Bosznia
Módosítaná a Horvátországgal közös határt a bosznia-hercegovinai államelnökség
A bosznia-hercegovinai Államelnökség rendkívüli ülésén elfogadta a Horvátországgal közös határ módosítására benyújtott javaslatot. A Szerbiával közös határszakasz kapcsán is indokolttá váltak módosítások, abban azonban nem mutatkozik akkora egyetértés az államelnökségi tagok és a határmódosításokat véleményező szakbizottság között, így Szerbiának még várnia kell.
24 évvel ezelőtt elakadt
A Horvátország és Bosznia- Hercegovina közti határviták rendezésére szolgáló bilaterális egyezmény életbe lépése 24 éve várat magára. A bosnyák szociáldemokrata (SDP BiH) Denis Bečirović elnökségi tag a minap benyújtott javaslatában kezdeményezte az 1999-ben aláírt államközi egyezmény parlament általi jóváhagyását.
A boszniai államelnökség másik két tagja, a szerb Željka Cvijanović és a magát horvátnak álcázó Željko Komšić támogatta az elképzelést, így a következő lépésben a boszniai kormány szerepét betöltő Miniszterek Tanácsának (Vijeća Ministara) kell az erről szóló törvénytervezetet a boszniai parlament elé beterjesztenie.
Minderre a Miniszterek Tanácsának a tegnapi államelnökségi szavazástól számítottan 60 nap áll rendelkezésre. Az Államelnökség munkáját segítő határügyi szakbizottság (Državna komisija za granice) szintén 45 napot kapott, hogy a Miniszterek Tanácsa számára javaslatokat készítsen a kérdésben.
Igaz ugyan, hogy a boszniai Miniszterek Tanácsa két és fél évtizede nem terjesztette be a parlamentnek az egyezményt a ratifikáció érdekében, a fair play azonban megköveteli, hogy jelezzük, a bilaterális egyezményt a Száva horvát oldalán sem ratifikálták annak aláírást követően, az ugyanis minden alkalommal elakadt a Horvát Nemzeti Gyűlés (Hrvatski Narodni Sabor) útvesztőiben.
A horvátoknak területi igényük áll(hat) fenn
A boszniai kormány majd két és fél évtizedes teketóriázásának hátterét különösebben nem indokolt magyarázni. Elég csak arra gondolni, hogy az éves költségvetést majd 10 éve rendre a tárgyév nyarán szokta kiizzadni magából a végrehajtó hatalom csúcsszerve nem kis politikai alkuk árán.
A horvát kormány késlekedésének a hátterében összetetteb indokrendszer áll.
A tengeri határok megvonását szabályozó ENSZ egyezmény (United Nations Convention on the Law of the Sea, UNCLOS) 1992. évi módosítását követően ugyanis a horvát fél érvényesen követelhet bizonyos vizeket, amiket jelenleg Bosznia- Hercegovina a 24 km hosszú tengerpartját övező felségvizeihez tartozónak tekint.
A boszniai álláspont alapját pont a két állam akkori vezetői, a horvát Franjo Tuđman és a bosnyák Alija Izetbegović által ellenjegyzett 1999-es egyezmény képezi, ami utóbb ratifikáció hiányában ugyan nem lépett egyik államban sem érvénybe.
Ergo nemzetközi jogi szempontból legfeljebb valamely tengeri jogi bíróság előtt lehetne rá hivatkozni, mint a felek korábbi akaratára egyértelműen utaló dokumentumra, annak azonban jelenleg kötelező ereje nincs. A horvát fél vélhetően ennek a turpisságnak a tudatában ódzkodik az egyezmény ratifikációjától.
A helyzetet tovább bonyolítja, hogy 1995-ben a “nagysikerű” Daytoni Egyezmény összekovácsolásakor a mai Bosznia- Hercegovina és Horvátország közti határt az ugyanezen elnevezésű, korábbi ex-jugoszláv tagköztársaságok közti adminisztratív határ alapján jelölték ki. Az ebben foglalt határvonal azonban a boszniai tengerparti övezet egyes pontjain eltér az 1999-es megállapodásban foglaltaktól.
A fenti térképvázlat alapján egyértelműen látható, hogy a horvát területi igény esetleges érvényesítése esetén a boszniai tengeri terület a Neum város körüli partszakasz és a Klek-félsziget által körül ölelt vizekre korlátozódna, míg az 1999-es egyezmény mindkét fél általi ratifikálása esetén a boszniai tengeri terület kiterjedne a Klek-félsziget ellentétes partszakasza mentén húzódó vizekre is.
Utóbbi esetben a UNCLOS szerint az egyenlő távolságok elve alapján kell megállapítani a tengeri határt, figyelembe véve a tengeri szárazulatokat, vagyis a horvát fél által szintén magának követelt Veliki és Mali Školj szigeteket.
