Szerbia
A szerbiai albánok kifogásolják, hogy a nemzetközi közvetítők őket nem tekintik partnernek

A dél-szerbiai albánok találkozót követelnek Miroslav Lajčákkal, aki az Európai Unió közvetítőjeként a napokban Koszovóban tárgyalt, most pedig Belgrádban találkozik a szerb vezetőkkel. Erről a Bujanovačke dél-szerbiai hírportál számolt be. A dél-szerbiai albánok küldöttsége nemrégiben Washingtonban járt, ahol amerikai szenátorokkal és képviselőkkel találkozva nagyobb jogokat követelt a medveđai, bujanovaci és preševói albánoknak. Most ennek érdekében Ardita Sinani emelte fel a hangját, aki az előbb említett küldöttség tagja volt. A delegáció a koszovói költségvetés terhére utazott az Egyesült Államokba.
Ne csak a koszovói szerbekkel tárgyaljanak!
Ardita Sinani, a Demokratikus Cselekvés Pártjának (PDD) preševói elnöke felkérte Lajčákot, hogy ne csak a koszovói szerbekkel találkozzon, hanem a szerbiai albánság választott képviselőivel is.

Miroslav Lajčák március 11-én tárgyalt Milan Radoičićtyal, a koszovói Szerb Lista alelnökével (Forrás: Twitter, Miroslav Lajčák)
– mondta Sinani, aki szerint ugyanakkor érthetetlen, hogy ezt nem teszi meg a Preševo-völgy, vagyis a dél-szerbiai albánok választott képviselőinek esetében.
Sinani szerint ezt a megközelítést „téves üzenetként” foghatják fel azok, akik a Nyugat-Balkán, illetve az észak-koszovói területek biztonságát igyekeznek megingatni.
A dél-szerbiai albán politikus megismételte, hogy a szerbiai albánokat évtizedek óta diszkriminálják és elnyomják, „amit az Európai Unió és az amerikai kormányzat hivatalos jelentései is megerősítenek”.
A reciprocitás elve

A koszovói miniszterelnök aláírja Ardita Sinani kinevezését a dél-szerbiai albánok ügyével foglalkozó hivatal élére (Forrás: Facebook, Ardita Sinani)
Sinani erősen kötődik a pristinai vezetéshez, Albin Kurti koszovói miniszterelnök tavaly (2022) szeptemberében nevezte ki a dél-szerbiai albánság ügyével foglalkozó, akkor alapított pristinai kormányhivatal élére, amely körülbelül olyan, mint a szerb kormány mellett már régóta működő hivatal, amely a koszovói szerbek ügyeit „istápolja”.
A dél-szerbiai albánok – akik korábban arra panaszkodtak, hogy Pristina elhanyagolja őket – most a párhuzamosság elvét hangoztatják, szerintük mindaz a jog megilleti őket, amelyeket Szerbia a koszovói szerbeknek követel.
– nyilatkozta az említett amerikai út alkalmával Shaip Kamberi, aki dél-szerbiai politikusként egyúttal a szerbiai parlament tagja. A Preševo-völgy albánjai szerint ez annál is inkább megilleti őket, mert többen vannak, mint a koszovói szerbek.
– mondta Sinani, aki szerint a béke megteremtését szolgálná a kisebbségi közösségek „jogainak harmonizációja”, vagyis másképp fogalmazva, szerinte a reciprocitás elve jelentené a valódi megoldást, és az lenne „üdvözítő és üdvözlendő” a Preševo-völgy albánjainak esetében, miután állításuk szerint a belgrádi vezetés elnyomja őket.

