EU funds intended for the Bosnian Serb Republic had been suspended since February last year, as the EU Commission sought to exert pressure on Dodik’s Independent Social Democrats Alliance (Savez Nezavisnih Socijaldemokrata, SNSD) due to their secessionist tendencies.

Although the European Union did not impose sanctions on Bosnian Serb political leaders at that time, the Commission ordered the freezing of all projects receiving EU support.

It was already known at the time of the halt in investments, mostly related to infrastructure development, that the Serbian entity, burdened by significant debt due to bonds issued on international stock exchanges, would not be able to compensate for the resulting shortfall from its own budget.

In May of this year, several Bosnian newspapers reported that the leadership of the Bosnian Serb Republic could be in trouble if they do not find new external funding to finance their accumulated external debt.

While the risk of technical bankruptcy is not discussed in Banja Luka, it can be assumed that the EU, in plain terms, „didn’t let Dodik off the hook” and resumed the disbursement of previously frozen financial assets.

According to experts knowledgeable in the Bosnian financial sector, the EU’s restart of programs has provided a lifeline to the otherwise grim state of the Bosnian Serb economy.

However, experts agreed that the influx of EU funds alone will not be sufficient to ensure the necessary growth for financing external debt. This is because its impact does not generate enough additional GDP growth in the Bosnian Serb Republic to break free from the debt spiral.

One may ask, why did Brussels yield?

The answer, according to many, is that this step was a significant gesture towards the Bosnian Serb region on the brink of international isolation and economic collapse.

Dodik, in turn, has only earned this by fulfilling the coalition agreement he made with the Croatian Democratic Community of Bosnia and Herzegovina (Hrvatska Demokratska Zajednica Bosne i Hercegovine, HDZ BiH) and the left-wing Bosnian party alliance known as the „troika” until now.

Troubles within the coalition arise

The importance of restarting EU programs is also reflected in Dodik himself expressing gratitude, in front of the press, to Elmedin Konaković, the Bosnian Minister of Foreign Affairs, for consistently keeping the issue of restarting frozen projects in the Serbian entity on the agenda during his visits to Brussels this year.

elmedin konakovic milorad dodik 1

On the right, Elmedin Konaković, the Bosnian Minister of Foreign Affairs, plays the role of a helpful lobbyist, while on the left, Milorad Dodik, the president of the Bosnian Serb Republic, needs to be connected to a financial infusion

Simultaneously with the announcement of the financial good news, Denis Bečirović, the Bosnian member of the Bosnia and Herzegovina Presidency, also held negotiations with members of the Western Balkans Working Group of the European Parliament in Brussels.

Bečirović’s participation in the meeting caused significant disruption within the communication machinery of the Bosnian government coalition. This was because the member of the presidency asked the present EU representatives to impose further sanctions against Dodik, and he described the continuation of the disbursement of EU financial assets as a „terribly bad step.”

Regarding Bečirović’s stance against Dodik, it is worth noting that in previous years, he has repeatedly accused the top Bosnian Serb leader of separatist tendencies and violating the principles of the Dayton Agreement.

His recent actions were particularly uncomfortable for his own party, the Social Democratic Party (Socijaldemokratska Stranka, SDP), as this position completely contradicted the coalition government’s stance, including that of his own party, regarding EU funds.

Although there haven’t been similar levels of communication among some players within the five-party government coalition in the past, and the government seemingly continued its work uninterrupted, strong figures within the coalition parties often make comments that indicate underlying tension.

When it comes to separate communication, the SDP takes the lead, as several prominent members sharply criticize the work of the coalition partners organized on the basis of two ethnicities, the Bosnian Serb SNSD and the Croatian HDZ BiH.

The ‘unique word scattering’ observed in the communication of the SDP can be traced back to the fact that the Yugoslav state party’s successor organization in Bosnia, in addition to its traditional center-left orientation, has sought to broaden its support among progressive and neo-Marxist youth groups. These groups find it difficult to accept that the SDP, which represents a multiethnic and atheist approach they support, formed an alliance with the Bosnian Serb and Croatian conservative political forces that were continuously criticized in the previous cycle.

Dodik needs to pay (or should pay)

Regardless of the opening of EU funds, the economic situation of the Bosnian Serb Republic is difficult to assess positively.

The maturity dates of entity bonds issued on the London and Vienna stock exchanges are approaching, and their repayment will pose a significant burden on the budget of the Serb entity.

The numbers speak for themselves.

This year, the Serb entity has a bond-based debt obligation of approximately 1,099 million BAM (convertible mark), which amounts to 208 billion Hungarian forints. In addition, the government of the Bosnian Serb Republic has to pay an additional 900 million BAM (170 billion Hungarian forints) this year based on other commitments.

A significant portion of these obligations is related to certain infrastructure investments. From this year’s upcoming debt pile, a portion of the Bosnian Serb bonds issued on the Vienna Stock Exchange in previous years will mature in June. After this, the Serb entity will have to pay approximately 400 million BAM (75 billion Hungarian forints).

To ensure the financing of the mentioned debt, the Bosnian Serb Republic received a loan of 180 million BAM (34 billion Hungarian forints) from Hungary.

We have previously reported in detail about this transaction and the support program provided by the Hungarian government to Bosnian Serb agricultural entrepreneurs.

According to news reports in the Bosnian press, in order to continue rolling over the high external debt, Dodik may be preparing, or rather, be forced to take on another loan of approximately 2 billion BAM (380 billion Hungarian forints) in the near future.

Most analysts link this future transaction, which has so far been only speculation, to the Chinese development funds that are still leading in the Western Balkans region, due to the drying up of Russian resources. However, it is also possible that Dodik may once again knock on Budapest’s door for a little injection of funds.

Az olvasás folytatása



Meteorológia

KÖVETÉS

Napi hírlevél


A szerző cikkei

Líra-könyvek

B.A. Balkanac

Balkanac

in english

Utazás

Letöltések

Google-hirdetés

Tíz nap legjava