A közös határ és az uniós csatlakozás
A horvát kormány még 2006 májusában kelt diplomáciai jegyzékben tájékoztatta a boszniai Miniszterek Tanácsát, hogy vitatják egyes tengeri területek hovatartozását, így azóta a kérdés eldöntése várat magára.
A boszniai államelnökség által most elfogadott szöveg az 1999-es egyezményt emelné törvényerőre a parlament jóváhagyását követően.
Ezzel a boszniai fél lényegében az első lépést tette meg ahhoz, hogy a későbbiekben nemzetközi bíróság elé vigye a horvátok által majd negyed évszázada ratifikálni elmulasztott egyezmény ügyét.
A helyzet rendezése Bosznia- Hercegovina számára a január óta erőltetett ütemű uniós csatlakozás miatt vált sürgőssé, tekintettel arra, hogy az EU-csatlakozás egyik feltétele, hogy az érintett államnak nem lehet területi vitája (a szomszédaival).
Kapcsolódó cikk
Határmódosítás és területcsere Szerbia és Bosznia- Hercegovina között a béke jegyében
Korábbi cikkünkben írtunk arról, hogy a Bosznia- Hercegovina és Szerbia közötti határ több pontján a szerbiai kormány kezdeményezett jelentősebb területcseréket.
Ezekben az esetekben azonban a boszniai kormány mutat távolságtartó álláspontot, mert az igényelt területek cseréje nagyrészt olyan földrészleteket érint a Drina-medencében, amelyek korábbi használatáért a szerbiai állami villamosipari vállalat (Elektropvreda Srbije) több évtized alatt jelentős adósságot halmozott fel az érintett boszniai önkormányzatokkal szemben.
Bosznia
ABSZOLUTIZMUS: Dodik mindenütt győzni akar az októberi boszniai helyhatósági választásokon
A szerbiai abszolutizmust követné a Szerb Köztársaságban Milorad Dodik. A boszniai szerbek Miléje az október 6-án esedékes boszniai önkormányzati választások előtt tartott kampánynyitó nagygyűlésre a párt apraját-nagyját felvonultatta, egy ilyen tömegrendezvénnyel akarta ugyanis demonstrálni, hogy a 2022. novemberi parlamenti választás után lényegében az ő általa vezetett politikai erő maradt az egyetlen, amely a szerb entitás egészében átütő befolyással rendelkezik
Milorad Dodik Banja Lukaban, a Kastel nevű erődben nyitotta meg a Független Szociáldemokraták Szövetségének kampányát. Az október 6-i boszniai helyhatósági választásra Dodik kihirdette a nyerő taktikát, miszerint minden városban győzniük kell. A kampány hevében azonban a boszniai szerb nemzet Miléjének a naptárán kell tartania a fél szemét, mert szeptember 18-án újabb tárgyalást tartanak az ellene folyó büntetőügyben.
Dodik mindenhol győzni akar
A Milorad Dodik vezette Független Szociáldemokraták Szövetsége (Savez Nezavisnih Socijaldemokrata, SNSD) pénteken tartotta kampánynyitó rendezvényét a Banja Luka központjában lévő Kastel nevű várromban.
Az október 6-án esedékes boszniai önkormányzati választásra a boszniai szerb vezető a párt apraját-nagyját felvonultató tömegrendezvénnyel akarta demonstrálni, hogy a 2022. novemberi parlamenti választás után lényegében az ő általa vezetett politikai erő maradt az egyetlen, amely a szerb entitás egészében rendelkezik alapszervezetekkel.
A kampányrendezvényen Dodik abbéli reményének adott hangot, hogy a szerb entitás lakosságának többsége az SNSD jelöltjeit támogatja. Mindazonáltal kiemelte, hogy a kis győzelmek is fontosak a pártja számára. Ennek ellenére a választási győzelemhez vezető tervének sarokköve, hogy az SNSD jelöltjei győznek minden egyes városban, így lesz a kicsiből nagy diadal.
Az általa megfogalmazott elvárás, hogy a boszniai Szerb-Köztársaság területén lévő önkormányzatok 70%-ban az SNSD kerüljön többségbe a képviselő testületekben, vagyis mindenhol meglegyen a kétharmad.
Meg kell jegyezzük, hogy a korábbi évek statisztikái alapján a grandiózus elképzelés megvalósulására szerény esély mutatkozik. Elég csak arra gondolni, hogy az SNSD jelenleg is egy hatpárti koalícióban birtokolja a kormánytöbbséget a boszniai szerb nemzetgyűlésben, bár nem tudni, hogy mit tanultak az anyaországtól, ahol a Szerb Haladó Párt gyanús körülmények között döngölte földbe az ellenzéket.
