UKRAJNA VÁLASZÚTON: a következő hetekben dőlhet el a háború kimenetele

Állítsd be a Google‑t, hogy a BALK mindig kéznél legyen!

Megtorpant a Donyeck megyében kezdett orosz offenzíva, úgy tűnik, az ukránok Bahmutnál tovább lassították, vagy talán meg is állították a támadókat. A háború megnyeréséhez azonban többre lenne szükség, arra, hogy sikeres legyen az ukránok által tervezett, és részben már be is harangozott tavaszi hadjárat, amelynek célja a 2014 óta orosz kézre került ukrajnai területek teljes felszabadítása. A háború kimenetele azonban megjósolhatatlan, az oroszok ugyanis az utóbbi hónapokban komoly erődítési munkálatokat végeztek a térségben, és egyre felkészültebbnek tűnnek az ukrán támadás visszaverésre.

Tűzszünet vagy béke

Sordöntő időszakot él meg Ukrajna, a keleti frontokon zajló eseményektől függ, hogy az egykori szovjet tagköztársaságnak sikerül-e tartósan megőrizni 1991-ben megszerzett függetlenségét.

Ha az oroszok elfoglalják Donyeck megye még ukrán kézen lévő területeit, és mélyebben behatolnak a Donyec-medencével szomszédos másik két megyébe, Herszonba és Zaporizzsjába is, akkor Kijevnek alighanem bele kell nyugodnia az ország jelentős részének elvesztésébe.

Akkor sem győz Ukrajna, ha ugyan az orosz előretörés megáll, ám elakad a talán májusra tervezett ukrán ellentámadás is.

Ebben az esetben ugyanis minden bizonnyal megmerevednek az aktuális harci helyzet által kialakított frontvonalak, s ez csak annyit jelentene, hogy Oroszország elkezdhet felkészülni az orosz-ukrán összecsapás újabb fordulójára.

Megmerevedhetnek az aktuális harci helyzet során kialakított frontvonalak (Forrás: YouTube)

A háború nem tavaly februárban kezdődött, hanem 2014-ben, amikor Oroszország – gyakorlatilag puskalövés nélkül – elfoglalta az Ukrajnához tartozó Krímet, majd komoly katonai segítséget nyújtott az Ukrajna keleti megyéiben fegyvert ragadott szakadár erőknek.

És a háború újabb szakaszában Moszkva nem csak Ukrajna ellen támadna, hanem még inkább megpróbálná megosztani azt az Európát, amely most a várakozásoknál is jóval nagyobb egységben állt ki Ukrajna mellett.

Közben Ukrajnában megmaradna a teljes bizonytalanság: béke hiányában, az új orosz támadásra várva aligha térne haza az a több mint nyolcmillió ukrán állampolgár, aki a több mint egy éve tartó konfliktus kezdete óta hagyta el a hazáját.

Sőt, tovább nőne a távozók száma, hiszen – a hadiállapot esetleges eltörlése esetén – az Ukrajnában ragadt férfiak nagy része alighanem csatlakozni a külföldön élő családtagokhoz.

A győzelem hatása

Ukrajna csak akkor maradhat meg működőképes és valóban szuverén országként, ha komoly győzelemmel ér véget az ellentámadás: ez azt jelentené, hogy az ukránok a Donyec-medence teljes területéről kiszorítják az oroszokat.

Ennek minden bizonnyal komoly következményei lennének Oroszországra nézve is: a Vlagyimir Putyin által fémjelzett orosz vezetés aligha élne túl hosszabb távon egy ekkora kudarcot.

Az oroszok – akiknek nagy része jelenleg is teljes mellszélességgel kiáll az invázió mellett – egyfajta nem hivatalos alkut kötöttek a hatalommal: lemondtak szabadságuk nagy részéről, cserébe arra számítottak, hogy Oroszország újra legyőzhetetlen birodalommá változik.

Egy esetleges ukrán katonai siker viszont bebizonyítaná, hogy a rettenthetetlennek hitt orosz haderő olyan agyaglábú óriás, amelynek valódi erejét a hagyományos háborúban aligha használható atomütőerő adja.

Jelenleg megjósolhatatlan, miként alakul az ukrajnai válság.

A donyec-medencei Bahmutnál – ahol az oroszok már tavaly augusztus óta ostromolják a várost – a jelek szerint elakadt az orosz offenzíva, miközben egyre több dolog utal arra, hogy mélyülnek az ellentétek a hivatalos orosz hadsereg és a Jevgenyij Prigozsin által alapított magánhadsereg, a Wagner Csoport között.

És sorra érkeznek a nyugati fegyverek Ukrajnába: legutóbb arról számolt be a Der Spiegel című német hetilap, hogy megérkezett a harcterekre a Berlin által ígért 18 darab Leopard 2A nehézharckocsi.

Nyugati tankok Ukrajnában

Lengyelország és Szlovákia MiG-29-es harci gépeket juttat Kijevnek, és számolatlanul érkeznek a leginkább hiánycikknek számító tüzérségi lőszerek is.

Ukrán források szerint annak ellenére is több tízezer – már alaposan kiképzett – ukrán katona vár az ellentámadás megindítására, hogy valóban megnehezült az ukrán haderő új katonákkal történő felöltése.

Az önkéntesek elfogytak, és számos olyan videó került fel a világhálóra, amelyeken az látszik, hogy az utcákról vagy bárokból szedik össze a hadköteles korú ukrajnai férfiakat.

A morál lehet a döntő

Bár a korszerű nyugati fegyvereknek és a több hónapos kiképzésen átesett ukrán katonáknak köszönhetően alighanem ütőképesebbé válik az ukrán haderő, azt senki sem garantálhatja, hogy egy esetleges ellentámadás során – amikor a védők vesztesége általában kisebb, mint a rohamozóké – sikerül teljes győzelmet elérni.

Az oroszok az utóbbi hónapokban komoly erődítési munkálatokat végeztek a térségben, és egyre felkészültebbnek tűnnek a támadás visszaverésre.

A legfontosabb kérdés azonban az, hogy milyen lesz a védők morálja. A háború hónapjai során ugyanis az derült ki, hogy az orosz katonák többsége nem harcol „oroszlánként”: a támadók nem érzik magukének a háborút, és sokan inkább rablóhadjáratként, mintsem felszabadító hadműveletként tekintenek ukrajnai jelenlétükre.

Az ukránok ezzel szemben honvédő háborúnak tartják a küzdelmüket, és azt hangsúlyozzák, ha elvesztik a harcot, akkor nem csak az ország önállósága kerül veszélybe, hanem a nemzet túlélése is.

Ugyanakkor az is kérdéses, hogy amennyiben sikerül visszafoglalni az orosz, illetve szakadár kézen lévő keleti területeket – amelyek egy tavalyi „álnépszavazáson” csatlakoztak Oroszországhoz – miképpen sikerülhet reintegrálni azokat a térségeket, ahol olyan polgárok élnek, akik már közel egy évtizede más sem hallanak, mint hogy Ukrajnát nácik uralják, és Oroszország az, amely megmenti az ottélőket a „népirtástól”.