Egyesült Államok
BLINKEN: Az 5 vonakodó EU-tagállam is elismeri Koszovót, ha lesz alku Szerbiával

Anthony Blinken, az Egyesült Államok külügyminisztere az amerikai szenátus külügyi bizottságának ülésén kijelentette, hogy ha megvalósul a Koszovó és Szerbia közötti ideiglenes megállapodás, akkor meggondolná magát az az öt uniós tagország is, amely eddig vonakodott Koszovó függetlenségének elfogadásától, és maga is elismerné Koszovót. Blinken mindezt Jeanne Shaheen demokrata szenátor kérdésére válaszolva mondta, aki arról érdeklődött, milyen erőfeszítéseket tesz a külügyminiszter annak az öt uniós tagállamnak a meggyőzésére, amelyek még nem ismerik el Koszovó függetlenségét.
Öt ország helyett gondolkodik
Az Európai Unió tagállamai közül Spanyolország, Szlovákia, Románia, Ciprus és Görögország nem ismeri el Koszovót függetlenségét, bár az utóbbi időben Görögország és Koszovó között történt némi közeledés.
Blinken szerint az öt európai országot érintő kérdés valóban felvetődik, de ha Szerbia és Koszovó között létrejön a megállapodás, akkor az megnyitja az utat abba az irányba, hogy az említett öt uniós ország is elismerje Koszovót.
– mondta az amerikai külügyminiszter, aki ugyanakkor nem kételkedett abban, hogy Koszovó függetlenségének elismerése Szerbia részéről más kérdés, és egy ilyen lépés megtétele szerb részről még biztosan időbe fog telni.
Blinken és az ohridi megállapodás
Az amerikai külügyminiszter az ülésen reménykeltőnek nevezte a Szerbia és Koszovó között elért előrelépést, különösen az ohridi megállapodást, amely szerint a szerb elnök (szóban) beleegyezett a két ország közötti kapcsolatok rendezésére vonatkozó európai (korábban francia-német) útiterv végrehajtásába.
– mondta a demokrata külügyminiszter a demokrata szenátornak, az utóbbi pedig úgy vélte, hogy mind a koszovói, mind a szerbiai emberek számára az lehet fontos, hogy lássák, milyen előnyökkel jár egy ilyen megállapodás a saját életükre való tekintettel, és remélte, hogy ez mindkét országot közelebb viszi az EU-hoz.

Blinken, szenátusi meghallgatás (Forrás: Twitter, Anthony Blinken)
Erre Blinken megjegyezte, hogy „az Egyesült Államok nagyon részt vett ebben a folyamatban”.
– jelentette ki az amerikai külügyminiszter, aki szerint „óriási segítség lenne, ha a két ország törvényhozóival folytatott kapcsolataiban az amerikai kongresszus
& szenátus például egyértelműen támogatná az előrelépést a Szerbia és Koszovó közötti megállapodások végrehajtásában.
– jegyezte meg Blinken, aki nyomatékként még hozzátette, hogy határozottan támogatja a szenátorok és a kongresszusi képviselők kapcsolatát a két ország parlamentjeivel, valamint a két ország vezetőivel.
Kapcsolódó cikk
Ezekután aligha kell meglepődni majd azon, hogy a közeljövőben különböző amerikai politikusok – főleg a demokrata sorokból – netalán szétspriccelnek a Balkánon és környékén, hogy előmozdítsák a szerb államfő és a koszovói miniszterelnök közötti szóbeli megállapodások végrehajtását.
Az pedig még inkább biztosra vehető, hogy az amerikai szenátorok & képviselők szívesen fogadják a térségből érkező delegációkat, akik lobbizni kívánnak a maguk ügye mellett, mint ahogy erre már mindkét részről volt példa, bár a koszovói albán küldöttségek gyakrabban fordulnak meg Amerikában.
-
Ukrajna7 nap telt el azóta
A Times egyike cikke is hozzájárulhatott, hogy Putyin ellen elfogatóparancsot adtak ki
-
Koszovó6 nap telt el azóta
Aláírási impotencia, avagy két úriembernek látszó alak világraszóló sztárolása
-
Szerbia4 nap telt el azóta
Világháborús emlékművet romboltak le a kínai útépítők Szerbiában
-
Horvátország5 nap telt el azóta
A horvát védelmi minisztérium 10 ezer behívót küld ki a tartalékosoknak