A kampánycélok margóján a legfőbb boszniai szerb odaszúrt a liberális baloldali erőknek is. Dodik kijelentette, hogy a boszniai szerbség társadalma hagyományos értékeken alapszik, és az SNSD nem támogatja az úgynevezett liberális elképzeléseket. Ehhez kötődően megjegyezte, hogy „ők tudják ki az apa, és ki az anya.”
Érdemes megjegyezni, hogy a tűzijátékkal záródó rendezvényen Dodik külföldi támogatói közül a kínai kommunista párt küldöttjei vettek részt.
Lejtmenetben az ellenzék
Dodik az illiberális szlogenekre felfűzött kampánybeszédében most tartózkodott attól, hogy pellengérre állítsa a vele szembe szegülő politikai erőket. Utóbbi egyszerű magyarázta, hogy a 2022. novemberi boszniai parlamenti választás óta az RS nagyobb ellenzéki pártjai egytől egyig erős lejtmenetbe fogtak.
A Branislav Borenović vezette Demokratikus Fejlődés Platformja (Platforma Demokratskog Progresa, PDP) elvesztett több húzó nevet, köztük Jelena Trivićet, aki Dodikkal szemben indult a PDP színeiben a 2022-ben tartott elnökválasztáson.
Borenović abban reménykedhet, hogy a szebb napokat megélt liberális PDP magszavazói behúzzák az X-et Banja Lukában a párt ifjú fenegyerekére, Dršako Stanivukovićra, aki négy évvel ezelőtt is borsot tudott törni Dodik orra alá.
Stanivuković esetleges újrázása a boszniai szerbség politikai és gazdasági központjában azt jelentené, hogy a PDP Banja Lukához köthető tagjai továbbra is kitartnak, így Borenović számára esély mutatkozhat arra, hogy a 2026-os országos választásra vidéken is megerősítse a pártot.
A boszniai szerb entitás többi ellenzékbe szorult pártja azonos pályát járt be az elmúlt két évben, mint a PDP. A Dodik féle SNSD-vel évtizedeken át ökölharcot vívó Szerb Demokrata Párt (Srpska Demokratska Stranka, SDS) továbbra is a Bijeljinában lévő fellegvárára épít.
Mirko Šarović pártelnök 2022. évi lemondása után mindenki Milan Miličević újonnan kinevezett pártelnöktől várta, hogy újra lendületet ad a kilencvenes évek legerősebb boszniai szerb politikai szervezetének. A várt dinamizmus azonban elmaradt, és Miličević semmi újat nem tudott felmutatni elődjéhez képest.
A választási adok-kapok legnyitottabb küzdelmét várhatóan újfent Jelena Trivić generálja, aki a korábbi pártja színeiben induló Stanivukovićtyal szemben jelöltette magát Banja Lukában a tavalyi évben tető alá hozott, Népi Front (Narodni Front, NF) nevű pártja színeiben.
A boszniai szerbség központjának polgármesteri tisztségéért folytatott harcban Trivić a közmondásos sötét ló abban a tekintetben, hogy az ellenzéki pártok jelentős része nem állított jelöltet, így előfordulhat, hogy az SNSD és a Stanivukovićot támogató PDP ellen leadott protest szavazatok juttatják Trivićet a polgármesteri székbe.
Dodik kampányol és bíróságra megy
Bár az SNSD kampányrendezvénye ünnepi hangulatban telt, Dodiknak azonban nincs sok oka az örömre.
Az ügyvédjei a szeptember 11-re meghirdetett bírósági tárgyalást el tudták napoltatni, a bíró azonban nem igazította az új tárgyalási napot a választási naptárhoz, így egy hetet adott Dodiknak, hogy kikampányolja magát.
A tavaly Dodik ellen hivatali hatalommal visszaélés miatt indult büntetőügyben így szeptember 18-án tartanak újabb tárgyalást. Emlékezetes, hogy Dodik a szerb entitás elnökeként nem jegyezte ellen a Christian Schmidt főképviselő által egyoldalúan kihirdetett jogszabályt, amiben a boszniai alkotmánybíróság döntéseit kötelező érvényűnek minősítette attól függetlenül, hogy a boszniai szerb törvényhozás azt elfogadta-e.
A halasztási kérelemről mindössze annyi ismert, hogy Dodik valamely hivatali funkciójával kapcsolatos eseményen kell, hogy részt vegyen, ennek jellege azonban pontosabban nem ismert.
- Szerbia6 nap telt el azóta
Vučić fügét mutatott Putyinnak, Szerbia is bevezeti a kötelező katonai szolgálatot
- Szerbia5 nap telt el azóta
Vučić tagadja, hogy nemet mondott Putyinnak, telefonon majd megbeszélik
- Horvátország5 nap telt el azóta
Drágul a gáz és az áram, de mérsékelten
- Szerbia1 nap telt el azóta
Vučić kartellje létrehozott egy újgazdag kasztot: milliárdosok a sárból